Az első debreceni piarista Szlopnay Elek és István nevű rendtársa 1721. január 21-én megnyitották azt a piarista iskolát, mely többszöri iskolatípus váltással a rend vezetése alatt működött 1948-ig, amikor állami rendeletre a szerzetes iskolák működése megszűnt. 1730-ban Csáky bíboros a plébánia vezetését a piarista atyákra bízta, így a Szent Anna-templom és a piarista rendház élete összekapcsolódott, és ez így maradt 1807-ig. * A templombúcsú minden év július 26. -a. * A templom minden nap 6:30-tól 19 óráig nyitva van, megtekintése díjtalan. * Érdeklődőknek az altemplomot is megmutatjuk. Tovább 4024 Debrecen, Szent Anna utca 15.
A beszélgetést moderálja: Mikos Ákos, a Magyar Katolikus Rádió munkatársa 2021. augusztus 17., kedd – Debreceni Református Nagytemplom 18:00 – Ökumenikus igeliturgia – Debreceni Református Nagytemplom Az igeliturgián II. János Pál 30 évvel ezelőtt elhangzott beszédét olvassák fel, valamint közösen elimádkozzák a látogatáskor elmondott szentírási részleteket. 19:00 – A Gályarabok emlékoszlopának megkoszorúzása – A Nagytemplom mögötti Emlékkert 2021. augusztus 18., szerda – Debreceni Szent Anna-székesegyház 17:15 – Énekelt rózsafüzér 18:00 – Hálaadó szentmise A szentmise főcelebránsa: dr. Ternyák Csaba egri érsek (Ternyák Csaba érsek Rómában töltött szolgálati évei alatt 10 éven keresztül volt a Szentatya munkatársa, és a magyarországi látogatás előtt ő adott nyelvórákat a pápának. ) További résztvevők: Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök, Bosák Nándor nyugalmazott püspök, dr. Gyulay Endre nyugalmazott szeged-csanádi püspök, Kocsis Fülöp görögkatolikus érsek, metropolita, dr. Krakomperger Zoltán általános püspöki helynök, plébános.
Szent Anna Templom A Szent Anna római katolikus plébániatemplom, amely 1993. május 31-e óta a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye székesegyháza a megyeszékhely belvárosában a Szent Anna útján áll. Az utcát a középkortól kezdve Szent Anna utcának nevezték. Nevét arról a kápolnáról kapta, amely feltehetően az utca elején helyezkedett el. A reformációt követően, a teljesen kálvinistává lett városban 1552-től katolikus egyházközség nem működött, és így katolikus templom sem volt. A Rákóczi-szabadságharc bukása után Debrecennek újra folyamodnia kellett szabad királyi városi jogért. Az 1715-ös országgyűlésen megszavazták, de Csáky Imre kalocsai érsek, váradi püspök és Bihar megyei főispán kívánságára a felsőtábla kötelezte a várost, hogy a katolikus plébánia és a ferences rendház számára telket biztosítson. A debreceni tanács kénytelen volt 1716-ban kijelölni a telket a katolikus plébánia számára a Szent Anna és Varga utca sarkán. A Szent Anna-templom épülésével egy időben katolikus és német bevándorlók telepedtek a templom környékére.
Debrecen első katolikus temploma 1993. május 31-e óta a Debrecen-Nyíregyházi püspökség székesegyháza. A Szent Anna templom a reformáció után épült első – sokáig egyetlen – katolikus templom Debrecenben. Az építését gróf Csáky Imre Váradi püspök kezdeményezte és anyagilag támogatta. Temetkezési helye is ez lett. Sok nehézség után 1721-1746 között készült el a barokk templom az olasz származású, Johannes Battista Carlone tervei szerint, aki az egri érsek építésze volt. Felhasználták hozzá a reformáció idején elromosodott középkori Szent Anna templom köveit. Közel 45 méteres tornyait egy tűzvész utáni helyreállítás során 1834-ben Povolny Ferenc építette, homlokzata is ekkor nyerte el mai formáját. A templom falait és boltozatait díszítő stukkók Walder Gyula építész tervei szerint készültek az 1930-as években. A templomot 1993-ban II. János Pál pápa emelte székesegyházi rangra a Debrecen-nyíregyházi Római Katolikus Egyházmegye megalapításával. 2011-től a templomban látható a torinói lepel hiteles másolata.
A kápolna tornyában eredetileg három harang lakott. A legkisebb, a Nepomuki Szent János harang a leégett pócsmegyeri kápolnából származott. A másodikat a leányfalui hívők közadakozásból öntették és Szent István tiszteletére szentelték fel. A harmadikat dr. Glósz Ferenc ügyvéd adományozta, Sz ű z Máriának ajánlva. A két új harang Wasler Ferenc harangönt ő m ű helyében készült. Az els ő világháború idején két harangunkat hadi célokra olvasztották be. Egy évtizeden keresztül csupán a Szent István harang kongott magában, mígnem a leányfalusi hívek és nyaralók közadakozásából újabb két harangot öntettek Slezák László m ű helyében. 1927-ben dr. Shvoy Lajos püspök szentelte fel az új harangokat, Sz ű z Mária és Boldog Margit tiszteleté ő l ismét három harang kötelét húzhatta a leányfalusi templomszolga egészen 1972-ig, mikor elektromos meghajtásúvá alakították őket.
"Gyurcsány Ferencet és Hiller Istvánt kérdezem: maradhat-e képviselő a Magyar Szocialista Pártban egy olyan politikus, aki internetes naplójában lezsidózza a Fidesz egyik vezető személyiségét. Elfogadható-e az MSZP vezetői számára a nyílt, kódolatlan zsidózás a magyar politikai közéletben? " – tette fel a kérdést a Fidesz kampányfőnöke sajtótájékoztatóján. Rogan antal zsidó . Rogán Antal annak kapcsán kérdezte ezt az MSZP vezető politikusaitól, hogy – mint arról az ellenzéki képviselő a sajtótájékoztatón beszámolt – Pásztor Tibor MSZP-s önkormányzati képviselő internetes naplójában Deutsch-Für Tamást "a Fidesz kettes számú dísz-zsidójának" nevezte. "Megdöbbenéssel fedeztük fel néhány nappal ezelőtt egy MSZP-s képviselő internetes naplójában, blogjában a következő szavakat: Nem volt ez más, mint egy magasra földobott, szépen csavart labda, amit a Fidesz kettes számú dísz-zsidója nagy svunggal ütött le" – idézte az internetes napló beírását Rogán Antal. A naplót pedig Pásztor Tibor, az MSZP V. kerületi önkormányzati képviselője, frakcióvezetője, helyi elnökségi tag, és a Fiatal baloldal egyik vezető személyisége vezeti – mondta a fideszes politikus.
A néhány éve még a zsidók listázását követelő Gyöngyösi Márton közösségi oldalán értekezik a magyar külpolitikáról. "Csak egy újabb nyugati széljobbos Orbánnál" – így kommentálta Facebook-oldalán Gyöngyösi Márton, a Jobbik európai parlamenti képviselője Marine Le Pen, a francia Nemzeti Tömörülés vezetőjének budapesti látogatását. Gyöngyösi, akire éveken át úgy hivatkozott a Jobbik, mint Magyarország leendő külügyminiszterére, akkor került a figyelem középpontjába, amikor 2012-ben antiszemita felszólalást tett a parlamentben: "Itt lenne az ideje egy ilyen konfliktus kapcsán, hogy felmérjük azt, hogy az itt élő, és különösen a Magyar Országgyűlésben és kormányban hány olyan zsidó származású ember van, aki bizonyos nemzetbiztonsági kockázatot jelent Magyarország számára. Rogán antal zsidó újév. " Tízezres tüntetés Gyöngyösi szavai miatt A 2012-ben még nem "néppártosodott" Jobbik képviselőjének antiszemita felszólalása után tízezres tömeg tiltakozott a Kossuth téren. A tüntetésen képviseltette magát Bajnai Gordon volt miniszterelnök, Mesterházy Attila MSZP-elnök, Rogán Antal fideszes frakcióvezető és még az izraeli és amerikai nagykövet is megjelent.
A magyar kormány ezt a végletekig ellenzi, és szerencsére ebben vannak támogatói, elsősorban a visegrádi országok – mondta. MTI