A megyeszékhelyen a Panoráma Szálloda és Vendéglátó Vállalat cukrászüzemét vezette, majd önállósulva előbb a Marcipán cukrászda, később a Kopcsik cukrászda vezetője lett. Eközben mindvégig támogatta, segítette a fiatal cukrászok képzését, nevelését. Pályafutása alatt számos díjat és elismerést szerzett, nemzetközi versenyekről rendre aranyéremmel tért haza. 2001-ben bekerült a Guinness Rekordok Könyvébe: három és fél négyzetméteres, cukorból készült faliképével (ez Egerben, az Offi-házban látható) és a berlini olimpián szerzett tíz aranyérmével. Meghalt Kopcsik Lajos cukrászmester, az egri Kopcsik Marcipánia névadója és vezető művésze. 2007-ben két rangos kitüntetésben részesült: megkapta az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend nagykeresztjét és a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztjét. Kopcsik Lajos 2020 nyarán az Egri Magazinnak adott interjúban mesélt pályájáról és a Kopcsik Marcipániáról, ez itt olvasható.
Ebben az évben megkapta a Német Szakácsszövetség arany életműdíját;az Első Magyar Fehérasztal Lovagrend tagja lett. A következő években Eger csillaga emlékplakett; Kazincbarcika csillaga és Heves Megyei Prima díjban részesült és megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztje elismerést.
Bitskey István 1941-ben Egerben született a régi nemesi bicskei Bitskey család sarjaként. Édesapja Bitskey Aladár, nagybátyja Bitskey Zoltán úszó. 1962-ben kezdte meg egyetemi tanulmányait a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem (2000-től Debreceni Egyetem) Bölcsészettudományi Kar magyar-történelem szakán, ahol 1967-ben szerzett középiskolai tanári diplomát. Szülővárosában kezdett el tanítani az Egri Tanárképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájában, közben 1970-ben megvédte egyetemi doktori disszertációját. 1972-ben az MTA Irodalomtudományi Intézetébe került, ahol aspirantúrát kapott. Ennek befejeztével (1975) átkerült egykori egyetemének régi magyar irodalom tanszékére, ahol adjunktusi beosztásban kezdett el dolgozni. 1980-ban kapta meg egyetemi docensi, 1992-ben egyetemi tanári kinevezését. Kopcsik marcipania eger sun. Már 1981-ben a tanszék vezetője lett, majd a irodalmi tanszékekből alakult Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet igazgatójává nevezték ki. Az intézetet 2003-ig vezette, emellett 1993 és 2006 között a magyar irodalomtudományi doktori program (2001-től a doktori iskola) vezetője volt.
Virágzás után érdemes alaposan visszavágni őket, így elkerülhető elvénülésük, ami kisebb mértékű virágzással jár. Prunus cerasifera - mirabolánszilva A mirabolánszilvát alanyként is ültetik, de kivadulhat, illetve sötét(bordó) levélszínű fajtáit vérszilva néven árusítják. Kisebb méretű fává fejlődik, és bőségesen virágzik rózsaszín vagy fehér színekben. Fája közepesen mély árnyékot ad. Termései ehetők, de nagy mennyiségben hasmenést okozhatnak. Salix sp. - csüngő barkafa A füzek közül a nagyobb barkájú fajok között több csüngő ágrendszerű, oltott növényt is árusítanak. Általában alacsony termetűek. A nagyobb méretű rokonaikhoz képest kevesebb gyökeret fejlesztenek és ezek sekélyebben helyezkednek el a talajfelszín alatt, ezért vízigényesek és a párát is szeretik. Tavasszal virágzó cserjék. Virágzás után érdemes a virágzó, egyéves ágakat 7-10 cm hosszúra visszavágni úgy, hogy az utolsó rügy felfelé álljon. Így nem öregszik el a növény, és a következő évben újra vízesésszerű hajtásrendszert fejleszt. Gyümölcsfák A haszonnövényeink között a kajszibarack és a mandula korán, márciustól április elejéig virágzik.
A díszkert meghatározó növénye a virágzó cserjék. Kora tavasszal, amikor a természet éppen téli álmából ébredezik a virágzó cserjék színesetik a kertet az örökzöldeken kívül. Elsőként akár még hóban, fagyban a fekete hunyor és a hóvirág jelenik meg, majd a csoda mogyoró virágai jelennek meg. Később a zanót, az aranyvessző jelenik meg, majd fokozatosan a többi cserje színesíti a kertet. A cserjék a madarak számára védelmet és fészkelő helyet nyújtanak. A virágzásukkal hasznos rovarokat vonzanak a kertbe. A cserjék bizonyos része elvirágzásuk, termést képez, amely beérésük után táplálékot biztosít a madaraknak. Milyen cserjéket telepítsünk? Cserjék, díszfüvek metszése. Cserjék telepítése előtt több szempontot kell figyelembe venni: kert elhelyezkedése, tájolása, talajszerkezete. Cserjék kiválasztása A cserjék kiválasztásakor előre kell gondolkodnunk, arra az időre, amikor a növények elérik a teljes magasságukat, kiterjedésüket. Ha, ezt nem vesszük figyelembe, az problémákat okoz. A növények összenőnek, elnyomják egymást, ami növénypusztulást is okozhat.
Ne vágja vissza az örökzöld növényeket, mint például a kapotnyakot (Asarum), de ritkítsa ki, mint a karácsonyi rózsát (Helleborus) és a bőrlevelet. Cserjék bokrok Díszcserjék - Tavaszi virágok. Ugyan ez a helyzet a kerti páfrány esetén: a nyáron virágzó növényeket metssze vissza ősszel, az örökzöldeket pedig tavasszal. Tipp: A természetközeli kertekben hagyja a növények szárait a kertben, így a rovarok az üreges szárakban tölthetik a téli hónapokat. Tavasszal pedig a madarak ezekben a szármaradványokban találják meg a zsákmányukat.
Vágjuk vissza az alapi vastagabb résztől néhány cm-re. Ezzel a metszéssel egyben fenntartjuk és ifjítjuk is növényünket. A radikális metszés után ne ijedjünk meg, hogy elpusztítottuk ugyanis a növény visszavágás után tavasszal csak későn hajt ki. Tipp: Az elnyílt hajtásait télre is meghagyhatjuk, mert szép látványt nyújtanak a kopár évszakban. Hortenziák – Hydrangea-félék. A hortenziák sok színben pompázó nagy népszerűségnek örvendő díszcserjék. A kertekben a leggyakoribb fajták a következők: Hydrangea paniculata, Hydrangea macrophylla, Hydrangea arborescens. Tavaszi kerti munkák: cserjék metszése, évelők szaporítása. Június- Júliustól szeptemberig virágoznak. Egy dolog mindhármukban közös. A hosszantartó és rendszeres virágzásuk érdekében metszenünk kell őket. Metszése: Kora tavasszal vágjuk vissza az elnyílt virágokat (alattuk megtalálhatjuk az áttelelt virágrügyeket) és távolítsuk el az egymást keresztező vesszőket. Néhány idősebb gallyat is visszametszhetünk a föld felett néhány cm-re. Tipp: A hortenziák virágait elvirágzás után is a növényen hagyhatjuk, ezzel segítjük áttelelni az alattuk megbújó rügyeket.
Kora tavasszal érdemes megmetszeni a nyáron vagy ősszel virágzó cserjéket. A visszavágott hajtások elágaznak és az újonnan képződő hajtásokon képződnek az új virágok. Különösen igaz ez például a törökmályvára (Hibiscus syriacus), a nyáron virágzó gyöngyvesszőkre (pl. : Spiraea japonica) és a nyáriorgonára (Buddleja fajták). Tanácsok a bokorrózsa metszéséhez A rózsákat is tavasszal metsszük meg. A bokorrózsáknál (pl. teahibrid fajták) először azokat a hajtásokat kell visszavágni, melyek betegek vagy a bokor belseje felé növekednek. A következő lépésben az egymást keresztező hajtások közül kell azt eltávolítani, amelyik idősebb rész. Az erős, vastag hajtásokat gyengébben (nagyjából felére), a gyengébbeket erősebben (harmadára) vágjuk vissza. Ügyeljünk arra, hogy néhány mm-rel a szem felett vágjuk meg a hajtást, és a legfelső rügy a bokor közepéhez képest kifelé álljon. Amennyiben idős a rózsatő, úgy erősen metsszük vissza, és a következő évben a szemzés felett keletkező fiatal hajtásokra kell (erősen) visszavágni a bokrot.
Cserepes, edényes cserjék legegyszerűbb teleltetési módja, ha lesüllyesztjük a talajba, amely védelmet nyújt erőteljes fagyok ellen, ami gyökér elfagyást okozhat. Nyírás, metszés A cserjék többségét rendszeresen metszenünk, nyírnunk kell, hogy kialakítsuk a kívánt formát, vagy megújítsuk, ne kopaszodjanak fel. Vannak olyan cserjék, amelyeket elvirágzás után kell metszeni, nyírni, hogy elősegítsük a következő tavaszi virágzásukat. Ilyen növény például az aranyvessző, mogyoró, mandula, díszribizke, babérmeggy. Más cserjéket, például a téli hangát vagy levendulát, azért vágjuk vissza, hogy ne kopaszodjanak fel az alsó részeik és tömöttebbek legyenek. Bizonyos fajta cserjéket, időnként, teljes visszavágással megújíthatjuk. Ilyen cserjék, például a Japán orbáncfű, gyöngyvessző. Ezeket a növényeket kora tavasszal vágjuk vissza, hogy legyen elég idejük a megújulásra. A cserjék visszavágása után szórjunk ki nagy mennyiségű tápanyagot a növények köré és alaposan, rendszeresen öntözzük.