Jogszabály-változás: számla teljesítés dátuma Kihagyás 83 659 941 kiállított számla Honlapunk sütiket (cookie) használ a jobb felhasználói élmény biztosítása érdekében. A böngészés folytatásával hozzájárulsz a sütik használatához. Ezt a cikket utoljára ezen a napon módosítottuk: 2020. 01. SALDO adótanácsadás - Saldo Zrt.. 31. Mindent megteszünk, hogy naprakész információt szolgáltassunk oldalunkon, de előfordulhatnak elavult információk korábbi bejegyzéseinkben. A Számlá szolgáltatás-fejlesztési vezetője, alapító-tulajdonosa, "visionary leader"-e. Fő feladata az innovációt a számlázási megoldásokban megjeleníteni, fókuszban természetesen a Számlá mindenkori felhasználóival. Esküdt ellensége minden elavult technológiának. "Észrevétlenül segítséget nyújtani másoknak ahhoz, hogy megvalósítsák az álmaikat, vagy egyszerűen csak megéljenek a vállalkozásukból - ennél nem kell több. "
a fenti dilemmát) a teljesítés időpontjának elhagyásával. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán Végezetül térjünk ki még a fizetési határidőre. A fizetési határidő szerepeltetése a számlán – az áfa-törvény szerint – nem kötelező, bár kétségtelenül hasznos adat. Időszakos elszámolásnál a fizetési határidő szerepet játszik a teljesítési időpont meghatározásánál. Helyesbítő számla teljesítés dátuma. Az időszakos ügyletek esetén érdemes tehát mindkét időpontot (teljesítési időpontot és a fizetési határidőt) szerepeltetni a számlán, de nem kötelező. A bejegyzés szerzője Sztankó Dániel, az RSM Hungary igazgatója. Az RSM Blog az Adó Online szakmai partnere. Kapcsolódó cikkek 2022. július 14. Megújult a NAV Infóvonala Megújult a NAV Infóvonala, mostantól az általános kérdések és a konkrét ügyek telefonos intézéséhez is egységesen a 1819-es számot kell hívni – közölte a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV).
Helyes-e az a gyakorlat – fenti példánál maradva –, amely szerint 01. 31-ei teljesítési dátummal történik B részéről a vevője részére a számla kiállítása? SZAKÉRTŐNK VÁLASZA: A kérdésből azt feltételezzük, hogy az ügylet során egy A (DE) és B (HU) cég közötti és egy B (HU) és vevő (HU) cég közötti értékesítésről van szó. A kérdés pedig a B (HU) és vevő (HU) cégek közötti belföldi értékesítés teljesítési dátumára vonatkozik. Először is fontos tisztázni, hogy a leírt ügylet nem minősül láncügyletnek, mivel a terméket először leszállítják B (HU) cégnek, aki tovább fuvaroztatja azt, tehát a termék nem közvetlenül a végső vevő részére kerül leszállításra. A két egymást követő értékesítés (mint két különálló ügylet) egy közösségi termékbeszerzés és egy belföldi termékértékesítés lesz. A kérdés megválaszolása kapcsán szükséges megvizsgálni az adófizetési kötelezettség keletkezésére vonatkozó szabályokat. Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény ( áfatörvény) 55. § (1) bekezdése alapján az adófizetési kötelezettséget annak a ténynek a bekövetkezése keletkezteti, amellyel az adóztatandó ügylet tényállásszerűen megvalósul (teljesítés).