A munkáltató vagy a munkakör pedig akkor minősül a munkaszüneti napon is rendeltetése folytán működőnek, ha a tevékenység igénybevételére a munkaszüneti naphoz közvetlenül kapcsolódó, helyben kialakult vagy általánosan elfogadott társadalmi szokásból eredő igény alapján, vagy baleset, elemi csapás, súlyos kár, továbbá az egészséget vagy a környezetet fenyegető veszély megelőzése vagy elhárítása, továbbá a vagyonvédelem érdekében kerül sor. Fő szabály szerint a bérpótlék mértéke 100% A munkabér az elvégzett munka rendes (átlagos) körülmények közötti elvégzését kompenzálja. Bérpótlék tehát akkor jár, amennyiben egy körülmény rendkívülinek tekinthető. A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi (Mt. ) 140. §-a szerint a munkavállalót a munkabérén felül, a munkaszüneti napi munkavégzéséért 100% bérpótlék illeti meg. A munkaszüneti napi munkavégzést ugyanis – szemben a vasárnapi munkavégzéssel – minden esetben rendkívüli körülménynek tekintjük. Nem vasárnapi pótlék, hanem munkaszüneti napi pótlék jár továbbá húsvét- és pünkösdvasárnapra, illetve a vasárnapra eső munkaszüneti napokra is.
Ez azonban a rendes munkaidőben történő munkavégzés szabálya. Amennyiben pedig a munkavállaló a munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés keretében végzett munkát, abban az esetben további 100% bérpótlékra jogosult, hiszen itt ismételten felmerül egy olyan körülmény, amely kompenzációt igényel. Alapbéresített bérpótlék esetén nem jár külön bérpótlék A hatályos szabályozás lehetővé teszi, hogy a felek a vasárnapi vagy munkaszüneti napi munkaidőben való munkavégzés pótlékát, a műszakpótlékot és az éjszakai pótlékot is magában foglaló alapbérben állapodjanak meg. Amennyiben a felek ezt érvényesen tették meg, azaz áttekintették azokat a körülményeket, melyek a jogosultságot megalapozzák, és a munkaszerződésben az érintett pótlékokat egyenként megnevezték, abban az esetben nem kell külön vizsgálni, hogy az alapbérbe beolvasztott pótlékok feltételei megvalósultak-e. S habár a törvény nem ír elő arányossági követelményt, az általános jogelvekből (jóhiszeműség, tisztesség, joggal való visszaélés tilalma) ilyen követelmény levezethető.
146. § (3) bek. d) pont]; a havibéres munkavállalók esetén erre a napra a havibér arányos része jár. A munkaszüneti napon teljesített munkavégzés esetén a rendes munkaidőre járó alapbére, és ezenfelül további 100% bérpótlék jár [Mt. 140. ], ha pedig a munkavégzés rendkívüli munkaidőben történt, akkor […]
A rendkívüli munkaidőre csak pótlék adható, szabadidőt, pihenőnapot nem lehet biztosítani a munkaszüneti nap helyett. (Mt. 140. § (2)) Kell-e távolléti díjat fizetni a munkaszüneti napra? A munkaszüneti nap miatt kieső munkaidőre a havibéres munkavállaló részére nem kell távolléti díjat számfejteni. A havi munkabér ugyanis átalányjellegű kifizetés, amely attól függetlenül jár, hány munkanap van az adott hónapban. Más a helyzet, ha a munkavállalót óra- vagy teljesítménybérrel fizetik ki. Ebben az esetben, ha a munkaszüneti nap az általános munkarend szerinti munkanapra esik, csökken a teljesítendő munkaidő, ennek kompenzálására a napi munkaidőre távolléti díjat kell fizetni. Ha az óra- vagy teljesítménybérrel fizetett munkavállaló az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti napon keresőképtelen, és nem részesül táppénzben vagy baleseti táppénzben, nem betegszabadságra járó díjazásra, hanem a távolléti díjának 70%-ára jogosult. (Mt. 146. § 3) (d), 4)) 2018. 10. 03. Összeállította a KONTROPORT Munkaügyi Kft.
És nem 50 vagy 100%-ban fizeti azt sem, hanem normál napként fizetett ünnep címszó alatt a bérpapíron. Akkor én fogom magam, letelik a 8 óra és elmegyek, nem várom meg a váltást sem (üzemzavar elhárítás HÉV felsővezeték) aztán vagy megy a HÉV vagy nem? Teljes cikk... 70 százalék pótlékátalány éjszakai és munkaszüneti nap esetén nem kevés? 5 éve Egy munkáltató diszpécser és biztonsági őr munkakörben foglalkoztat embereket. A diszpécserek 8-18 óráig otthon készenlétet, 18-8 óráig munkahelyen ügyeletet, hétvégén munkahelyen 24 óra ügyeletet, az őrök munkahelyen 24 óra ügyeletet látnak el. A munkavégzések riasztáskor vannak, előre nem meghatározható időtartamban. A munkáltató 70% pótlékátalányt fizet, a munkavállalók órabéresek. Elfogadható-e pótlékátalány százalékban? Sérül-e a napi munkaidő? Milyen pótlékok járnak? Én kevésnek találom a 70%-ot, mivel van éjszakai, munkaszüneti napi munka is. A pótlékátalány összege mindig jár, fix összegű, ó ráktól függetlenül? Teljes cikk... Majd elcsábítják a nagyok a kicsiktől a munkaerőt 5 éve Ugyan várhatóan a kisebb boltoknak nem lesz kötelező a létszámbővítés, mert nem esnek abba a bevételi kategóriába, amelyet az új kereskedelmi törvény megszab, de a nagyobb láncok majd tőlük csábítják el jóval magasabb bérekért a munkaerőt, mondta a Magyar Nemzetnek Dávid Ferenc, a a Vállalkozók és Munkaadók Országos Szövetségének főtitkára.
Ebből következően készenléti jellegű munkakörben a munkavállaló hosszabb munkaidő ledolgozásával válik jogosulttá ugyanarra a minimális havi díjazásra, mint az általános teljes napi munkaidőben dolgozó kollégája. Magyarul a munkavállaló a havi minimális díjazását megkapja, de ez órára lebontva már nem fog megfelelni a minimális óradíj mértékének (hiszen 12-vel osztjuk és nem 8-cal). Ez az oka például annak, hogy a személy és vagyonőri munkát végző munkavállalók garantált bérminimumra való jogosultságuk ellenére lényegében minimálbéres óradíjon dolgoznak, feltéve, hogy a napi munkaidejük 12 óra. Teljesítménybér esetén sem kell feltétlenül elérnie az alapbérnek a minimálbér mértékét. Erre legegyszerűbben úgy kerülhet sor, ha a munkavállaló teljesítménye gyengébb, mint, a teljesítménykövetelményben foglalt érték. A minimálbérre ugyanis a munkavállaló a teljesítmény-követelmény 100%-os teljesítése esetén jogosult. Fontos ugyanakkor az, hogy 100%-os teljesítmény esetén a minimálbért a munkavállaló munkabérének kell elérnie, amely nem azonos az alapbérrel.