1992-es sikeres visszatérésével a Bon Jovi együttes az új évtizedben is a csúcson tudott maradni, köszönhetően a Keep The Faith album komolyabb, a glam stílusjegyeket elhagyó hangvételének. Újabb szólóalbum elkészítésére 1997-ben nyílt lehetősége Jonnak. Az eredmény a Destination Anywhere lemez lett, amelyre nem csak önállóan, de Dave Stewarttal ( Eurythmics) közösen is írt dalokat. Az album dalaira építve leforgattak egy rövidfilmet ( Destination Anywhere: The Film), amelyben Jovi és Stewart mellett olyan hollywoodi színészek kaptak szerepet, mint Demi Moore, Kevin Bacon és Whoopi Goldberg. A 2000-es évek elején történelmi visszatekintésként megjelent a The Power Station Years: The Unreleased Recordings című válogatás, mely az énekes 1980 és 1983 között írt és rögzített dalait tartalmazza, borítóján a John Bongiovi névvel. Családi élete [ szerkesztés] 1989. április 29-én a New Jersey album amerikai turnéjának közepén, Jon Bon Jovi Las Vegasba utazott, hogy feleségül vegye középiskolai szerelmét, a karate oktatóként dolgozó Dorothea Rose Hurley -t (született 1962. szeptember 29.
Más kérdés, hogy a gyanútlan és a műfajban kevésbé otthonos hallgató számára a gyakran öncélú hangszerbemutatók és a néha túlságosan egyértelmű idézetek miatt a lemez hagyhat némi kívánnivalót maga után, és akkor a kicsit fantáziátlanul használt szintetizátor-hangszínekről még nem is beszéltünk. Mindezek ellenére a Dream Theater nálunk is jókora rajongótáborának nagyobbik része biztosan meg fogja találni a lemezen azokat a jellemzőket, amiért olyan népszerű ez a zenekar, még akkor is, ha esetleg nem ez lesz a kedvenc lemezük. John Francis Bongiovi, Jr. ( Perth Amboy, New Jersey, 1962. március 2. –) ismertebb nevén Jon Bon Jovi amerikai zenész, dalszerző és színész. A Bon Jovi együttes énekese. Karrierje során kiadott két szólóalbumot, és tizennégy albumot a Bon Jovival. Alkotói tevékenysége mellett a Philadelphia Soul nevű amerikaifutball -csapat társtulajdonosa. Gyermekkora [ szerkesztés] Jon Bon Jovi a New Jersey állambeli Perth Amboy városában látta meg a napvilágot, ifjabb John Francis Bongiovi néven.
Vajon Jon tényleg nem veszi észre, mennyire kínosan sematikus a felépítésük? Hogy a szintetikus hangzás és a rémesen egyforma, visszhanggal alaposan nyakon öntött, maszatoló gitárok mennyire megnehezítik a dalcsokor Bon Jovi-albumként való akceptálását azok számára, akik ismerték ezt a zenekart a kétezres évek előtt is? Egyébként pont a gitárokon érezni legjobban, hogy az utolsó években Richie Sambora éppúgy bérmunkás volt itt, mint most szegény Phil X. A kanadai srácnak ugyanazokat az arctalan, karakter nélküli dolgokat kell nyomnia, mint elődjének, és emiatt ugyanúgy beleszürkült a koncepcióba, mint mindenki ebben a csapatban. Bár azért a pénzért lehet, hogy nem is sajnálja ezt annyira... Lírai fronton sincsenek jó híreim, ami ugye régen fontos vadászterület volt Jon számára. Az érdektelenség itt is üvölt, egyetlen valamire való balladát sem vagyok képes felidézni. Az alapkiadás szerzeményei közül talán a The Devil's In The Temple rendelkezik értékelhető momentumokkal, meg a God Bless This Mess, bár utóbbinak annyira szájbarágós a refrénje, hogy akár Jack Ponti is elkövethette volna rosszabb napjai egyikén.
NÉPSZERŰ IDÉZETEK Egészség, Élet, Idő, Család, Nő, Szülő, Bűn, Hatalom, Nemzet Részletek 365idé Idézetek a hétköznapokhoz, örömhöz, bánathoz, csalódáshoz, boldogsághoz, humorhoz, AZ ÉLETHEZ! IDÉZETEK ÉLETRŐL, ÉRZÉSEKRŐL SIKERRŐL, KUDARCRÓL Részletek