Crema városfalai napjainkban Ez az időszak a városok gazdasági fellendülésének ideje is. A Levantei kereskedelem keresztes háborúk miatti megélénküléséből egyre nagyobb jövedelemre tettek szert. Pisa flottája már a 11. században kiszorította az arabokat Korzikáról és Szardíniáról. A későbbiekben Pisa és Genova küzdött a tengeri hegemóniáért, mely az utóbbi győzelmével zárult. Firenze, Milánó és Lucca a céhes ipar fontos központjaivá váltak. A gazdagodást, növekedést az új, hosszabb városfalak épülése is jelezte. Társadalmi ellentétek [ szerkesztés] A gazdagodás a városokban nem érintett mindenkit. Középkori város jellemzői és részei / történelem | Thpanorama - Tedd magad jobban ma!. A popolo minuto tagjai városnegyedenként és céhenként is szervezkedtek a nemesek és gazdag kereskedők kizárólagos hatalma ellen. Ez összekapcsolódott az invesztitúraharcok újabb fellángolásával ( II. Frigyes és IX. Gergely, majd IV. Ince között). Kialakult a guelfek (általában a szegényebb polgárság, a pápát támogatták) és a ghibellinek (gazdagabb polgárság, a császárt támogatták) pártja. A küzdelem többnyire a popolo minuto győzelmét hozta: Milánóban a főnemesség és a kisnemesség mellett 1198 -tól a kézművesek, 1214 -től a kereskedők is helyet kaptak a város vezetésében.
Korábbi cikkünk ezt foglalta össze. (Képek: Getty Images. )
[5] A városi tanács működését visszaszorította a köztársaságot pedig örökletes monarchiává (pl. hercegséggé) alakította. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001 291. o ↑ Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001 292 o. ↑ Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001 293. A középkori város jogtörténeti ismérvei. o ↑ Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001 294. o ↑ Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001 369. o Források [ szerkesztés] Katus László: A középkor története, Pannonica-Rubicon, Budapest, 2001 290-295. o.
Tucatnyi foglalkozást űztek akkoriban, de a leggyakoribb öt a gazdálkodás, az ácsmesterség, a hentesség, a cipészet és a templomi munka volt. A népesség 25%-át a gazdálkodók tették ki a tárgyalt időszakban, akik közül 16, 5%-a adózott a tevékenysége után. Zömük a város szélén élt, ugyanis a legtöbb termőföld ezeken a területeken helyezkedett el. Voltak városi gazdálkodók is. Ők a városszéli földeken vállaltak munkát. Mások disznót, csirkét tenyésztettek, gyümölcsös- és zöldségeskertekben dolgoztak. Bár sokan éltek gazdálkodásból, Montpellier így is importra szorult. Középkori állapotok uralkodnak Mariupolban – mutatjuk a mérhetetlen pusztítást | Mandiner. Az ácsok akkoriban nemcsak tetőkészítéssel foglalkoztak, hanem más famunkákkal is. Házakat húztak fel, bútorokat fabrikáltak, sőt, tűzifa-árusítással is üzleteltek. Olyan is előfordult, hogy az állam szolgálatába álltak, és középületeket újítottak fel. A cikk az ajánló után folytatódik A középkorban komolyan vették a böjtidőszakokat, de még így is sok húst fogyasztottak az év más napjain, a henteseknek tehát volt dolguk bőven.
A váralján élő lakosok mindegyike segítse a másikat belátása szerint. 3. Ha valaki latorságot követ el olyan emberrel szemben, aki erre a kommunára felesküdött, akkor a kommuna elöljárói... ítélkezzenek a lator teste és vagyona felett saját megítélésük szerint. 7. Minden egyes malomban csak két molnárlegény legyen; ha pedig valaki több legényt venne oda, s ennek híre eljutna a tanácsbeliekhez, akkor ezek annak szolgáltassanak igazságot, aki a feljelentést az ügyben megtette. 10. A középkori város és céhes ipar. A kommuna egyetlen tagja se adjon kölcsön pénzt vagy ne juttasson pénzt a kommuna ellenségeinek. 18. A kommuna tagjai közül tizenhárom elöljárót kell választani, s e tanácsbeliek, valamint a tanácsbeli esküdtek javaslatai szerint egy vagy két elöljárót kell választani. 21. Jóváhagyjuk azt is, hogy ezt az oklevelet semmiféle ok miatt nem fogják kivinni a város falain kívülre. S bárki akarna ellene szót emelni, azt nem hallgatjuk meg. (Fülöp Ágost 1182-ben megerősíti a kommuna 1099-ben szerzett jogait) A Hanza első közös határozatai (1260-1264) Az északnémet tengerparti városok wismari gyűlésén hozott első közös határozat, a közös érdekvédelemről és egymás kölcsönös segítéséről.