id opac-EUL01-000080944 spelling Szádeczky Kardoss Lajos 1859-1935 Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük 1916-1917 írta Szádeczky Kardoss Lajos; a térképeket Filep Lajos rajzolta 2. kiad. Budapest Makkay Zoltán Könyvkiadó Váll. [1934] 2 db 20 cm könyv hadtörténet magyar 1916-1917 Erdély magyar történelem 1914-1920 magyar történelem 20. sz. magyar történelem Erdély Filep Lajos 1. És „feljött az oláhok csillaga”… | Hungary First. köt. 80945 293 p., 12 t., 7 térk. 2. 80948 278 p., 5 t. Szádeczky Kardoss Lajos Bp. : Makkay Zoltán Könyvkiadó Váll., [193? ] hun hun Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük: 80938 language Hungarian format Book author Szádeczky Kardoss Lajos (1859-1935) spellingShingle Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük: 1916-1917 hadtörténet -- magyar -- 1916-1917 -- Erdély magyar történelem -- 1914-1920 magyar történelem -- 20. sz. magyar történelem -- Erdély author_facet author2 author_sort title title_sub 1916-1917 title_short Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük title_full title_fullStr title_full_unstemmed title_auth Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük 1916-1917 title_sort olahok erdelybe torese es kiveretesuk 1916 1917 publishDate 1934 publishDateSort physical 2 db; 20 cm edition topic topic_facet hadtörténet magyar történelem illustrated Illustrated first_indexed 2022-01-30T16:39:38Z last_indexed 2022-03-11T06:10:50Z recordtype opac publisher Budapest: Makkay Zoltán Könyvkiadó Váll.
És mit gondol az egyszerű, tanulatlan emberfia? Amit a templomban hall, az csak igaz és jó lehet… Az egyik jobbágyfelkelés olyan, mint a másik – mondhatná valamely cinikus egyed és többé-kevésbé még igaza is lenne. Az ábra a történelem kezdeteitől ugyanaz: széles néptömegeknek pocsék az élete, fellázadnak tehát. Aztán vagy nyernek, vagy elbuknak. Az 1784. november 1-én kirobbant erdélyi parasztfelkelés azonban mégis más. Ez erős etnikai, vallási színezettel rendelkezett. Balról-jobbra: Closca, Horea és Crisan oláh parasztvezérek A hunyó ezúttal is – mint már annyiszor - a bécsi, császári udvar volt. József 1784. január 31-én rendeletet adott ki - ez valami mánia lehetett nála, olyan tempóban ontotta a rendeleteket, nem hogy végrehajtani, de végigolvasni sem maradt idejük a derék alattvalóknak -, miszerint növelni kell az erdélyi határőrök létszámát. SZÁDECZKY KARDOSS LAJOS: Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük 1916-17. | 22. könyvárverés | Laskai, Esztergom | 2014. 05. 11. vasárnap 10:00 | axioart.com. Nosza, annak rendje és módja szerint meg is indult az összeírás. Jelentkező volt bőven, főleg román nemzetiségű jobbágyok, akik ettől remélték – egyébként felettébb kilátástalan és pocsék – helyzetük jobbrafordulását.
Az osztrák-magyar 1. hadsereg 1916 októberében gyakorlatilag 10 nap alatt visszaszorította a román csapatokat a történelmi határra vagy azon is túlra. Mindegyik hegyszorost visszafoglalta nagyjából október 15-re egy-egy osztrák-magyar seregtest. SZÁDECZKY KARDOSS Lajos: Az oláhok Erdélybe törése és kiveretésük 1916-17. | 42. árverés | Szőnyi Antikváriuma | 02-03-2019 10:00 | axioart.com. Az egész Kárpátok vonalán, 500 kilométeren zajlottak a harcok a szembenálló orosz cári és a román királyi hadseregekkel. Október közepén az Úz-völgyében, a magyar királyi 39. honvéd gyaloghadosztály is átlépi az akkori határt, Úzvölgy-telep is az osztrák-magyar csapatok kezére kerül, majd ezt követi a bevonulás Bukarestbe. Szádeczky maga is ott volt a pokolban, az ő szavaival: Én ott voltam, mint megfigyelő szemtanú, a nagyszebeni háromnapos harcban, majd a brassai döntő csatában, aszékelyföldi üldözés forgatagában, meglátogattam a magyar hadosztályokat és ezredeket a határszéli harcok színhelyén, naplót vezettem, hivatalos és magánfeljegyzéseket összegyűjtöttem s a hadjárat folyamán több mint húsz cikket közöltem a részletekről. Majd 1917 nyaráta sajtó-hadiszállás parancsnokságának megbízásából a megszállott Bukarestben töltöttem, a háború okainak és előzményeinek tanulmányozásával.
Midőn az útvonal kezünkbe került, akkor érthettük meg és láthattuk ez óvintézkedések igazi okát. Amint a magyar határt elhagytuk, a predeáli villákon túl a Prahova keskeny völgye tele volt drótakadályokkal, farkasvermekkel, ledöntött fákból alkotott gátsövényekkel. Mögöttük a domboldalakon, az erdők aljában, ágyúállások s fedett lövészárkok voltak. Vissza Tartalom I. rész. A harctéri események leírásának folytatása XIX. A Tömösi szorosban. A hadak útja Brassótól Sinajáig 3 XX. Románia letörése. A bukaresti béke 19 II. Adalékok az oláh háború előzményeiből I. Az oláh támadás előkészítése. Az oláh sajtó propagandája 35 II. Oláh ábrándok eszményképe 39 III. Take Jonescu izgatása 1914 őszén 49 IV. Take Jonescu beszéde 1915 őszén 63 V. Az oláh irredenta virágszálai. Take Jonescu "emlékei" 77 VI. Az oláh irredentizmus 89 VII. Csehek és oláhok 107 VIII. Ferdinánd király és a kormány manifesztuma 117 IX. Oláh államférfi a háborúról. Marghiloman nyilatkozatai 121 X. Az oláh békekötés színhelye.
A csatamezők leírásán, a központi hatalmak ellencsapása nyomán menekülő ellenség hátrahagyott, majd a szerző által gondosan feldolgozott – a kiváló primer forrásokkal szolgáló függelékben pedig, több más érdekes irattal együtt olvasható – naplók, a harcoló alakulatoktól személyesen szerzett élménybeszámolók alapján nem csak pontos, de minden eddiginél részletesebb képet kapunk arról, mit is kellett kiállnia Erdély népének, a felszabadító osztrák-magyar, és elsősorban székely csapatoknak, illetve a háborúba belehajszolt, birodalmi álmokat kergető román katonáknak a konfliktus során. Utóbbi szempont minden részrehajlás, és az íróból elő-előtörő trianoni fájdalom vagy reménykedés mellett is kifejezetten érdekfeszítő és egyedi jelleget kölcsönöz a könyvnek, hiszen ez a nézőpont a lehető legritkábban tárult eddig a magyar olvasók elé. Gróf Betheln Pál, Betegh Miklós kormánybiztos és a kommunisták által a Tanácsköztársaság alatt kivégzett Ferry Oszkár csendőrtábornok Segesváron Román foglyok Nagyszebenben Nagyszeben, Brassó és a határvidék visszavívása, majd egyes ezredek keserves erőfeszítéseinek köszönhető megtartása telis-tele van az első világháborús magyar katonai erény máig elismerésre méltó eredményeivel.
1/4 fotó Város a város alatt - Eger 9. 5 251 értékelés alapján Bemutatkozás A "Város a város alatt" egy Eger alatt húzódó pincerendszerben kialakított kiállítás. Bejárata az egykori Gyertyás Borok Házából nyílik. Mikor 1687-ben a törökök elhagyták Eger városát, a visszatérő püspök nem akarta újjáépíteni a gótikus palotát a várban, ehelyett vásárolt két telket, ahova egy vadonatúj palotát kezdett el építtetni. Az építőanyagok a palota mögötti és melletti domboldalból származtak, így mire felépült volna a palota, egy hatalmas pincével is rendelkezett. Ez a pincerendszer csaknem 4 kilométer hosszú volt, a Hatvani-kaputól a Rác-kapuig húzódott el a város alatt. Ezekben a pincékben tartották a Gyöngyöstől Munkácsig terjedő borvidékek borait, amiből az egri püspökségnek évente körülbelül 10-13 millió liter bor bevétele jutott. Az államosítás után a pincék elvesztették funkciójukat, és mivel a víz elvezetéséről nem gondoskodtak megfelelően, így falai több helyen megrepedt, majd életveszélyessé vált.
A pincerendszert a város az Európai Kulturális Főváros 2010 pályázat keretében kívánta hasznosítani. Jelenleg ez Egerben sétáló turista a felszínen megismerheti a török utáni barokk várost. Ebben a pincében fogja a város bemutatni életképekben, interaktív jelenetekben fény és hanghatásokkal gazdagítva a város történetét 1004-től, (a püspökség alapításától) 1687-ig (a törökök kivonulásáig). 2007-ben nyilvános szavazás révén a Város a város alatt egyike lett Magyarország 7 legérdekesebb építészeti emlékének. A pincerendszer bejárata a Bazilika előtti Eszterházy téren található: a Bazilika lépcsőjének jobb oldalán, a Szt. László szobor alatt. A pince hőmérséklete állandóan 12oC, ezért meleg ruha, pulóver ajánlott. A pincelátogatás időtartama 45 – 50 perc. Nyitva tartás: 04. 01. – 09. 30. 10:00 – 20:00 óráig. – utolsó vezetés 19. 00 órakor 10. – 03. 31. 10:00 – 17:00 óráig. – utolsó vezetés 16. 00 órakor Pincelátogatás vezetéssel minden egész órában Elérhetőségek: Telefon: +36/36/310-832 E-mail: Honlap: Látogatás bejelentése: / bejelentkezés menüpont.
< Vissza