Ilyen pl. az ammóniumion és a karbonátion: 4 Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: Kémiai kötések A kovalens kötés Az atomos állapot a természetben általában nem stabilis. Ez alól csak a zárt, stabilis elektronszerkezetű nemesgázok képeznek kivételt. Párosítatlan elektronok a két (vagy több) atommag vonzás-terében új, ún. molekulapályát azaz kovalens kötést hoznak létre. Az kovalens kötés létrejöttének feltétele: DEN < 2 5 A molekulapályák. A szigma-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A szigma-kötés kötéstengely kötést létrehozó pályák tengelye A szigma-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya azonos. 6 A molekulapályák. A pí-kötés Kémiai kötések A molekulapályák. A pí-kötés A pí-kötés akkor jön létre, ha a kötést létrehozó atompályák és a kötéstengely iránya egymásra merőleges. A pí-kötés a szigma-kötéshez képest gyengébb és könnyebben támadható. 7 A többszörös kovalens kötés Kémiai kötések A többszörös kovalens kötés Ha a kötésben lévő atomokban két, vagy három párosítatlan elektront van, akkor lehetőség van a kettős illetve a hármas kötés létrejöttére.
Szerkezete hasonló a metánhoz de a kötésszög kisebb lesz, a nemkötő elektronpár taszító hatása miatt. (107 fok). A hidrogének a torzult tetraéder három csúcsa felé mutatnak. Az ammóniában a kötések polárosak. (DEN = 0, 9). Mivel a molekula sem szimmetrikus, így a molekula is poláros. Az ammóniában egyszerűsített ábrázolása: 15 Kémiai kötések A víz szerkezete A vízben az oxigénnek csak két párosítatlan elektronja van, így csak hét hidrogénnel hoz létre kötést (H2O). Szerkezete hasonló a ammóniához, de a kötésszög még kisebb lesz a két nemkötő elektronpár taszító hatása miatt. (105 fok). A hidrogének a torzult tetraéder két csúcsa felé mutatnak. A vízben a kötések polárosak. (DEN = 1, 4). Mivel a molekula sem szimmetrikus, így a molekula is erősen poláros. A vízmolekula egyszerűsített ábrázolása: 16 Kémiai kötések A datív kötés Mivel az ammónia molekulája poláros, a nemkötő elektronpárja képes megkötni egy protont. A protont tekinthetjük úgy, mint az elektronjától megfosztott hidrogénatom, vagyis hidrogénion: Egyszerűsített ábrázolás: NH3 + H+ = Az ammóniumionban a kialakuló új kötés elektronpárjának mindkét elektronját az egyik atom (a nitrogén) adta.
A fémben a részecskék közötti kapcsolatot az un. delokalizált (nem helyhez kötött) elektronrendszer teremti meg. Az ilyen kötést fémes kötésnek nevezzük. Szilárd állapotban a fémionok kristályrácsokba rendeződnek, és ez a fémrács. MÁSODRENDŰ kötések • Hidrogénkötés (hidrogénhíd) a molekulában kötött H-atom hozza létre a kötést egy másik molekula nagy elekronegativitású atomjával (F, N, O), vagyis egy hidrogénatom létesít kötést két másik atom között. • (A kötés molekulán belül is kialakulhat, ekkor gyűrűképződés jön létre) van der Waals-féle kötés: gyenge elektrosztatikus vonzóerőn alapuló és semleges atomok ill. molekulák között fellépő igen gyenge kötőerők.