Megmondom őszintén, nekem kissé csalódás volt a Kutyám, Jerry Lee 3. című film. Lehet, hogy csak túl sokat vártam tőle és csak 1-2 nap telt el a sokkal jobb 1. rész és 2. rész óta... Ezt a részt már nagyon "akciósra" akarták venni, rögtön halottakkal indul, majd menet közben is fogynak a szereplők szépen... de ez a kisebb gond. Sokkal jobban zavarnak az "altesti" poénok, amik vagy 20 percen keresztül mennek. Nem tudom, de számomra nem vicces, hogy Jerry Lee már huszadjára fingik (már elnézést! ) és túl sokszor láttam már a kutyaszarban turkálást is - és elsőre sem volt vicces. Maga a történet egyébként nem lenne annyira erőltetett, néhol egész humoros vagy aranyos, de a beteg szövegíró és rendező még tovább fokozták az általam már korábban is kritizált "fajta-keverős" fonalat. Egészen komolyan veszik, hogy a hivatalos tenyésztő a németjuhászt össze akarja hozni más fajtájú kutyákkal szaporodás céljából - és csak a véletlenen múlik, hogy a szuka végül pont egy németjuhász lett. De még ezt is tudják fokozni - azt inkább le se írom, de te se legyél rá kíváncsi!
Eközben a San Diegó-i sivatagban rekedt Lyman túsznak tartja Tracyt a limuzinjában, és gyanút fog, amikor Halstead késik. Dooley megérkezik a teherautóval és a pótkocsival, amelyről kiderül, hogy a következő drogszállítmány. Dooley már nem aggódik az ügy miatt, és utasítja Lymant, hogy adja át neki a barátnőjét, különben felrobbantja a teherautót. Lyman rájön Dooley blöffjére, és lövöldözés következik. Dooley megöli Lyman csatlósát, Dillont, Jerry Lee pedig üldözőbe veszi Lymant, aki a helikopteréhez menekül. Mivel Lyman nem tudja lehagyni a kutyát, lelövi Jerry Lee-t. Dooley dühében Lymanre lő, de nem talál. Lymant ehelyett a helikopterben várakozó társai lövik le és ölik meg. Dooley és Tracy kórházba sietnek Jerry Lee-vel, ahol a vonakodó sebész megoperálja. A lábadozóban Dooley búcsúbeszédet mond Jerry Lee-nek, nem tudván, hogy a kutya életben van és fülel. Amikor a sebész közli vele, hogy a kutya rendbe fog jönni, Dooley dühös, mert azt gondolta, hogy egy halott kutyához mondott búcsúbeszédet.
Értékelés: 328 szavazatból A mindenre elszánt Dooley-nak már-már sikerül a nyomára bukkannia egy 50 millió dolláros kokainszállítmánynak. Ám a rendőrségen a kollégái túlságosan őrültnek tartják, s nincs, aki hajlandó lenne vele együtt dolgozni. Kivéve egyvalakit, Jerry Lee-t, a tökéletesen kiképzett rendőrkutyát, akinek igazán jó orra van, ha kábítószerről van szó. A szokatlan páros tagjai kezdetben nem igazán szívlelik egymást, de néhány lövöldözés, némi balszerencse, egy kis verekedés és romantikus kaland kölcsönös tiszteletet ébreszt bennük egymás iránt… Forgalmazó: UIP-Duna Film Stáblista:
Jerry Lee szeretetből megnyalja Dooley arcát, aki így már nem tud haragudni rá. Hogy kikapcsolódjanak a rendőri munkából, Dooley, Tracy, Jerry Lee és egy uszkár együtt nyaralnak Las Vegasban. Szereplők [ szerkesztés] Szerep Színész Magyar hang [5] Michael Dooley nyomozó James Belushi Koroknay Géza Tracy Mel Harris Andresz Kati Lyman Kevin Tighe Tolnai Miklós Byers James Handy Kristóf Tibor Brannigan Ed O'Neill Beregi Péter Dillon Sherman Howard Szarvas József Halstead Daniel Davis Gruber Hugó Gilliam Cotter Smith Nagy Gábor Jegyzetek [ szerkesztés] Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben a K-9 (film) című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként. További információk [ szerkesztés] m v sz Rod Daniel filmrendezései Az ifjú farkasember (1985) Apja fia (1987) Kutyám, Jerry Lee (1989) A háziúr (1991) Beethoven 2.
Kutyám, Jerry Lee 3. (K-9: P. I. ) 2002-es amerikai film Rendező Richard J. Lewis Producer Ron French Műfaj akciófilm filmvígjáték Forgatókönyvíró Michael Petroni Főszerepben James Belushi Sarah Carter Kevin Durand Gary Basaraba Kim Huffman Barbara Tyson Blu Mankuma Matthew Bennett Jay Brazeau Terry Chen Michael Eklund David Lewis Operatőr Roy H. Wagner Gyártás Gyártó Universal Pictures Ország Amerikai Egyesült Államok Nyelv angol Forgatási helyszín Vancouver Játékidő 91 perc Forgalmazás Forgalmazó Universal Studios Home Entertainment Netflix Bemutató 2002 Korhatár Kronológia Előző Kutyám, Jerry Lee 2. További információk IMDb A Kutyám, Jerry Lee 3. (eredeti cím: K-9: P. ) 2002 -ben bemutatott amerikai akció- filmvígjáték, Richard J. Lewis rendezésében és James Belushi főszereplésével. A film a harmadik és egyben utolsó rész a Kutyám, Jerry Lee-filmsorozatban; a Kutyám, Jerry Lee 2. folytatása. A film 2002. július 30-án jelent meg. Cselekmény [ szerkesztés] Mike Dooley rendőrtiszt és német juhászkutyája, Jerry Lee jól megérdemelt nyugdíjas éveit tölti.
Páris, az én Bakonyom Halál: - Elmúlás, elválás. - Az élet állandó társa. Megváltás. Párisban járt az Õsz Keleti misztikum: - Õserõ. Az õs Kaján Arany mint érték: - Anyagi javak, lehetõségek. - Birtoklás. - Lehúzza az embert a fertõbe. Harc a Nagyúrral Vér: - Igazi emberi küzdelem. Ló (Nem annyira jelentõs. ): - Kaland, útkeresés, tévelygés. Az eltévedt lovas Tûz: - Újrakezdés, forradalom. Felszállott a páva stb. 2. kérdés Ady Endre szerelmi lírája Két részre lehet osztani Ady szerelmi líráját: 1) Léda-szerelem (1903-1912) Diszharmónia: Nem boldogságot sugallnak a jelképek, hanem vergõdõ nyugtalanságot, gyötrelmes fájdalmat és céltalanságot. pl. Héja-nász az avaron (1905) Nagy szenvedély. Hiányérzet. Elválások és egymásra találások sorozata volt ez a szerelem, mely nem boldogságot ad, hanem izgalmat, melybõl a költemények táplálkoztak. : - Lédával a bálban (1907) A fiatalok boldogságával szemben megjelenik a testet öltött boldogtalanság, s úrrá lett a rettenet. - Elbocsátó, szép üzenet (1912) Ez az igaztalan költemény nemcsak egy asszony megtagadása, hanem az egész szerelemé is.
Ady Endre szerelmi költészete Ady Endre - Csinszka-szerelem A betegségétől meggyötört költő a háborús borzalom éveiben menedéket, biztonságot keresett a szerelemben. Gyakran szólal meg feleségéhez, Csinszkához írott verseiben az elveszettség, a megvertség, a legyőzöttség hangja is, a szerelmi téma összekötődik az egyéni sorssal, olykor a számvetéssel. Kapcsolatuk diszharmóniája nem jelenik meg e költeményekben, mintha a költészet maga is menedékül szolgálna a költő számára.
A XX. Századhoz közeledve Magyarország látszólag a fejlett Európa szintjéhez közelít, a főváros csodálatos épületektől pompázik, míg vidéken hallatlan az elmaradottság. A parasztok sorsa keserítő és tömegesen vándorolnak Amerikába. A tudomány, a kultúra, a képzőművészet és az irodalom ebben a korban nagyot fejlődött. 1877. november 22-én született, Érmindszenten a magyarok egyik legnagyobb és legtehetségesebb költője, Ady Endre. Kiskorában is jól fogott az esze, keveset tanult, gyakran elegendő volt a napi tíz perc és mindig jeles eredményeket ért el, csak matekból és németből kapott gyengébb jegyet. Sokat olvasott, Petőfi kötet mindig volt nála. Szülei büszkék voltak fiukra, azt várták el tőle, hogy visszaszerzi a család régi hírnevét, s már látták benne a leendő szolgabírót. A család ezekután úgy döntött, hogy az elsőszülött fiuk jogász lesz és beíratták a debreceni jogakadémiára. Itt az egész magatartásán látszott, hogy nem nagyon szereti, inkább foglalaskodott különböző debreceni lapoknál.
Székely Aladár: Brüll Adél portréja Ady szerelmi költészetének két jelentős korszaka van: a megújulását is hozó Léda-versek és a hagyományosabb elemeiket tartalmazó Csinszka-versek korszaka. Legtöbb szerelmes versét e két nő ihlette. Léda nemcsak mint nő, társ volt jelentős a költő életében. Neki köszönhette Párizst, tőle kapta azt a figyelmet, támogatást és ösztönzést, mely fordulatot hozott életében, szemléletében és költészetében. Ez a magyarázata, hogy egészen 1912-es szakításukig jelen vannak köteteiben a Lédához, Lédáról, szerelmükről írott költemények. Viszonyukat kezdettől a szélsőségesség, a végletesség, a harc, a küzdelem jellemezte. Erős egyéniségek lévén, kapcsolatukban ritkán volt harmónia, egyensúly. Ez a végletesség, egyenlőtlenség és az ezzel párhuzamos érzelmi feszültség, erotikus túlfűtöttség már a legelső Léda-versekben is jelen van ( Meg akarlak tartani, Héja-nász az avaron, Lédával a bálban stb. ). Végső elválásukig számtalanszor szakítottak egymással, sokszor változott át szerelmük gyűlöletté, egymás iránti vágyuk paranoiás féltékenységgé, bosszúvá.
Az első szakaszban egy olyan álomvilágot ír le, ahol szeretne élni, a második szakasz a kiábrándító valóságos magyar földet mutatja. Ahol nincs szerelem ("vad csók"), ahol az álmokat megölik ("álom-bakók"). A művet egy költői kérdéssel fejezi be, "A Tisza-parton mit keresek? ", azért van itt, mert a szíve Magyarországhoz köti, mivel ő is magyar. A lelkek temetője című verse a magyar földről ír. Temető a föld, a lelkek temetője, ahol a sok, kemény harcok miatt, vér ömlött valaha és ezért méreggé vált. A sok harc, nem élet, az anyák százszor boldogok, hogy vetélnek és nem születnek gyerekek ilyen életre: "Itt a meddő a nagy gerjedés S százszor boldogok a vetéltek. " A harmadik versszakban kimondja, hogy hány ezren haltak meg itt, ez a föld nem hoz boldogságot senkinek többé, ez a föld átkozott. És hiába jön valaki aki meg akarja változtatni ezt a földet, Magyarország mindig ilyen fog maradni.
Ebben megjelenik az Ady verseire jellemző epikus keret, hogy jön valahonnan és megy valahová, meghatározatlan térből és időből meghatározatlan térbe és időbe. A Hortobágy poétája című vers a művész tragédiájáról szól. A vers szerkezete ellentétekre épül, a kezdő ellentét a vers során fokozódva tér vissza. Ady egyes szám harmadik személyben beszél önmagáról. "Kúnfajta", tehát magyar, de elüt a többiektől. A vágyai elé akadályok gördülnek, szépet akar ("virág nőtt a szívében"), ebben benne van: a halál, bor és a nő. A "piszkos, gatyás, bamba" jelzők fokozásos halmozása erősödő ellenérzést, indulatot érzékeltett. A szemlélődő lírai hős cselekvővé válik, de ez a cselekvés azonban a társakhoz és a környezethez való hasonulás, a szépség, a dal elveszett a káromkodó, durva műveletlenségben: "Társakra s a csodára nézett, Eltemette rögtön a nótát: Káromkodott vagy fütyörészett. " A magyar ugaron, az Új versek legfontosabb műve. Ez a vers nem tájleírás, a belső látásunkat ragadja meg. A címben szereplő ugar szó, azt a területet fejezi ki, amely nincs megművelve.