* Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket az erdőbe (halkonzervet, cukrozott sűrített tejet, édes kompótot). Étkezések után a maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el. Sátorozáskor az élelmet a sátortól távol eső fára függesszük föl. * A medvék éjszaka aktívabbak, ezért, ha lehetséges, napnyugta után ne menjünk erdőbe. Mit tegyünk, ha találkozunk a medvével? * Ha megláttuk a medvét, de az nem vett észre bennünket, akkor feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk a helyszíntől. Ha autóban vagyunk, amikor találkozunk a medvével, semmi esetre se hagyjuk el a járművet! * Soha ne helyezkedjünk az anyamedve és a bocsa közé! Ne próbáljuk etetni a medvebocsokat, és ne próbáljuk közelről lefényképezni a medvét! * Ha a medve két lábra áll, azzal még nem a támadó szándékát jelzi, hanem tájékozódni akar, felméri a terepet. * Ha kisgyermekkel vagyunk, és medvét látunk, a gyermeket nyugtassuk meg, és emeljük föl. Próbáljunk hátrálni, s közben tartsuk szemmel a medvét, de ne nézzünk közvetlenül a szemébe, mert az fölingerelheti.
1. Hol él a medve? Erdőben, azon belül is leginkább a zavartalan erdőségekben. De ha a faluvégi, erdőszéli konténerekben potya élelmet talál, hamar odaszokhat. A nyári időszakban felbukkan a mezőgazdasági területeken is, a gabona- vagy kukoricaföldek környékén tanyázó medvének ugyanis hetekig nyugalma (és elegendő tápláléka) van. Védett állatnak számít, s mivel természetes ellensége nincs, a populáció megnőtt: becslések szerint ma Szlovákiában több mint kétezer medve él. 2. Mekkora egy medve? Nagy. A barna medve (Ursus arctos) a legnagyobb termetű ragadozó Közép-Európában. A kifejlett hím testhossza megközelítheti a 2, 5 métert, súlya pedig elérheti az 500 kg-t is. 3. Mit eszik a medve? Majdnem mindent, de embert szerencsére nem. Táplálékának 70%-a növényi eredetű: gabonafélék, gombák, gyökerek, makkok, erdei bogyók és gyümölcsök (madárberkenye, kökény, fekete bodza, áfonya, málna). Megeszi a rovarokat, az egeret, a pockot, nem veti meg az elhullott állatokat sem, de ha úgy adódik, levadássza a szarvast is.
Pár éve nagyon megszaporodtak a tóparton a medvék, ahol terített asztalt találtak a szemeteseknél, és az odalátogatók is előszeretettel etették őket. A terület aztán új kezelőt kapott, aki megfogadta a vadvédelmi szakemberek ajánlásait: megtiltotta szemetelést és sütögetést, medvebiztos kukákat helyezett ki, a problémás medvéket elszállították. Mostanra rendeződött a helyzet, a tópartra ugyan éjszakánként lejárnak az állatok, de már csak inni, és nem zavarják egymást az emberekkel úgy, mint korábban. Hogy Magyarországon mennyi medve lehet, arról nem lehet pontos, naprakész adattal szolgálni, részben rejtőzködő életmódjuk, részben a – Bükki Nemzeti Park által működtetett, a ConnectGreen projektben a Bükki Emlőstani Kutatócsoport Egyesület és a CEEweb által is támogatott – nagyragadozó monitoring-rendszer kapacitása miatt. A CEEweb munkatársainak tudomása szerint előző télen egy anyamedve telelt át két bocsával a Mátrában – korábbi áttelelésről nem tudni –, de több példány kóborol át az országon minden évben.