A cím egy határozott névelős toldalékos főnév, témajelölő. A vers szerkezete klasszicista. Szónoki beszédre, logikai érvelésre emlékeztető felépítése általános tételt szemléltet példákkal, vagy példákból von le tanulságot. Ezek klasszicista stílusjegyek. A magyarokhoz I. szerkezetileg 5 egységre tagolható. Az 1. egység (1-3. versszak) egy ellentéttel nyitja a verset. Már a versindító megszólításban és kérdő mondatokban ott feszül a dicső múlt és a romlásnak induló jelen ellentéte. Ez az általánosító erkölcsi ítélet a vers szerkesztőelvét alkotó szembeállítás (erkölcsös, dicső múlt <—> hanyatló, erkölcseiben megromló jelen). A befejezett melléknévi igeneves szerkezet (" romlásnak indult ") és a jelen idejű igehasználat (" fajul ") azt jelzi, hogy a romlás folyamatszerű, vagyis még nem megállíthatatlan. Ez a helyzetértékelés indokolja a beszélő indulatos, számon kérő hangvételét: ha már nem lehetne tenni semmit, akkor ennek a hangnak nem lenne létjogosultsága. Magyarokhoz 1. De még megvan a változtatásnak, vagy legalább a folyamat megállításának lehetősége.
Tóth Erzsébet: Lakitelek Ih Tóth Erzsébet: Égi ólomból I) Turcsány Péter: A Duna üzenete 1N'1 Szervác József: Emlékirat néhai P. S. magyar hadifogoly hagyatékából, Szibéria, Oroszország, 1880 körül IIIJ Szervác József: Rossz álom, Kr. u. A magyarokhoz 1.0. 2000 előtt Zalán Tibor: Szelíd karácsonyi ének fhll 1. éka Géza: Hajlékony est 411 Agócs Sándor: Széchenyi látomásai I(i J PART1UM ÉS ERDÉLY, MOLDVAI MAGYARSÁG Reményik Sándor: Eredj, ha tudsz! It► Reményik Sándor: Ahogy lehet Ion Reményik Sándor: János evangéliuma 11t I Reményik Sándor: Az ige IFIN Áprily Lajos: Tetőn 1114 Áprily Lajos: Tavasz a házsongírdi temetőben IniJ Áprily Lajos: Enyedi csend 1111 Áprily Lajos: ()magyar Mária-siralom I. P I I. Demeter: Messze, ott, hol a nap szentül le 11. 0 Dsida Jenő: Erdély 111 Dsida Jenő: Nagycsütörtök 114 Dsida Jenő: Psalmus Hungaricus l'111 Jékely Zoltán: A marosszentimrei templomban ■01 Jékely Zoltán: Vasvári Pál nyomában Jékely Zoltán: Nagyenyed, 1850 Is►, lékely Zoltán. A vér térképei Horváth Imre: Ékírások Horváth: Imre: Várad 1►11 Szabédi László: Üdvözlégy, szabadság!
Győry Dezső: A "Viharsarok" margójára I I Győry Dezső: Lármafa Őlvedi László: Miben reméljünk? Olvedi László: Biblia Gyurcsó István: Az unokák megszületnek Veres János: Palóc madonnák Ozsvald Arpád: Hettita ballada)zsvald Arpád: Kazinczy I.,, Tőzsér Árpád: Ezredvégi sorok a könyvről. Zs. Nagy Lajos: Csehszlovákiai magyar költő fohásza az úrhoz Zs. Nagy Lajos: Apage, satanas I Zs. A magyarokhoz – Wikiforrás. Nagy Lajos: Isapur panasza Cselényi László: Anyamadár-sirató I(' I Gál Sándor: Könyörgés 11 I Gál Sándor: Veszteségeink 1,, Kulcsár Ferenc: Tompa Mihály ismeretlen költői levele (vl ikola Anikó: Holtág-sirató. 11.. 1 Varga Imre: Előreküldött ének 1 'I'Oth László: Átkelés 'I i I ta ra k László: Hazakép 1%•ites István: Forma potentialis KÁRPÁTALJA tiálsíry László: Fiatal fák Kovács Vilmos: Verecke Kovács Vilmos: Korom j Kovács Vilmos: Bikaháton I, 1 Kovács Vilmos: Testamentum III' titutnpf Benedek András: Barbárok Gyula: In memoriam Sáfáry László II I. 1, Géza: Képsorok Munkácsy Mihály albumából I •, II ar Géza:.
csak Isten segíthet óda himnusz beszélő: könyörög, összegez megszólított: Isten romantikus 1: jelen 2-6: múlt 7: jelen (nemzethalál) 8: időtlenség Kérelmez Istentől, és reméli, hogy sorsunk jobbra fordul. A népet nemigen hibáztatja, határozottan jobb vele a viszonya. ellentét: "Vár állott, most kőhalom: Kedv s öröm röpkedtek, Halálhörgés, siralom" ütemhangsúlyos sortagolás: 3/4 – 3/3 szótagszám: 16/7/6 keresztrím (ABAB) az utolsó versszak visszatér a nyitóversszak felépítéséhez megjelenik a remény, tehát a szemlélet megváltozott
Mi a magyar most? – Rút sybaríta váz. Letépte fényes nemzeti bélyegét, S hazája feldúlt védfalából Rak palotát heverőhelyének; Eldődeinknek bajnoki köntösét S nyelvét megúnván, rút idegent cserélt, A nemzet őrlelkét tapodja, Gyermeki báb puha szíve tárgya. – Oh! más magyar kar mennyköve villogott Atilla véres harcai közt, midőn A fél világgal szembeszállott Nemzeteket tapodó haragja. A magyarokhoz 1.3. Más néppel ontott bajnoki vért hazánk Szerzője, Árpád a Duna partjain. Oh! más magyarral verte vissza Nagy Hunyadink Mahomet hatalmát! De jaj! csak így jár minden az ég alatt! Forgó viszontság járma alatt nyögünk, Tündér szerencsénk kénye hány, vet, Játszva emel, s mosolyogva ver le. Felforgat a nagy századok érckeze Mindent: ledűlt már a nemes Ílion, A büszke Karthágó hatalma, Róma s erős Babylon leomlott. A vers ihletforrása Horatius Ad romanos (A rómaiakhoz) című költeménye, innen származik a téma (Horatius művének alapgondolata a római nép elkorcsosulása), a törekvés, hogy gyönyörködtetve tanítson, és valószínűleg a nyelvi tömörség is.
Lelkének lángolásait, haragjait és sóvárgásait a klasszikus vers páncéljába öltöztette. Az elemzésnek még nincs vége, kattints a folytatáshoz! Oldalak: 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11