Ilyen például a tetőtér kialakítása a mai kor minden igényének megfelelő rendezvényteremmé. Felajánlottam Riz Leventének, Rákosmente polgármesterének, hogy helyezze át erre a méltó helyre a házasságkötő termet. Ő jelezte, hogy élni kíván ezzel a lehetőséggel. Hamarosan megérkezik az anyag a Magyar Tudományos Akadémiától a család- és kastélytörténeti kiállításhoz. Ezek közül néhány itt, a sajtótájékoztatón fotókon is megtekinthető. Tervezem, hogy a kastélyt a lakosság is megismerhesse, rendszeres körbevezetésüket meg fogom oldani. Nőivilág. Rákoskeresztúr - Podmaniczky-Vigyázó kastély. A kastélyfelújítás tíz éve nem volt egyszerű feladat. Nemegyszer vért, verejtéket kellett izzadnunk, hogy előbbre jussunk, évek teltek el úgy, hogy senki nem nézett felénk. De az, ahová mára eljutottunk, sok minden korábbi akadályt segít elfelejteni a múltból. Hittem benne, hogy eljutok idáig, de azért sok álmatlan éjszakámba került, hogy most már felszabadultan kijelenthetem: fantasztikus élmény volt ezt végigcsinálni. "
Vigyázó Sándor végrendeletében minden vagyonát a Magyar Tudományos Akadémia javára hagyta, ami ellen egyetlen fiának, Vigyázó Ferencnek nem volt kifogása apja 1925-ös halálát követően. Ennél fogva mikor Ferenc 1928-ban meghalt, gyermeke nem lévén a kastély az MTA tulajdonába került; a végzést azonban Sándor leánygyermeke és néhány oldalági örökös is megtámadta (lévén a teljes vagyon ezzel együtt közel 20 millió koronára rúghatott), így ténylegesen csak annak lezárulta után lett az Akadémia tulajdona a környező birtokokkal együtt. Utóbbiak felparcellázásából született két mai városrész is: Régiakadémiatelep, illetve Akadémiaújtelep. [adrotate banner="3″] Az épület a második világháborúban a frontvonalak közelsége miatt előbb a katonák, majd a lakosság fosztogatásának áldozata lett. A háború után a szocialista rendszer a többi kastélyhoz hasonlóan államosította, belső terét durván, az eredeti kialakítást teljesen figyelmen kívül hagyva átalakította és először gimnáziumot, majd pedig nevelőotthont létesítettek benne.
A Podmaniczky-Vigyázó kastély főépülete 1760-ban épült barokk stílusban az akkori Rákoskeresztúron, az oldalszárny néhány évtizeddel korábbi keltezésű. Építtetője Bujanovszky Elek tábornok és felesége, Podmaniczky Erzsébet volt. A báró 1799. évi halála után a kastély közös tulajdonból a Podmaniczky család teljes jogú tulajdonába szállt át. A kastély ezt követően a család kedvenc lakhelye lett, innen irányították az ország több területére kiterjedő hatalmas családi birtokot. Az 1838-as pesti árvíz idején a mentésben is részt vevő Gróf Podmaniczky János (1786-1883) az áradás elől menekülőknek adott átmeneti szállást kastélyában. Podmaniczky János egyik lányát, Zsuzsannát (1838-1923) Gróf Vigyázó Sándor vette feleségül és 1873-tól a két család egyesült. Azóta viseli a kastély a közös Podmaniczky-Vigyázó nevet. Podmaniczky Zsuzsanna 1906 és 1911 között újította fel a kastélyt. Ekkor vette fel az udvari homlokzata a neobarokk külsőt, amellyel ma Budapest pesti oldalán egyedülálló. Ma is látható az oszlop, amelyen ez olvasható: "Ezen házat átalakítatta / pavilonnal és kőoszlopos folyosóval elláttatta / Gróf Vigyázó Sándorné / báró Podmaniczky Zsuzsanna / 1906 évben".