"Illyen a szerencse? " (…) Ha ma égig emelt, holnap alád megyén. " "Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek. " "S boldogságot Irígy nélkül még ki látott? " Jöhet még egy Arany János idézet? "Legnagyobb cél pedig, itt, e földi létben, Ember lenni mindég, minden körülményben. " Neked melyik a kedvenc idézeted Arany Jánostól? Tudasd velünk kommentben!
Belső feszültsége versek írására ösztönözte. Lírája ebben az évtizedben bontakozott ki legsokoldalúbban. Mélyen átélte a polgárosodó világ elidegenedését. 1865-ben leánya, Juliska, méhgyulladást kapott - szervezete legyöngült, majd a tüdőbaj végképp legyőzte, fél évvel azután meg is halt, hogy megszületett kislánya, Széll Piroska (a költő unokája). Szeretett leányának váratlan halála mélyen megrendítette Arany Jánost, olyannyira, hogy amikor verset kezdett írni lánya emlékére, a negyedik sor után megakadt, s ezt írta füzetébe a folytatás helyett: "Nagyon fáj! nem megy! " A családi életében bekövetkezett tragédia hatására több mint egy évtizedre a költő is elhallgatott benne. Idézet.hu - Előtted a küzdés, előtted a pálya, Az erőtlen cs... - küzdés, akarat, siker, motiváció idézet. 1868-tól Aranyék nevelték Juliska kislányát, aki 21 éves korában ugyancsak a tüdőbaj áldozata lett. Toldi szerelme 1879-ben készült el a Toldi szerelme című elbeszélés tizenkét énekben, amelynek első kiadása két hónap alatt elfogyott. A Magyar Tudományos Akadémia és a Kisfaludy Társaság is jutalmával tüntette ki. Élete végén Arany nagyobb vállalkozásai közül csak a Toldi szerelmét fejezte be.
(1857. június. )
te vagy az. Egyszer volt egy leány, Ki csak úgy játszott a legénnyel, Mint macska szokott az egérrel! S boldogságot Irígy nélkül még ki látott? A hír, ha kivált rossz, mint levegő, terjed, Nehéz kikerülni hogy bé ne lehelljed. Ollyá lettem, mintha már földön se járnék. Mint róka, az által esik kelepcébe, Hogy nagyon is bízik a maga eszébe S ravaszul sokat mer. Nem hal meg az, ki milliókra költi Dús élte kincsét, ámbár napja múl; Hanem lerázván, ami benne földi, Egy éltető eszmévé fínomul, Mely fennmarad s nőttön nő tiszta fénye, Amint időben, térben távozik; Melyhez tekint fel az utód erénye: Óhajt, remél, hisz és imádkozik. Nem hallok, nem látok: Keresek világot: Oh, ha most valaki egy sugárkát adna! Bár a látás után szivem megszakadna... Neved örömnapja imé hozzánk juta, Sőt ha nem csalódom, már tovább is futa, Mégis az én Múzsám néma volt és buta, Ami, ha nem csuda, üssön meg a guta. Arany jános idézetek fiuknak. Istenem, istenem, mily jó volna ennyi Gyötrelmes valóból szebb álomra kelni! Az életet már megjártam; Mit szivembe vágyva zártam, Azt nem hozta, Attól makacsul megfoszta.
Vígan! az ó év haldokol, Nevessünk mint örökösi, - Pedig bizony semmit se hágy Annak, ki végpercét lesi. Hajrá fiúk! ez a pohár Az évért, mely kiszenvede; Emléke fönn lesz holnap is... Egy kis mámor futó köde. Rossz időket érünk, Rossz csillagok járnak. Isten ója nagy csapástól Mi magyar hazánkat! - Itt van tehát: megjött az Új év, Mint biztató előlegem; Háromszázhatvanöt nap-éjre Halvány reményszínt hoz nekem. Arany János - Idézetek Neked. Kívül, belül maradjon Békében az ország; A vásárra menőket Sehol ki ne fosszák. Béke legyen a háznál És a szívredőben. Adjon Isten, ami nincs, Ez uj esztendőben. Jobb izű a falat, ha mindnyájan esznek. Hajt az idő gyorsan - rendes útján eljár - Ha felűlünk, felvesz, ha maradunk, nem vár; Változik a világ: gyengül, ami erős, És erős lesz, ami gyenge volt azelőtt. Kél és száll a szív viharja Mint a tenger vésze; Fájdalom a boldogságnak Egyik alkatrésze. Akár csillag legyen, biztos éji lámpa, Akár bujdosó láng - én megyek utána! Mért féljek követni, ha lidérc is? hiszen Akkor is jó helyre - temetőbe viszen. "