Korábban sosem volt igazán okom/alkalmam ezen a vidéken járni. Nyárközépi kirándulásunk rövid volt (csupán pár nap), de elegendő ahhoz, hogy megértsem miért is van ennyi csodálója a hortobágyi pusztának. Azóta már nem tűnnek túlzásnak a pusztát kísérő jelzők. Szívesen tértünk vissza ősszel, hogy tanúi lehessünk a darvak egyik esti behúzásának. A Hortobágy a darvak (grus grus) keleti vonulási útjának legfontosabb állomáshelye. Finnországból, Északnyugat-Oroszországból és a balti államokból érkeznek hozzánk kora ősszel és a komolyabb fagyokig maradnak itt, majd folytatják útjukat Délre. Összlétszámuk október végén tetőzik. A nyolcvanas években pár ezer volt ez a mennyiség, de az elmúlt években már rendszeresen elérte a 70-80 ezret. A múlt héten rekordszámú madarat, 100 400 példányt számoltak. Hortobágyi nemzeti park képek. A Hortobágyi Nemzeti Park egyre sűrűbben, egyre szívesebben szervez programokat e rendkívüli esemény köré. Hortobágy – fotó album Hortobágyi Nemzeti Park Hortobágyi Nemzeti Park – Világörökség
Telefon: 06-52/369-040 Pusztai Állatpark (Hortobágy falu) Nemcsak annak nyújt élményt a Pusztai Állatpark, aki aranyhalon kívül más háziállatot még nem tartott, hiszen itt meg lehet tudni mindent, amit a hortobágyi állattartásról tudni érdemes. Bemutatnak többek között olyan állatokat, mint a kuvasz, a racka, a magyar szürkemarha, a házibivaly, a nóniusz ló, megismerhetjük ezek tartásának módjait, eszközeit, a puszta jellegzetes fajtáinak történetét kialakulásuktól napjainkig. És ha már az élménynél tartunk: az Állatparkban rendezett pünkösd szombati Országos Gulyásverseny és Pásztortalálkozó sem maradhat ki az életünkből. Látogatható: március 15. és november 15. között 9-18 óráig I november 15. és január 1. között 9-16 óráig I január 2. és február 28. HAON - Hortobágyi természetfotókból nyílt kiállítás az újvárosi rendezvénycsarnokban. A nyitva tartás az időjárástól függően változhat. Telefon: 06-52/701-037 Mátai Ménes (Hortobágy-Máta) Debrecen szabad királyi város által 300 éve alapított hortobágyi ménes, a puszta jelképe. Gazdag és egyedi lótenyésztő hagyományai miatt sajátos helyet foglal el Európa nemzeti és történeti ménesei sorában.
A puszta egyhangúságát a több ezer éve itt élt nomád népek halomsírjai és őrhalmai, a kurgánok, népi nevükön kunhalmok itt törik meg. Az évezredek folyamán a Hortobágy pusztáin legelő vadállatokat, az őstulkot és a vadlovakat fokozatosan a háziállatok váltották fel. Szép számmal található ezen a vidéken a szívós, igénytelen rackajuh és a szürke marha. Kevésbé ősi fajta a jó szalonnájú mangalica disznó, illetve a nóniusz ló. Ez utóbbi őse a XIX. század elején Normandiából került a Hortobágyra. A látogatót ámulatba ejti a csikósok ügyessége és a vágtázó ménes látványa. A pusztában élő pásztorok nem használtak állandó épületek maguk, illetve állataik részére. A legtöbb ősi hortobágyi pásztorépítmény - a vasaló, a szárnyék vagy a kontyos kunyhó - igen egyszerű, de praktikus, elsősorban nád felhasználásával készült. Hortobágyi nemzeti park képek university. Az állatok itatására szolgáló gémeskutak a magyar puszta jelképévé váltak. A pusztán átvezető kereskedelmi utak mellett 10-12 kilométerenként csárdák épültek, ahol az átutazók megpihenhettek és ahová a pásztorok is gyakran betértek.
2021-03-12 2021. március 11-én 63 évesen, váratlanul elhunyt Révész László László Munkácsy-díjas festő, filmes, díszlettervező, performansz művész és a Képzőművészeti Egyetem tanára. Révész László László, forrás: Wikimedia Commons Révész László László 1977-től 1981-ig tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, majd Angliában, Rómában, Portóban, New Yorkban, Bécsben és Budapesten dolgozott. 2009-től a festő tanszék osztályvezető mestere, docense volt. Révész a Pannónia Filmstúdióban is dolgozott anyagelőkészítőként, a nyolcvanas években pedig főleg performanszművészként volt aktív. Váratlanul meghalt Révész László László | CIVILHETES. Ebben az időszakban elvégezte az animáció szakot az akkor még Iparművészeti Főiskolán. Számos kísérleti filmet és videót forgatott, de forgatókönyvíróként Enyedi Ildikóval is dolgozott együtt a rendező világhírű elsőfilmje, az Én XX. századom forgatókönyvén. Mindeközben végig rajzolt és festett. Legutóbb pont egy évvel ezelőtt az Artmagazin is ellátogatott a Paksi Képtárban rendezett, Roskó Gáborral közös kiállítására, amelynek címe ez volt: A végzet hatalmas.
- 1969. - febr. 16. Barát M. : Nagyapám jó barátságban volt Révész Imrével. In: Kárpáti Igaz Szó, 2005. febr. 12. Sztaskó G. : Kiváló magyar festőművész. In: Kárpáti Igaz Szó, 1959. jan. 10. A Kárpátaljai Magyar Képző- és Iparművészek Révész Imre Társaságáról Nemzetközi katalógusok VIAF: 96098893 OSZK: 000000023711 NEKTÁR: 97457 PIM: PIM68846 ISNI: 0000 0000 7892 0879 ULAN: 500061638 RKD: 204677
Révész Imre Született 1859. január 21. Sátoraljaújhely Meghalt 1945. február 3. (86 évesen) 1945 (85-86 évesen) Nagyszőlős Sírhely Nagyszőlős A Wikimédia Commons tartalmaz Révész Imre témájú médiaállományokat. Révész Imre ( született: Csebrai Imre [1]) ( Sátoraljaújhely, 1859. január 21. – Nagyszőlős, 1945. február 3. [2]) festőművész, grafikus. Pályafutása [ szerkesztés] Édesapja, Csebray Károly evangélikus tanító, de református iskolában tanított, édesanyja Loysch Paulina. Két gyermekük született: Imre Károly és 1860-ban Margit Karolina (mindkettőjüket református vallásra keresztelték). A gyermekek Sátoraljaújhelyen születtek, de Nagyszőlősőn nevelkedtek, ugyanis szüleik válása után anyjuk egyedül nevelte őket, és itt kapott állást postamesterként. Imre a debreceni gimnáziumba járt és képezte festői tehetségét, amikor az alföldi vásárok forgatagában paraszti típusokat, karaktereket rajzolt. Művészeti tanulmányait Bécsben kezdte, 1873 és 1875 között a Bécsi Művészeti Akadémia hallgatója lett, s különösen a litográfia módszereit tanulmányozta.