| Minden, ami Eger Minden, ami Eger Dobó István | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár Műfogsortisztítók és - ragasztók - Rossmann Online Drogéria Internet szolgáltatók kecskemét Élete Magyarország térkép Oláh Gergő - Mosoly lyrics Bornemissza Gergely (? 1555 jan. után): végvári vitéz, egri kapitány. Pécsi kovácsmester fia, a neve mellett használt deákjelző azt mutatja, hogy magasabb isk -kat végzett. 1552-ben hadnagy a töröktől ostromlott Eger várában s a védelem egyik fő mozgatója. Tinódi szerint különösen tűzszerészi leleményességével tűnt ki. 1553-tól Eger várának kapitánya. 1553 okt. 17-én egy portya alkalmával a törökök elfogták és Isztambulba vitték. Felesége 1555. jan. -ban levélben kérte Nádasdy Tamás nádort, járjon közbe szabadulása érdekében. További sorsát nem ismerjük. Szi. Gárdonyi Géza: Egri csillagok (Bp., 1901). A két főhős, Gergely és Éva jelleme fejlődésében mutatkozik meg. A mintegy húsz évet felölelő regény elején mindketten a török katonáknak kiszolgáltatott gyermekek.
Dobó István | Irodalmi alakok lexikona | Kézikönyvtár A magyar rabok kiszabadításánál Dobó igazságos, tisztességes oldalát ismerjük meg. Először megpróbálja megtudni – részben a foglyoktól, részben Jumurdzsáktól –, hogy kitől szerezték a zsákmányt a törökök, majd amikor ez nem sikerül, úgy dönt, hogy a török szerzeményt szétosztja a volt rabok között. Így jut mindenkinek szekér és ló. Dobót mélységesen meglepi Gergely bátorsága és vakmerősége, az, hogy egy 7 éves kisgyerek lovat tudott zsákmányolni a töröktől. Más kérdés, hogy mi, a regény olvasói tudjuk, hogy Gergely nem szándékosan kötötte el Jumurdzsák lovát (és annak nyergébe rejtve a 300 aranyat), hanem mondhatni, hogy véletlenül, mivel nem tudta kicsomózni a kötelet, amivel a saját és a török ló volt összekötve. Dobó tehát elhatározza, hogy vitézt nevel a kisfiúból, ennek jegyében a török zsákmányból származó kis piros hüvelyes kard ot köti az oldalára, majd megkéri Gábor papot, hogy vigye el a fiút Török Bálint lakhelyére, Szigetvárra.
Gergely bátorsága már ekkor megmutatkozik, de csak felnőtt férfiként lesz egyenlő ellenfele Jumurdzsáknak. Bátorsága mellé hadi furfangot, okosságot és ötletességet is szerez. Eger védelmében Dobó István, a kapitány a tekintélyt képviseli, helyettese, Mekcsey az erőt, Gergely pedig az észt: ő ismeri legjobban a török sereget, s új fegyvereket talál föl ellenük. A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2013. nyár számában olvasható. Éva is fejlődő jellem. Ijedt kislányból komoly nagylány lesz, aki jóban-rosszban kitart Gergely mellett. Később önfeláldozó anya s a férfiakkal együtt harcoló egri nő lesz. A mellékszereplők is jellegzetes alakok. Mind a két török, akivel Gergelynek meggyűlik a baja, megszállottja valaminek: babonásan tisztelik a tárgyakat. Jumurdzsák a gyűrűjét hajszolja a regényen át, Hajván a hadi szerencsét jelentő rajzok bűvöletében él. Gergely a bátorságot képviseli, tehát, és, nem a rejtőzködés, mesteri művészetét, aki, sunyi, és alattomos módon cselekszik. Az esze, és, kitartása nagyszerű emberré avatja, aki nem aljas módon közelíti meg, embertársait.
Kézikönyvtár Irodalmi alakok lexikona D Dobó István Teljes szövegű keresés Dobó István – báró, régi felvidéki nemesi család fia, egri várkapitány (1500k. –1572) fontos alakja Gárdonyi Egri csillagok c. regényének. A vár sikeres védelme a hatalmas túlerővel szemben nagyrészt az ő katonai és emberi kiválóságának volt köszönhető. Igen kemény fegyelmet tartott, igazságosan, de szigorúan ítélt minden vétség dolgában, az árulást azonnali halállal, az ellenséggel való bármiféle tárgyalást, tőle való üzenethozást is súlyos fogsággal büntette. Eger védelméért ~ királyi kitüntetést és birtokadományt kapott, erdélyi vajda és lippai kapitány lett, 1567-től azonban felségárulás vádjával öt évig fogságban tartották, és csak röviddel halála előtt kapott kegyelmet.
A teljes cikk a Múlt-kor történelmi magazin 2013. nyár számában olvasható. Amit tett, az némiképp hasonlít arra, amit a jeles és jó tollú amerikai író, Washington Irwing (1783-1859) Andalúziában cselekedett. A Spanyolországba, Granadába került Irwing az Alhambra falai közé költözött, s megírta az egykori mór palota regényes történetét, amelyet hazatérve hazájába, 1832-ben megjelentetett a "Tales of the Alhambra" címmel. Ezzel nem csak örök emléket állított az Alhambrának és Granadának, hanem írásával világturizmust indított el, amellyel megkezdődött az Alhambra és Granada új, máig ható fénykora. Gárdonyi is valamiként ezt tette az egri várral és Egerrel a magyarság világában: Egerbe minden magyarnak (és a magyarságot érteni kívánónak) el kell látogatnia legalább egyszer az életében, mert az egykori dicsőség színhelyét, az egri várat látnia kell. S az egykori dicsőséget úgy élheti és éli meg a mai korban is minden olyan magyar vagy kultúránk más anyanyelvű ismerője, aki figyelmesen elolvasta az Egri csillagokat, hogy ez a győzelem valamelyik őse által az övé is.