Jó tudni paprika témában - Paprika mag kelési idő Chili Paprika mag kalesi ideje en Sokan most kezdik az idei palántanevelést, ezért szeretném Önnel megosztani egy megfigyelésemet, melyet a következő videón tekinthet meg: A felvételt egy tablettel készítettem, így sajnos nem a legjobb minőségű, de a lényeget – remélem – megmutatja. Egy ismerős termelőnél jártam, és nála merült föl, hogy a tűzdelési anyagában változó számban, de összességében sok kan, hajtáscsúcs nélküli palánta van. Közelről alaposabban szemügyre véve föltűnt, hogy a fiatal növények közül tényleg soknak nincs fejlődő hajtáscsúcsa. Ezzel együtt a fejlődésben lévő, épnek látszó növénykék legfiatalabb levelei, és részben a szára is vízzel telített, üveges. A növényi szöveteknek is elengedhetetlenül szükségük van az életfolyamataikhoz a levegő oxigénjére. Ehhez a sejtek között járatokból jutnak hozzá. A megfigyelt jelenség tartósabb fennállása esetén az érintett szövetek megfulladnak, elpusztulnak. A tüneteket a megfigyelés helyén az váltotta ki, hogy a talaj fűtött, meleg talajból a gyökerek több vizet vettek fel, mint amit a borongós, hűvös időjárás miatti elégtelen szellőztetés hatására kialakult páratelt levegőben a levelek képesek voltak elpárologtatni.
Paprika mag csírázási ideje Paprika mag kalesi ideje en Nem kel, nem csírázik - Csírázási gondok a zöldségféléknél - Agrofórum Online A zöldségmagvak általában 3-4 évig tartják meg a csírázóképességüket, ezt követően gyorsan romlik a kelés. Vannak fajok, amelyek ennél lényegesen tovább is kifogástalanul csíráznak (pl. dinnye, tök, uborka), míg mások 1-2 év után csírázásképtelenné válnak (sóska, feketegyökér, pasztinák, metélőhagyma). Egy téves szemlélet tapasztalható a zöldségtermesztők körében: ha nem kel ki a mag, az csak a vetőmag hibája lehet. Előfordul, hogy gyenge minőségű vetőmag kerül forgalomba, de koránt sem olyan gyakori az ilyen eset, mint azt sokan gondolják. A zöldségmagvak csírázási ideje – ideális feltételek mellett is – nagyon eltérő. Az apró olajos magvak (pl. sárgarépa, petrezselyem, stb. ) nehezen veszik fel a vizet, "lassabban nedvesednek át", ebből adódóan a kelésük elhúzódik, míg más fajok (fejes saláta, borsó, bab, stb. ) egy-két nap után csírázásnak indulnak. Szintén a fajhoz köthető tulajdonság a hőmérsékletigény, a csírázáshoz (keléshez) szükséges talajhőmérséklet.
Nem kel, nem csírázik - Csírázási gondok a zöldségféléknél - Agrofórum Online A Chili paprika mennyi idő alatt csírázik ki? Paprika mag kalesi ideje de Viszont kifejezetten káros lehet azáltal, hogy a túl magas tápanyagtartalom (túltrágyázás) – mint ahogy a rossz minőségű, szikesítő hatású öntözővíz is – az ozmózis hatás következtében gátolja a mag vízfelvételét, rontja a csírázást is. Figyelni kell az öntözésre is – fotó: Shutterstock A csírázáshoz sok vízre, magas talaj-nedvességtartalomra van szükség. Ha a mag közvetlen közelében kiszárad a talaj, megáll vagy el sem kezdődik a csírázás. Sok esetben ez történik a drazsírozott (pillírozott) magvakkal. A drazsé anyagnak a magról történő leválásához sok nedvességre van szükség, és ha nem elég nedves a talaj, a drazsé a mag elöl elvonja a vizet. A drazsírozás vagy pillírozás alapvetően nem a gyorsabb csírázást szolgálja, sokkal inkább a biztonságos kelést és a könnyebb vethetőséget segíti. Az így előkezelt magot kelésig nedvesebb körülmények között kell tartani, gyakrabban öntözni.
Változó hőmérsékleti optimumok Minden növénynek van egy hőmérsékleti optimuma, amin a legjobban fejlődik. A csírázási hőmérsékleti optimum ennél 4-6 °C-kal magasabb. Miután a mag kicsírázott és szikleveles korba lépett, lényeges, hogy 5-6 °C-kal csökkentsük a hőmérsékletet a csírázási hőmérséklethez viszonyítva. Ha ezt nem tesszük meg, akkor a szár nagyon megnyúlik, és gyenge erőtlen palántáink lesznek. Amikortól a lomblevelek megjelennek, akkortól a növény fajának megfelelő hőmérsékleti optimum a kedvező. Természetesen az éjszakai lehűlések nem okoznak problémát, hanem szükségesek is a növény fejlődéséhez, mivel ezek a sötétséggel is egybeesnek, így pont egyensúlyba kerül a növény anyagcseréje. Az egyes fajok hőmérsékleti optimuma eltérő. A saláta, retek, borsó viszonylag korán vethető, mert már alacsonyabb hőmérsékleten is jól csírázik. A paprika, paradicsom, tök melegigényesebb növények, ezért csak április végén, május elején vetjük szabad földbe a magokat.
Ezt a folyamatot gyorsíthatjuk meg a rétegzéssel, amit nedves homokban végzünk 2-3 hónapon át, általában pincében vagy hűvös helyen. A módszer lényege, hogy a magokat elvetjük a homokba, és a homokot nedvesen tartjuk, ám hűvösben, így a csírázás az alacsony hőmérséklet miatt nem indul be, de a nedvesség kiáztatja az inhibitor anyagokat. 2-3 hónap elteltével, amit tavaszra vagy kora nyárra szokás időzíteni, a vetést tartalmazó tálcát meleg helyre rakjuk, így már a hőmérséklet sem lesz akadálya a csírázásnak. Ha mindent jól csináltunk, kis szerencsével 60-70 százalékos kelést érhetünk el így pár héten belül. Vágás, csiszolás: egyes magok nem az előbb említett csírázás gátló anyagokkal védik utódaikat, hanem vastag héjjal. Ilyen a dió, mogyoró stb. A vastag héj a kis mennyiségű vizet nem engedi át, csak akkor képes átnedvesedni, ha kiadós esőzés, vagy öntözés miatt hosszabban nedves a talaj. Ezzel biztosítja a növény, hogy magja tényleg csak akkor induljon csírázásnak, amikor elegendő víz áll rendelkezésére.