Nikosz Beloiannisz – Wikipédia Fokasz nikosz 1949-ben elmenekült az országból, de 1950-ben visszatért, hogy megszervezze az időközben illegálissá nyilvánított kommunista párt athéni szervezetét. Emiatt letartóztatták és a széles körű nemzetközi tiltakozás ellenére kivégezték. Emlékezete [ szerkesztés] Magyarországon, Fejér megyében Beloiannisz nevű település viseli a nevét. A falut 1950-ben görög menekültek letelepítése céljából építették fel. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ A név szabatosan átírt formája Níkosz Belojánisz volna, de az ÚNMH mint hagyományos alakot megtartani rendeli a korábban rögzült Beloiannisz formát. Fokasz nikosz wiki.ubuntu.com. Források [ szerkesztés] Új magyar lexikon I. (A–C). Szerk. Berei Andor és 11 tagú zottsága Budapest: Akadémiai. 1960. 279. o. Beloiannisz oldal Nemzetközi katalógusok WorldCat VIAF: 42642204 LCCN: n82152829 ISNI: 0000 0000 6318 6085 GND: 119170205 NKCS: xx0078124 Amikor meghalt, Derra Katalintól született egyetlenegy fiára, Simonra – aki folytatta emberbaráti és művészetpártoló tevékenységét – hozzávetőleg nyolcvanmillió aranyforintnyi örökséget hagyott.
Fokasz Nikosz | ELTE Társadalomtudományi Kar Article Nikosz Beloiannisz – Wikipédia Fokasz nikosz elte nincs migranskaravan gorogorszagban amit fidesz mond hazugsag friss hírek - a Hírstart hírkeresője. dolibarr Nikosz Beloiannisz (Νίκος Μπελογιάννης) Beloiannisz szobra Berlinben Született 1915. december 22. Amaliasz, Görögország Elhunyt 1952. március 30. (36 évesen) Gudhi, Görögország Állampolgársága görög Élettárs Elli Pappa Foglalkozása politikus ellenálló Halál oka golyó általi halál A Wikimédia Commons tartalmaz Nikosz Beloiannisz témájú médiaállományokat. Nikosz Beloiannisz [1] ( görög betűkkel: Νίκος Μπελογιάννης; Amaliasz, Peloponnészosz, Görögország, 1915. Fokasz Nikosz Archives » Független Hírügynökség. – Gudhi ( Athén), Görögország, 1952. ) a görög kommunista mozgalom egyik vezető alakja. Életrajza [ szerkesztés] 1935 és 1943 között kommunista tevékenységért börtönben és koncentrációs táborban szenvedett. 1943-44-ben a Peloponnészoszon a görög partizánok harcát vezette a német-olasz hódítók ellen. 1944-től a kommunista párt központi bizottságának tagja volt.
Sina-kastély (Érd) Sina-kastély (Vágtapolca) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Bokor József (szerk. ). Sina, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X ↑ Sulinet: Báró Sina Simon. (Hozzáférés: 2014. november 22. ) További információk Szerkesztés Magyar Arisztokrácia Deák Antal András, Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai. Fokasz Nikosz Wiki. ) Nikosz, Fokasz, Báró Sina Simon, Bácskai Vera, Kerényi B. Eszter, Csorba László, Kövér György, Amelie Lanier, Vasso Seirinidou, Fotini Asimakopoulou, Maria Christina Chatziioannou (2006). " Ezt elismerve 1818 -ban Ferenc császár és király Sina Simonnak és fiainak, Sina György lovagnak és féltestvérének Jánosnak magyar nemességet adott "hodosi és kizdiai" előnévvel, majd 1832. március 29 -én [6] az immár magyar nemes családot magyar báróságra emelte és Magyarország főrendjeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktatta. Az apja által alapított kereskedőház irányítását Sina György 1822-ben vette át.
Alakja a művészetben Szerkesztés A hagyomány szerint Jókai Mór róla mintázta Az arany ember című regénye egyes szereplőinek jellemvonásait. Fia is bőkezű mecénás volt. Kastélyai Szerkesztés Tepliczán [8] és Érden [9] is volt kastélya. Sina-kastély (Érd) Sina-kastély (Vágtapolca) Jegyzetek Szerkesztés Források Szerkesztés Bokor József (szerk. ). Sina, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998. ISBN 963 85923 2 X ↑ Sulinet: Báró Sina Simon. Fokasz nikosz wiki fandom. (Hozzáférés: 2014. november 22. ) További információk Szerkesztés Magyar Arisztokrácia Deák Antal András, Amelie Lanier: Széchenyi István és Sina György közös vállalkozásai. ) Nikosz, Fokasz, Báró Sina Simon, Bácskai Vera, Kerényi B. Eszter, Csorba László, Kövér György, Amelie Lanier, Vasso Seirinidou, Fotini Asimakopoulou, Maria Christina Chatziioannou (2006). " Csatornavizsgáló kamera eladó Pécs árkád műköröm Fogzas miatt lehet hanyas a la Tunéziai nyaralás 2019 Suzuki dl 650 alkatrészek 2016
Ezt elismerve 1818 -ban Ferenc császár és király Sina Simonnak és fiainak, Sina György lovagnak és féltestvérének Jánosnak magyar nemességet adott "hodosi és kizdiai" előnévvel, majd 1832. március 29 -én [6] az immár magyar nemes családot magyar báróságra emelte és Magyarország főrendjeinek és a felső tábla tagjainak sorába iktatta. Az apja által alapított kereskedőház irányítását Sina György 1822-ben vette át. [7] Széchenyi Istvánnal együtt részt vett a Lánchíd megépítésében, a finanszírozást ő szervezte meg az ausztriai Rothschild bankház (wd) bevonásával, és ő adta hozzá a legtöbb pénzt. Ezen érdeme miatt neve – a királyéval és Széchenyi István gróféval együtt – a híd pesti hídfőjén arany betűkkel van gránitba vésve. Szerző | Magyar Narancs. Sina támogatta Széchenyi vasútépítési- és folyamszabályozási vállalkozásait is. Az Osztrák Nemzeti Bank igazgatója, Görögország bécsi főkonzulja volt. 1850 -ben vásárolta meg a gödöllői Grassalkovich-kastélyt (amit fia, Sina Simon 1864 -ben eladott egy belga banknak). Görögországban az athéni egyetemet, iskolákat és népjóléti intézményeket alapított.