Ez nem igaz! Fizetés nélküli szabadság alatt is lehet további jogviszonyt, így közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesíteni, és lehet megbízási szerződéssel is dolgozni. Fizetés nélküli szabadság során természetesen engedélyezett a munkavállalás, mindössze bejelentési kötelezettség áll fenn – azaz tájékoztatni kell a munkáltatót a munkavállalás tényéről. Sőt, mint az alábbiakban látni fogod, nagyon is érdemes munkát vállalni ez alatt az időszak alatt, ha nem akarod elszenvedni a fizetés nélküli szabadsággal járó hátrányokat! Nincs halasztó hatálya a pereskedésnek! Nagyon fontos információk oltatlanoknak | NE dolgozz ingyen!. Elterjedt, hogy ha a munkáltatói döntés ellen pert indítanak, akkor annak halasztó hatálya van. Fontos tudni, hogy ez nem így van! A PDSZ jogásza, dr. Nyitrai Károly szerint "a védőoltás felvételének elmulasztása nem kötelezettségszegés, tehát erre nem vonatkozik az Mt. 287. § (1) bek. c) pont, ebből pedig egyértelműen következik munkaügy per indítása nem jár a fizetés nélküli szabadság végrehajtásának felfüggesztésével (ezt még leírva látni is abszurd), mert az Mt.
Korm. rendelet hatálya alá tartozó intézménynél, illetve szervnél olyan személlyel, aki a védőoltást (kétdózisú oltóanyag esetén mindkét dózist) nem vette fel [599/2021. rendelet 2/A. Azáltal, hogy az 599/2021. rendelet 2. §-ának (1) bekezdése a foglalkoztatott számára előírja, hogy amennyiben a rendelet hatálybalépése előtt nem vette fel a SARS-CoV-2 koronavírus elleni védőoltást, az állampolgárok egészségének és életének megóvása és a közfeladatok akadálytalan ellátása érdekében - a mentesítés eseteinek kivételével - köteles azt felvenni, valójában nem kerül sor a közalkalmazotti kinevezés módosítására. A közalkalmazottak fizetés nélküli szabadsága egyes kérdései | Adófórum - Adózási és számviteli információk. A munkáltató nem módosítja egyoldalúan a kinevezést, csupán az 599/2021. rendelet - mint általános érvényű jogszabály - ír elő egy speciális kötelezettséget a hatálya alá tartozó foglalkoztatottakra. Abban a kérdésben, hogy mindez sért-e alapvető jogot (pl. az egészségügyi önrendelkezéshez való jogot), az Alkotmánybíróság jogosult dönteni, erre minden bizonnyal a jövőben sor is kerül, hiszen - tudomásunk szerint - 2021. november 16-ig 32 alkotmányjogi panaszt nyújtottak be az Alkotmánybírósághoz ezzel összefüggésben.
Azaz a tankerületi és szakképzési központok vezetői az intézményvezetőkre helyeznek elviselhetetlen nyomást, hogy "helyben oldják meg" a súlyos létszámgondokat. Ami természetesen a legtöbb helyen teljesen megoldhatatlan, hiszen ők már nem tudnak hova nyúlni: akár néhány pedagógus huzamosabb helyettesítése is súlyos gondokat okoz az amúgy is kifizetetlen túlórákkal terhelt rendszerben. A PDSZ ezért indította el a múlt hétvégén a HOLNAP KI FOG TANÍTANI elnevezésű akcióját. Fel kívánjuk hívni a figyelmet a rendszerszintű problémákra, arra, hogy rövidesen tényleg nem lesz, aki bemenjen a tantermekbe órát tartani. Pedagógus tiltakozása a kötelező oltakozás ellen. A rendezvények helyszínei eddig Miskolc, Kazincbarcika, Sárospatak, Dunaújváros (péntek), Mohács (szombat), Pécs, Székesfehérvár (hétfő) voltak, Budapestre szerdán kerül sor. Ha úgy gondolod, itt az ideje félreverni a vészharangot, csatlakozz a kezdeményezéshez: szervezz saját akciót a településen, ahol élsz! Ehhez nem kell mást tenned, mint felvenned velünk a kapcsolatot a pdsz@t-online-hu címen!
Rengeteg panasz érkezett a Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetéhez (PDSZ) a márciusi pedagógussztrájkot követő retorziók miatt. A megkeresésekkel kapcsolatban dr. Nyitrai Károly, a PDSZ jogásza állásfoglalást adott ki a szakszervezet honlapján, melyben elmagyarázza miért is jogsértő az irreális bérmegvonás, a rendkívüli szünet elrendelése és az egészségbiztosítási jogviszony szüneteltetése a sztrájkban résztvevő pedagógusokkal szemben. A jogász szerint a sztrájkról szóló törvény szövegéből az következik, hogy a sztrájkban részt vevő munkavállaló szabadon eldöntheti, mennyi ideig sztrájkol. Azt is megteheti, hogy egy ideig sztrájkol, utána nem, majd újra sztrájkolni kezd. Egyetlen egy kötelessége ebben a körben, hogy erről a munkáltatót tájékoztatnia kell. A törvény azt is leszögezi, hogy " A sztrájk miatt kiesett munkaidőre – eltérő megállapodás hiányában – a dolgozót díjazás és a munkavégzés alapján járó egyéb juttatás nem illeti meg. " Nyitrai szerint tehát ebből egyértelműen következik, hogy ha egy munkavállalót 8 órában foglalkoztatnak, és egy sztrájkkal érintett munkanapon 4 órát sztrájkol, akkor csak erre a 4 órára nem jár neki munkabér, de egyébként ugyanerre a munkanapra a további 4 órára eső munkabérre jogosult.
Kötelező védőoltás és maszkhasználat – D. A. S. Jogvédelmi Biztosító Zrt.
Nem! Nem repül a szádba a sült galamb, legalább ennyit neked is meg kell tenned saját magadért! Lépj be ma, itt: Ezek a cikkek is érdekelni fognak