A Guelph-i Egyetem legújabb kutatásai szerint a patkányok kitűnő emlékezőtehetséggel és kommunikációs képességgel rendelkeznek. Emellett nagyobb aktivitás fedezhető fel agyuk hippocampusnak nevezett területén, ott, ahol a patkányok érzékszerveitől érkező információk jelentős része rögzül. Malacok Feltételezhetően a sertések a legokosabb háziállatok a világon. A New York Times jelentése szerint a sertések meg tudják találni azt a táplálékot, amelyet csak egy tükörből látnak, és képesek arra is, hogy más állatokat félrevezessenek annak érdekében, hogy ők többet ehessenek. Gyorsan jegyeznek meg dolgokat, ami azt is jelenti, különböző trükkök oktatásával tehetjük teljesebbé házi malacaink életét. Bonobók A csimpánz közeli rokona, amelyet a különösen veszélyeztetett fajok között tartanak számon, szintén a legintelligensebb állatok közé tartozik. Ők a világ legokosabb emberei!. Más emberszabású majmokhoz hasonlóan a bonobók képesek jelnyelvvel és szimbólumokkal kommunikálni. A National Geographic írt már Kanziról, a bonobóról, aki például jelnyelvtábláját használja arra, hogy megfigyelőivel kommunikáljon, és már kifejlesztett egy saját, szimbólumokból álló ábécét is, amivel kifejezésre tudja juttatni gondolatait.
Ha azonban helytelenül válaszol, akkor szidják. Az asszisztens és a tréner ezután megfordítja a szerepeket annak jelzésére, hogy a nyelv kétirányú utca, és Alexnek képesnek kell lennie válaszolni a kérdésekre, ha nem csak a tréner, hanem egy ember is felteszi. A képzés során Alex kezdte megérteni a kétirányú kommunikáció fogalmát, sőt alkalmanként közbeszólt és kijavította Pepperberget és a laboratóriumi asszisztenseit, ha hibáztak. Egy érzelmi madár Pepperberg azonban elismerte, hogy Alex, bár ritkán okos egy papagájhoz, nem beszélt olyan nyelven, mint az emberek. Inkább használta szintaxis a kétirányú kommunikáció létrehozásához. Ezen túlmenően arra a következtetésre jutott, hogy képes volt megérteni az elvont fogalmakat és válaszolni a konkrét kérdésekre, így megértése legalább egyenlő volt egy delfinnel vagy egy csimpánzéval. Továbbá Pepperberg azt állította, hogy Alex érzelmileg a ugyanolyan szinten, mint egy kétéves ember. Alex nem egyszerűen válaszolt a tesztekre, hanem érzelmileg válaszolt, ha fáradt volt a tesztből, ha becsapta a ketrec ajtaját vagy tárgyakat dobott.
A keák mindig a fekete fadarabkát választó "elfogult kéz" mellett döntöttek. Mostanáig csupán az embereknél és a csimpánzoknál figyelték meg a szociális és ismétlődésre vonatkozó információk ilyen módon való integrálását. A szakembereket meglepte, hogy a keák, amelyeket már eddig is Új-Zéland legokosabb madarainak tartottak, különböző típusú információkat használnak. Mint mondták, "az ilyen típusú egységesítésről úgy véltük, hogy megköveteli a nyelvhasználatot". Publikálás dátuma 2020. 17:15 Gemenc Zrt. A bekamerázott fészket foglalta el az első hazatérő fekete gólya az ártéri erdőben. Megérkezett az első fekete gólya a gemenci erdőbe, a fokozottan védett faj egyede kedd reggel az ártéri erdőben lévő, bekamerázot t fészket foglalta el – közölte a Gemenc Zrt. Az erdőgazdaság finanszírozásával a Duna-Dráva Nemzeti Park, valamint a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület együttműködésével létrejött projektnek köszönhetően már nyolcadik éve folytatódhat a fekete gólyák tudományos megfigyelése.
Szabó István, Nagyatádi Szabó (Erdőcsokonya, 1863. szept. 17. – Erdőcsokonya, 1924. nov. 1. ): politikus, miniszter. 1908-tól ogy. -i, majd 1920-tól ngy. -i képviselő. 1918 – 19-ben az Országos Kisgazdapárt elnöke. Az 1918. okt. utolsó napjaiban alakuló Hadik-kormányban vállalta a földművelésügyi min. tárcát. évi polgári demokratikus forradalom győzelme után a Berinkey-kormányban a földreform ügyeivel megbízott tárcanélküli, majd népgazdasági miniszter 1919. jan. 11-től, ill. febr. 8-tól. A Tanácsköztársaság bukása után 1919. aug. 15-től aug. Nagyatádi Szabó István. 27-ig a Friedrich-kormány földművelésügyi minisztere. 1919. és nov. között többször kilátásba helyezte az ellenzéki Liberális Blokkhoz való csatlakozást, míg végül Horthy nyomására a Sokorópátkai Szabó-féle Kisgazdapárttal egyesült s a Keresztény Blokk tagja lett. 25-től 1920. 15-ig közélelmezési, 1920. 15-től 1921. dec. 3-ig, 1922. jún. 16-tól 1924. 14-ig földművelésügyi miniszter, 1920. 16-tól 1921. 29-ig kisgazdaügyi tárcanélküli miniszter is a Huszár-, a Simonyi- Semadam-, a Teleki- és a Bethlen-kormányban.
Kossuth Lajos fellépésétől Nagyatádi Szabó István haláláig; Egyetemi Ny., Bp., 1929 Nagyatádi Szabó István; Nagyatádi Szabó István Emlékbizottság, Bp., 1935 Bodnár István: Nagyatádi Szabó István pályafutása; Sarló, Bp., 1947 ( Paraszt könyvtár) Fehér Lajos: Nagyatáditól a földreformig; Szikra, Bp., 1947 ( Szabad Föld könyvtára) Király István: Nagyatádi Szabó István és pártja az első világháború előtt; Akadémiai, Bp., 1966 ( Dunántúli tudományos gyűjtemény. Series geographica) Nagyatádi Szabó István emlékkönyv. 1863–1924; Kávássy Sándor et al. ; Magyar Mezőgazdasági, Bp., 1995 Nagyatádi Szabó István Emlékház; összeáll. Lambert Győzőné; Arany-Korona Alapítvány, Bp., 2004 A két somogyi földosztó miniszter. Nagyatádi Szabó István születésének 150. évfordulója tiszteletére 2013. október 5-én, Nagyatádon megtartott tudományos emlékülés; szerk. Bősze Sándor; Önkormányzat–Nagyatádi Kulturális és Sport Központ, Nagyatád, 2014 ( Múltidéző) Romsics Ignác: Magyarország története a XX. Nagyatádi Szabó István | Somogy.hu. században, Osiris Kiadó, Budapest, 2010 Elektronikus hivatkozások [ szerkesztés] Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Földreformok Magyarországon 1920 a jogalkotásban
(1863. 09. 17. - 1924. 10. 31. ) Politikus, mezőgazdasági miniszter Az első országos magyarországi parasztpárt megalapítója, a demokratikus földreform-program kidolgozója 1910-ben, az első paraszt származású képviselő a magyar parlament történetében. 1920-ban az ország legnépszerűbb politikusa és a legnépszerűbb párt, a Kisgazdapárt vezetője. A nevével fémjelzett Nagyatádi-féle földreform megvalósításáért a '20-as években földművelési miniszterként folytatott hosszú küzdelmet, földreformja a nagybirtokosok ellenállása miatt csak kisrészben valósulhatott meg. Szabó István néven született református paraszti családba a Somogy megyei Erdőcsokonyán. A Nagyatádi előnevet első nemzetgyűlési képviselővé választásakor kapta. A család, anyagi helyzete alapján, kisbirtokos vagy napszámos család. Az elemi iskola hat osztályának elvégzése után szülei földjén kezdett dolgozni. Sok munkával sikerült kis birtokát tehermentesítenie, némileg gyarapítania. 20 évesen Budapestre vonult be tényleges katonai szolgálatra 3 évre, a világvárossá fejlődő Budapest nagy hatással volt a fiatal István gondolkodására.