Másrészt tételes költségelszámolással, ahol a jövedelem a bevétel csökkentve a közvetlen, igazolt költségekkel Kevésbé ismert, hogy ha valaki magánszemélynek adja ki az ingatlanát, akkor negyedévenként adóelőleget kell fizetnie, a negyedéves jövedelem 15 százalékának megfelelő összeget, a negyedévet követő hónap 12. napjáig. Nav ingatlan bérbeadás 2014 edition. Ha nem magánszemélynek adjuk ki a lakásunkat, vagy a házunkat, akkor az adóelőleget a bérlő (kifizető) állapítja meg, vonja le, vallja be és fizeti meg. Fontos tudni, hogy magánszemélynek az ingatlan bérbeadásából származó jövedelméről az éves – a következő év május 20-áig benyújtandó – szja-bevallásában kell elszámolnia. Bár a NAV minden évben bevallási tervezetet készít azoknak, akik jövedelméről adatokkal rendelkezik, mivel az ingatlan-bérbeadásból származó jövedelem nem ismert előtte, a bérbeadónak ki kell egészítenie a tervezetet vagy – tervezet hiányában – önállóan kell benyújtania az szja-bevallását. Azzal is érdemes ugyanakkor tisztában lenni, hogy mivel rendszeres bevételszerző tevékenységről van szó, a lakását, házát bérbeadó az általános forgalmi adó (áfa) alanya lesz, még akkor is, ha nem kér adószámot.
A másik lehetőség, hogy a teljes bevételből 10 százalék költséghányad levonásával állapítja meg jövedelmét a bérbeadó. A jövedelem után negyedévenként adóelőleget kell fizetni, és az éves szja-bevallásban ingatlan-bérbeadásból származó jövedelemként kell feltüntetni. Az adó mértéke 15 százalék. Kedvező változás, hogy 2018. január 1-jétől már nem kell egészségügyi hozzájárulást (eho) fizetni a bérbeadásból származó jövedelem után. Ingatlan bérbeadás magánszemélynek – és a bevallási tervezet. Nyitókép: Oláh Tibor
Kiemelte, ilyen szakmák például a fodrász, a villanyszerelő, a műkörmös, a festő, a kézműves. Induláskor ezeknek a vállalkozásoknak az aránya a katát választó adózók közül 85 százalék volt. Nav ingatlan bérbeadás 2013 relatif. Látható, hogy a kormány jól eltalálta azt a kört, amely az ilyen kedvező, alacsony adminisztrációval, alacsony adózási teherrel járó formát választhatják. Ők az új jogszabály szerint jól fognak járni, hiszen az eddigi 12 millió forint árbevételszintet 18 millió forintra emelték, így évi 18 millió forint árbevétel után továbbra is havi 50 ezer forint adót kell megfizetniük. Bánki Erik hangsúlyozta, a törvénymódosításra azért volt szükség, mert sok munkaadó bújtatott foglalkoztatásra használta a jogszabályi lehetőséget. Ahelyett hogy bejelentette volna a munkavállalókat, és kifizette volna utánuk a szükséges közterhet, a béreket terhelő adókat, járulékokat, ahelyett katás alvállalkozóként foglalkoztatta őket, miközben ténylegesen munkavállalóként dolgoztak. Kifejtette, a munkaadók arra kényszerítették a katás vállalkozókat, valódi munkavállalóikat, hogy kihasználva a kedvező adózási lehetőséget, éves szinten 250-300 milliárd forintot megtakarítsanak a munkaadóiknak.