Dobos szakíróként sem volt utolsó. Az egyik legismertebb műve 1881-ben látott napvilágot Magyar–francia szakácskönyv címmel, s hű tükre korának. Ízig-vérig franciás: az ételek párolása, a sok zöldségféle használata, az előkészítési és tálalási módok stb. is ezt mutatják. Az ételek mindkét nyelven szerepelnek, így észrevétlenül folytatódhatott az a gyakorlat, amely szerint a roládok, a kotlettek, az entrecotok, a pommes-frites-ek, a szószok stb. megszokott kifejezésekké váltak. Pavilonja volt az 1896-os kiállításon is. Üzletét 1906-ban adta fel. Vagyona nagy részét hadikölcsönbe fektette, s így szegényen halt meg. Műveltsége révén közmegbecsülésnek örvendett, sok neves barátja volt. Álmok álmodói, Dobos C. József | MédiaKlikk. Gazdag könyvtárral rendelkezett. A Dobostorta Szerkesztés Dobostorta a híres cukormázzal Dobos C. József szakácskönyve (1883. évi kiadás) Híres tortáját – a Dobostortát – az 1885. évi Országos Kiállításon mutatta be, lázba hozva vele Budapest ínyenceit és cukrászait. Mind a csokoládés vajkrém, mind a tészta masszája Dobos találmánya volt.
A korabeli magyar sajtó szerint a dobostortát saját gusztusa szerint ki-ki szeretheti vagy nem, de azt senki nem vonhatja kétségbe, hogy "megemészthető, nem úgy, mint a kisantant-államok szörnyű főztje, mely úgy megfekszi Európa gyomrát, hogy vagy megszabadul tőle, vagy belepusztul. " "Dobos C. József mester (…) valóban különleges ember lehetett. Mindenek előtt példátlanul szélsőséges. Egész életében nőtlen maradt és ahogy könyve előszavában kifejtette: azért, mert a szakács legfőbb hibája… ha megházasodik" – írta róla Faludy György. Az életrajzi művek ugyanis megemlékeznek Landthaller Máriáról és gyermekéről, Jozefinről. Ma már nem állapítható meg, hogy hol találkozhatott a nővel, ám azt tudjuk, hogy lányuk 1885-ben Bécsben született. A helyszín viszont meglepő, mivel a tortakirály ekkora már Budapesten szilárd egzisztenciával rendelkezett. Mégis magányosan élt, a kilencszobás lakásában öt szoba választotta el a családjától, és nyilvánosan soha nem mutatkozott velük. Dobos József – a legendás cukrász – Zila Kávéház – Krisztina Cukrászda és Étterem. Mindig egyedül étkezett.
A bakai kereszteltek anyakönyvét fellapozva megállapítható a Dobos-életrajzok pontatlansága. A mester felesége, aki a keresztségben a Maria Helena nevet kapta, ugyanis nem decemberben, hanem 1860. február 7-én látta meg a napvilágot. A római katolikus vallású szülők közül az apa, a mosoni illetékességű Landthaller Antonius, a Moson felé vezető vasútnál volt tisztviselő. Az édesanya Szabó Maria, aki a kislány születésekor a szüleinél, Nádasdon tartózkodott. Az anyakönyvben további bejegyzést olvashatunk a későbbi fel-bakai pap, Flock Jákó tollából. Dobos c józsef vendéglátó ipar technikum és szakképző. Kiegészítése (1892) szerint a magyar királyi belügyminisztérium rendeletével a Landthaller névnek Rónaira való megváltoztatását engedélyezte. A Nagyszombati Érseki Helynökség leirata értelmében a változtatást az anyakönyv megfelelő helyén jelölni kellett, ami az eredeti név többszöri áthúzását jelentette, a javítás fölé írt új név megadásával. Meghagyták továbbá, hogy ezentúl a kiadásra kerülő kivonatokban kizárólag a Rónai név szerepelhet, a kiegészítő jegyzetek nélkül.
A centenáriumra Dobos József Emlékversenyt hirdettek az ország legjobb cukrászainak. A Margitszigeten rendezett gyermeknaphoz kapcsolódva, a szakmai zsűri döntését követően, az elkészített remekműveket a gyerekek között osztották szét. A program egyik attrakciója az ezerszeletes emeletes dobostorta volt. Torta a külpolitikában Az első világháborút lezáró trianoni diktátum által megszabott határok fenntartása közös célként fogta össze a kisantant államait. Amikor a harmincas években változás állt be az európai erőviszonyokban, a román külügyminiszter a "magyarokra nem éppen hízelgő nyilatkozatot" tett. Hatásvadász szándékkal, a sajtó képviselői előtt "a magyar cukrásziparnak egy igen kellemes és nevezetes vívmányához fordul: a világszerte közismert Dobos-tortához". Dobos c józsef konyv. Az olasz és a magyar külpolitikát bírálva kijelentette, hogy ő Benešhez hasonlóan nem megy Rómába, mivel nem akarja a dobostorta szerepét játszani, vagyis nem akar egy tortaréteg lenni az olaszoknál. Ezzel fejezte ki nemtetszését Magyarország külpolitikai elszigeteltségének enyhülését tapasztalva.
Sorozatunk előző részében a híres magyar szakács életrajzával ismerkedtünk meg, aki a magyar konyha világhírű reformerévé, illetve a Magyar Királyság egyik jeles vállalkozójává vált. Folytatásunkban a tortakirály pályájának további érdekességeiről olvashatunk. Vajon mi lehetett a titka annak az édességnek, amelyet a megjelenése után több országban is megpróbáltak hamisítani? Az utánzás persze nem járt sikerrel, mivel a mester a receptet féltve őrizte. Csak évtizedekkel később, a XX. század elején, vállalkozásának befejezése után hozta nyilvánosságra. Dobos c józsef vendéglátóipari szakképző iskola. A XIX. századi Magyarországon így kerültek forgalomba az első vajkrémes torták. Az új termék forradalmasította a cukrászatot, és a Városligetben megrendezett országos kiállításon Zwack, Dreher és Pick mellett bérelt standon népszerűsítette azt. Másik anekdota szerint elégedett kóstolói között ott volt Erzsébet királyné (a szeretett Sissi) és Ferenc József császár is. Ám nemcsak a Monarchiát hódította meg rövid időn belül, hanem egész Európában keresett "termékké" vált.
A Vissza a természetbe (The Call of the Simpsons) a Simpson család első évadának, hetedik része. Eredeti premier: 1990. február 18. Magyarországon a TV3 sugározta először. Történet [ szerkesztés] Flanders új lakókocsit vesz. Erre Homer irigykedik, és ő vesz egy anyagi állapotához megfelelőt. A család elmegy kempingezni. Miután lezuhan a kocsi a szikla Vissza a természetbe A Simpson család 1. évad, 7. epizód Eredeti cím The Call of the Simpsons Író John Swartzwelder Rendező Wes Archer Gyártási szám 7G09 Első sugárzás 1990. február 18. Vissza a természetbe o. Kronológia Előző Lisa és a világfájdalom Következő A beszélő fej széléről, Homer, Marge, Bart, Lisa és Maggie csapdába esnek az erdőben, ki kell jutniuk. Homer és Bart elvesztik a ruhájukat, ezért sárral és levelekkel fedik be magukat. Maggie-t örökbe fogadják a medvék; Marge visszajut a városba. Egy ott kiránduló, felveszi Homert, aki mocsárba esett, így a legendás Nagylábnak hiszik. Gag [ szerkesztés] Kanapé gag: A család normálisan beül a kanapéjukba. Tábla gag: "Nem rajzolok meztelen nőket az osztályban" ("I will not draw naked ladies in class").
Értékelés: 5 szavazatból Romantikus komédia mézbarna színekben. Honza, a legtehetségesebb számítógépes programozó cégénél, Prágában. Évek óta nem volt szabadságon, úgy gondolja, éppen itt az ideje, hogy elszakadjon a várostól. Fiával útrakelnek, s irány a természet. No persze, nem maradhat el a technicizált civilizáció eszköztára, vagyis a mobiltelefon, a laptop és a digitális kamera. Fiával felhőtlen szép és vad napokat élnek át. Pecáznak, almát szednek és gombát, lovagolnak, faleveleket gyűjtenek, egyszóval élnek. A természet lágy ölén. Vissza a természetbe 4. Az édes semmittevésnél nincs is jobb. Egy erdőszéli parasztházba betérnek, ahol megismerkednek a helyi nagymamával, kinek pálinkája és különleges gyógyfüvekből főzött teája egész faluszerte ismert. Unokája Markéta, az aranyhajú "boszorkány" nagy hatással van Honzára és fiára. Markéta pedagógiát tanult az egyetemen, de úgy döntött, hogy nem fejezi be a sulit, hanem vidéken, nagyija házában fog élni. Markéta és Honza, szerelembe esnek, és mindketten úgy gondolják, hogy egyhamar nem akarnak visszatérni a nagyváros zajába... Stáblista:
Ez a gondolat vezérelte Batka Péternek a párkányi moziban tartott előadását, melyet a városi könyvtár szervezett a KULT MINOR és a város támogatásával. Batka Péter megrögzött természetimádó, nemcsak szavakkal, hanem tetteiben is. A szülőfalujához, Kőhídgyarmathoz 2-3 kilométerre lévő Hegyfarkon, a maga által elnevezett Vadas tanyán él vagy tíz éve. A tíz évet Pozsonyban leélt háromcsaládos apa hazaköltözött a szülőfalujába, de nem egy összkomfortos emeletes lakóházba, mert már ekkor tudta – előző élete tapasztalatai alapján –, hogy egészséges életet csak természetközelben lehet élni. Ezért feleségével, Mónikával, s akkor még kicsi gyermekeivel elkezdte építeni a megálmodott otthont, a községhez tartozó hegyen, az erdő szélén, mint a mesében. Vissza a természetbe. Jó néhány évig eltartott az új otthon építése, hiszen a kútfúrástól kezdve minden alapvető életfeltételt magának kellett megteremtenie. Fotó: Facebook Batka Mindeközben elkezdett állatokkal, kecskékkel, bárányokkal, nyulakkal foglalkozni, s az állattartáshoz szükséges munkálatokat, mint a szénakaszálás, betakarítás, a veteményeskert létrehozása a család mindennapi tevékenységei közé tartozott, és tartozik ma is, a legkisebb tagjától kezdve a serdülőkorban lévő leányukig.
A Garam folyó közelsége nyaranta vízi programokra is serkenti őket. A vízi és szárazföldi túrák állandó kedvenc tevékenységeik közé tartoznak, amelyekhez hozzátartozik a halászat, csónakázás is. S elnyert pályázatok által, évszakonként visszatérve, a résztvevők négy évszak csodáit élhetik meg az erdőben, s követhetik a természet körforgását. Előadásában felhívta a figyelmet nemcsak a túlélési praktikák megismerésére, de természet adta lehetőségekhez való visszatérés fontosságára is. Vissza a természetbe 2020. Batka Péter többször hangsúlyozta, ha lelki bajaink vannak, s kicsit szeretnénk kikapcsolódni, menjünk az erdőbe, mert az gyógyító hatású. S természetesen többször elmondta azt is, hogy a legfőbb feladatunk, hogy a természetet, s vele együtt minden élőlényt védjünk, óvjunk, szeressünk. Rajtunk múlik, hogy megóvjuk környezetünket, és megmaradunk, vagy önpusztító módszereinket folytatva tovább rohanunk a vesztünkbe. Mindezen programjait a M. A. G. Polgári Társulás nevében szervezi, tagtársaival egyetemben egyre több érdeklődő javára.
Míg régebben az erdei szállás többnyire kulcsosházakat és egyszerű turistaszállókat jelentett, ma többcsillagos, minden igényt kielégítő szállodákat találunk többek között a Zselicben is. A Hotel Kardosfa például a közelmúltban kiérdemelte Somogy, Veszprém és Zala megyék kamaráinak védnöki tábláját. A mesebeli Zselic, ahol még a madarak is szebben dalolnak A Zselici Tájvédelmi Körzet egy mesebeli, eldugott kis szeglete országunknak, amely a hagyományőrzés, a természettel való együttélés jegyében igazi aktív kikapcsolódási lehetőségeket is kínál. Kajak, kenu, bicikli kölcsönzés, túraszervezés Depo-Z. Mutatjuk a legszebb helyeket, ahol kiszakadhatunk egy kicsit a világ zajából.
Mindenesetre a Magam ura megvalósítása nagyon hatásos (csak egy-két jelenet fordul át giccsbe, mint például az Alphaville Forever young című számára komponált "családi boldog napok" képsor), líraisága és nyitott befejezése gondolkodásra sarkall. Giæver műve nemcsak szórakoztató dramedy, de fontos film is, amelynek hatására eltöprenghetünk saját életünkön, az elszalasztott lehetőségeken, azon, hogy a cselekvésképtelenség lassan ölő méreg. Kicsit lehetett volna hosszabb, néhol visszafogottabb, s nyilván láttunk már számos ilyen drámát. Ennek ellenére ajánlott, szép film – nem csak kései harmincasoknak. Pontszám: 7, 5/10 Magam ura (Mot naturen) Színes, norvég dráma, vígjáték, 80 perc, 2014 Rendező és forgatókönyvíró: Ole Giæver Operatőr: Øystein Mamen Zene: Ola Fløttum Szereplők: Ole Giaever (Martin), Rebekka Nystabakk (Helle), Marte Magnusdotter Solem (Signe), Sivert Giaever Solem (Karsten), Trond Peter Stamso Munch (Far) Bemutató dátuma: 2015. Vissza a természetbe... - Csapat. június 18. Forgalmazó: Magyarhangya 16 éven aluliak számára nem ajánlott!
A Vadas tanyát tavasztól késő őszig mind több iskolai csoport látogatja, és sok-sok gyermek csodálja meg azt az élővilágot, amely valamikor elődeinek természetes környezete és a mindennapi élet része volt. Az előadáson meglepően sokan voltak, s zömmel a fiatalabb korosztály képviselői, amely talán jelzi az érdeklődésüket egy élhetőbb élet iránt.