A cenzúra, az árulás, a besúgás, a felkorbácsolt közhangulat, a felháborodás, a félelem és a rettegés légkörében éltek az emberek, szóval sorsdöntő és jellempróbáló időszak volt.
A hetedik versszakban már kiderül, hogy hiába voltak hőstettek, az ország szenved. Ebben a versszakban adja meg Vörösmarty a két lehetséges utat az nemzetnek. Élet vagy halál. Ezt a megszemélyesítés (szenvedés kér) is érzékelteti. A mondat végén a felkiáltójel a türelmetlenséget fejezi ki. Jöjjön bármi, csak a szenvedés tűnjön el.,, Egy ezredévi szenvedés Kér éltet vagy halált! '' A következő két versszak szintén indoklás arra a kérésre, hogy dőljön el az ország sorsa. Első soraikban megismétlődik az indulatos kijelentés:,, Az nem lehet''. Ez a két versszak az olvasót biztatja tettre, azzal, hogy ha nem tesz semmit, (mint Vörösmarty idejében), akkor az őseink szenvedése hiába volt. Himnusz És A Szózat Összehasonlítása Táblázatban: A Himnusz És A Szózat Összehasonlító Elemzése - Irodalom Érettségi Tétel. Nem érték el, hogy fiaik boldogok legyenek. A tizedik és az utána következő versszak ismét az ország előtt álló két lehetőséget vázolja fel, amit a tizenegyedik versszak elején álló,, vagy'' kötőszó választ el egymástól. A két út bemutatása a jobbik választására ösztönzi az olvasót hangzásával is (,, buzgó imádság'') a halállal szemben (,, vérben áll'') Forrás: Érettsé
- sóvárgó hit - szánalomért esedez - ismétlés – nyomatékosítás - felszólító módú igealakok (szánd, nyújts, hozz) 13-14. - parancs - a hazához való hőség Szerkezeti séma: A1 – áldás kérése (1. ) B – múlt – gazdagság (2-3. ) - tragikus (4-6. ) - jelen – sivár (7. ) A tatárok után a törökök támadtak hazánkra, ez a gondolatsor áthajlik az ötödik versszakra is, ahol a török pusztítások mértéket erősíti fel (vert had – győzedelmi ének). Minden-Blog: Himnusz&Szózat összehasonlítása. Az anaforás szerkesztéssel (Hányszor – Hányszor) a belső viszályok és a török támadások egyformán veszélyesnek látszanak. Kölcsey ezzel azt kívánja kifejezni, hogy egy országban az összetartás hiánya felér egy külső támadással. A "nem lelé honját a hazában" paradoxonnal a költő lezárja a múltról szóló egységet. Ez az ellentét kiválóan mutatja a helyzet tragikusságát, ezt a hatást csak fokozzák az egységben megtalálható alliterációk (vállainkra vettünk, támadt tenfiad, magzatod miatt magzatod hamvvedre, honját a hazában). A hatodik strófában hirtelen vált jelen időre a költő.
A szakmai szál, amit tanul, az érzelmi szál pedig, ahogyan mindehhez viszonyul. A coach rendelkezik azzal a képességgel, hogy megfelelő szintre emelje és ott tartsa tudatosságunkat a szükséges területeken. Honnan jön az input, az ismeretanyag? - az oktató gondoskodik az inputról, saját ismeretanyagát adja át - másolással, - a diák maximum annyit fog tudni, mint a tanára - a coachee szerzi be az inputot, a coach felügyeletével - teret enged a személyes preferenciának és hozzáállásnak - a coachee túlszárnyalhatja a coachot 4. Hogyan viszonyul a tanulóhoz? - tanulók "beskatulyázása", teljesítményük alapján - változás esetén pozitív irányba nehéz kitörni - hisz a coachee képességeiben, - ez tükröződni fog a coachee teljesítményében 5. Van-e alá-fölé rendeltségi viszony az oktató és a tanuló között? - eltérő hierarchia szint a tanár javára nincs alá-fölé rendeltségi viszony, partnerség van 6. Hogyan kezeli a kudarcot? - a kudarctól való félelmet, - az önbizalomhiányt, - kételkedést a saját képességben érintetlenül hagyja azáltal kezeli, hogy - lemond az irányításról - és a magasabbrendűség illúziójáról 7.
A keret első fele nevezhető bevezetésnek is, mert ebben található a tételmondat, és a kérés (ódához illően).,, Isten, áldd meg a magyart'',, Hazádnak rendületlenül Légy híve, oh magyar'' A keret második része a befejezés, amiben kicsit átalakítva ismét szerepel az elsőben megfogalmazott kérés.,, Szánd meg isten a magyart'',, Légy híve rendületlenűl Hazádnak, oh magyar'' A Szózat első két sora a tételmondat, ami nem csak Vörösmarty idejében volt helytálló. Ez a parancs örökérvényű. Felszólítja a magyarokat, hogy igenis legyenek büszkék rá, hogy magyarok, és tegyenek a hazájukért. A mai időkben is e parancs szerint kéne minden magyarnak élnie, és éreznie. A következő két versszakban van a felszólítás indoklása, dicső történelmi események említésével, például Árpád honfoglalása és Hunyadi hőstette. A sorok elején anafora van (ez-ez, itt-itt), melynek szerepe a nyomatékosítás, a kiemelés, hogy igen, ez az a föld, ez a hazád. A hatodik versszakban a múlt összefonódik a jelennel. Mutatva, hogy még él a nemzet, az a nemzet, ami azokat a hőstetteket vitte véghez annak idején.,, És annyi balszerencse közt, Oly sok viszály után, Megfogyva bár, de törve nem, Él nemzet e hazán. ''
"Weboldalunk sütiket (cookie) használ működése folyamán, hogy a legjobb felhasználói élményt nyújthassa Önnek. A sütik használatát bármikor letilthatja! Bővebb információkat erről Adatkezelési tájékoztatónkban olvashat. " Tovább
A pályázatot megvalósító konzorcium tagjainak elsődleges problémái az alábbiak: - A helyben maradás támogatására célzott beavatkozások szükségesek; - A helyi közösségek mérsékelt aktivitása; - Egyes korosztályok nehezen érhetőek el közösségi tevékenységekre (különösen a fiatal korosztály); - A helyi hagyományok - értékek ápolásának nincsen strukturált kerete. Ezen problémák kezeléséhez "A helyi identitás és kohézió erősítése" című felhívás aktuális megoldásokat kínál. Őszi Napfény Idősek Otthona - Intézményvezető munkakör - kisber.hu. A projekt nevesített céljai az alábbiak: - A lakosság közösségi kezdeményező- és cselekvőképességének a fejlesztése. - A közösségi szerepvállalás erősödését az érintett célcsoportok körében, - Helyi társadalmi együttműködések generálása. - Helyi identitást erősítő rendezvények, események, aktivitások megszervezése. - Közösségfejlesztési folyamatok célzott támogatása. - Közösségi részvételre épülő tervezési gyakorlatok bevezetése és következetes alkalmazása.