Hungarian 9633745020 Josephus Flavius, az ókori világ egyik legnagyobb történetírója szemtanúja volt a 66-70 közötti zsidó háborúnak, melynek végén a Titus vezette római csapatok bevették Jeruzsálemet, felégették a Templomot, és ezzel beteljesült Dániel próféta jövendölése a város és a szent hely elpusztításáról. Miért következett be és miért éppen ilyen módon Jeruzsálem megsemmisítése? Miért vonultak vissza a város falai alól először Cestius, majd Vespasianus katonái is? S miért volt ennyire fékezhetetlen Titus népe, mely hadvezére akarata ellenére gyújtotta fel a csodálatos templomot? Elkerülhetetlen volt-e a nemzeti katasztrófa, vagy más mozgatórugókat fedezhetünk fel a történelemben? Josephus Flavius műve első sorától az utolsóig érdekfeszítő olvasmány. Azzá teszi tárgyszerű előadásmódja és szerzőjének megrendült számvetése. Related collections and offers Product Details ISBN-13: 9789633745021 Publisher: Kiadó Publication date: 12/10/2013 Series: A zsidó háború Sold by: PUBLISHDRIVE KFT Format: NOOK Book Pages: 100 File size: 1 MB Language: Customer Reviews
A görögök a zsidók vallásával szemben sértő módon viselkedtek, ez tettlegességre vezetett. A zavargások Jeruzsálemre is átterjedtek, mikor Gessius Florus helytartó 17 talentumot kizsarolt a templom kincseiből, és az emiatt háborgó népet terrorral akarta elcsitítani. Cestius Gallus és II. Agrippa békéltető kísérletei sem hoztak sikert. A nem zsidók által felajánlott, a császárnak szóló áldozatot a templom nem fogadta el a nép nyomására, hiába akarták ezt a főpapok és farizeusok. A császárért bemutatandó áldozat visszautasítása már hadüzenetnek számított. A háború A zelóták és a hozzájuk csatlakozó esszénusok a békepártiakat elhallgattatták, és súlyos veszteségek árán kiverték Gallus seregeit is 66 -ban. Néró utasítására Vespasianus 67 tavaszán 3 légió és segédcsapatok élén megtorló hadjáratba kezdett, elsőként Galileát foglalta el. Galileát könnyen meghódíthatta az ottani egységes vezetés hiánya miatt, illetve a jeruzsálemi kormányzat által kijelölt Josephus Flavius alkalmatlansága miatt.
Magdala volt Mária-Magdolna szülővárosa Forrás: Origo Nyolcvan százalék valószínűséggel állítható, hogy Jézus a magdalai zsinagógában is megfordult és prédikált – írja a Haaretz a szakemberek véleményét idézve. Magdala zsinagógáját az első zsidó háború idején a későbbi római császár, Vespasianus légiói rombolhatták le, Kr. 67 körül. Egy rómaivá lett zsidó arisztokrata Jézusról A messiás személyéről nem csak a szentírás, hanem egykori ókori történelmi források is megemlékeznek. Közülük is az egyik leghíresebb a rómaivá lett, és az első zsidó háború idején Masszada erődjét a római légiók ostromától védő Josephus Flavius, héber családi nevén Jószéf ben Matitjáhu (37-100) történetíró és hadvezér a "Zsidók története" című híres és forrásértékű műve. Josephus Flavius a híres történetíró és hadvezér római mellszobra Forrás: Az arámi és görög nyelven író Flavius a Zsidók történetében két helyen is említést tesz Jézusról, az egyik bővebb idézet szerint: " Ebben az időben (tudni illik Pilatus helytartósága idején) élt Jézus, ez a bölcs ember, ha ugyan szabad őt embernek neveznünk.
Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2017. ápr 27. 14:18 A Római Birodalom egyik megalomán építmnyét találták meg / Illusztráció: Northfoto Izraeli régészek feltárták Cézáreának, Heródes egykori kikötővárosának a bejáratát - jelentette a Háárec című újság csütörtökön. A hatalmas építmény hűen követi Josephus Flavius római-zsidó történész leírását, amely A zsidó háború című művében található. Izrael egyik legnagyobb régészeti feltárása során fellelték a kikötőből a városba vezető kapunál az Augustus római császár és Róma istennő tiszteletére emelt oltár alapjait is. Flavius elmesélte, hogy a Heródes építtette, kétezer évvel ezelőtti Cézáreában szentélye volt Augustusnak és Róma istennőnek, de ez nem állta ki az idők próbáját. Helyére egy bizánci, majd egy keresztes templomot építettek, de ezek alatt a régészek megtalálták az első, eredeti építmény nyomait. Josephus Flavius szerint Augustus császár egykori szobra nem volt kevésbé impozáns mintájánál, Zeusz Olümpián emelt másánál, Róma istennő megformálásra pedig vetekedett az Argoszban található Héra-szoborral.
"Azt hitték, hogy a zsidók missziós tevékenységét úgy tudják megakadályozni, ha egy rivális hitvilágot teremtenek" – nyilatkozta Atwill. "Így találták ki a 'békés Megváltó' történetét" – tette hozzá. A nyílt hadviselést a "fordítsd oda a másik orcádat" és az "adjátok meg a császárnak, ami a császáré, és Istennek, ami az Istené" jézusi tanítás váltotta fel – így Atwill, aki "felfedezését" az Újszövetség és Josephus Flavius: A zsidó háború című művének tanulmányozása után jelentette be. Atwill állítja: párhuzamosságot vélt felfedezni a két szöveg történeteinek sorrendjét illetően. "Úgy tűnik, sok kutató figyelmét elkerülte, hogy Jézus szolgálatának helyszínei és az események egymásutánisága nagyjából ugyanaz, mint Titus katonai hadjáraté Josephus művében" – fejtette ki blogján a kutató, aki közölte: Jézus történetét jórészt a római császár életrajza nyomán "másolták" le. Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.