Kiállításaink Nagyszabású nemzetközi kiállítás nyílt a Móra Ferenc Múzeumban: a legendás vadnyugat világát bemutató tárlat főszereplői a cowboyok és az indiánok. A tárlat törzsanyaga az USA-ból, az Oklahomai Cowboy és Western Örökség Múzeumból érkezett. A kiállításon eredeti nyergek, fegyverek, sheriff jelvény, békepipa, tollas fejdísz és teljes öltözetek idézik meg az indiánok és a cowboyok életét. A […] Állandó kiállítás Móra Ferenc íróról, múzeumunk egykori igazgatójáról Móra Ferenc, névadónk, író, költő, újságíró, régész és könyvtáros, múzeumunknak harminc évig munkatársa, 1917-től haláláig igazgatója volt. Móra, aki elkötelezett természetvédő volt, már száz évvel ezelőtt felismerte a környezetvédelem fontosságát, s életművének ez az üzenete és aspektusa ma még fontosabb és nagyon aktuális. Ennek megfelelően a természethez […] A Móra Ferenc Múzeum tetején lévő két kilátóról a magasból nézhetünk le Szeged belvárosára. A kisebb kilátóból a Széchenyi tér környéke látható, a nagyobb kilátóból pedig a Tisza és a Belvárosi híd figyelhető meg.
Láthatatlan elődeink tárgyai a sötétből című kiállítószoba nagyon érdekes. Tárlatvezető segítségével "vakon", a többi érzékszerveink segítségével a ázadi paraszti világ ruhái, ünnepi és hétköznapi tárgyai megérinthetők, felismerhetők. Megindultak a dinoszauruszok az Egyesült Államokból Szeged felé. A Móra Ferenc Múzeum júliusban nyíló dinó-kiállításának kollekcióját a szakemberek Amerikában becsomagolták, konténerekbe pakolták, majd útnak indították a kikötő felé. A dinók Szegedig vezető útja körülbelül egy hónapig tart. Úton vannak a Móra Ferenc Múzeumban júliusban nyíló nagyszabású kiállítás dinoszauruszai. A kollekció az Egyesült Államokból, Midlandből érkezik teherautóval, vonattal, hajóval; és várhatóan június végén ér majd Szegedre. A kiállítás dinoszauruszait gondosan becsomagolták, konténerbe helyezték az amerikai szakemberek. A konténerek teherautóra, azután Detroitban vonatra kerültek – jelenleg éppen úton vannak egy amerikai kikötő felé. Itt a kollekciót hajóra helyezik át, majd közel három héten keresztül fognak utazni a dinók az óceánon, míg partot érnek Belgiumban.
Nemzetközi jelentőségű dinoszaurusz-kiállítás érkezik idén a szegedi Móra Ferenc Múzeumba: a tárlat kollekciójának egy része Amerikából. Az amerikai főszervező, Don Lessem tekintélyes dinoszaurusz-kutató, aki többek között a Jurassic Park szakmai tanácsadója is volt. Megszületett az előzetes megegyezés egy nagyszabású, nemzetközi jelentőségű dinoszaurusztörténeti-kiállítás szegedi bemutatásáról. Don Lessem, a vándorkiállítás amerikai főszervezője, neves dinoszaurusz-kutató február végén látogatott el a Móra Ferenc Múzeumba, ahol tárgyaláson vett részt a múzeum igazgatójával. A megbeszélésen megszületett az előzetes megegyezés a tárlat idei, szegedi bemutatásáról. "Dino" Don Lessem számos, dinoszauruszokkal kapcsolatos könyv szerzője, többek között a Jurassic Park és a Dínó című Disney-film szakértője, tanácsadója is volt. A szakemberről egy dinoszaurusz-fajt is elneveztek: a Lessemsaurus körülbelül 210 millió évvel ezelőtt élhetett. A kiállítás a tervek szerint július közepén fog megnyílni, melyen eredeti fosszíliákat, méretarányos csontváz-rekonstrukciókat és mozgó, hangot adó "dínó-robotokat" is láthat a közönség.
A "jegypapucsot" a vőlegény adta az arának, és a menyecske táncot abban járta el. Különböző mintájú, sarkú papucsokban gyönyörködhettünk. Láthatatlan elődeink tárgyai a sötétből című kiállítószoba nagyon érdekes. Tárlatvezető segítségével "vakon", a többi érzékszerveink segítségével a ázadi paraszti világ ruhái, ünnepi és hétköznapi tárgyai megérinthetők, felismerhetők. Tisztelt Látogatóink! A kialakult koronavírus helyzet a Móra Ferenc Múzeum összes kiállítóhelye BEZÁRT további intézkedésig. Köszönjük megértésüket! A FEKETE HÁZ, A KASS GALÉRIA ÉS A VARGA MÁTYÁS KIÁLLÍTÓHÁZ A KIALAKULT KORONAVÍRUS HELYZET MIATT HATÁROZATLAN IDEIG ZÁRVA TART. A Fekete ház földszinti kiállítótermébe költözött át a Klauzál téri "Torta" kiállítóhely. A belső térben egy körülbelül 20 perces filmet láthatnak a látogatók Szeged történetéről, jelenéről és jövőjéről. A modern, rajzfilmes, animációs megoldásokat is tartalmazó […] A FEKETE HÁZ, A KASS GALÉRIA ÉS A VARGA MÁTYÁS KIÁLLÍTÓHÁZ A KIALAKULT KORONAVÍRUS HELYZET MIATT HATÁROZATLAN IDEIG ZÁRVA TART.
De maradjunk a magyaroknál, mert Berend nem hagyja csak úgy abba a pocskondiázást: A tankönyv a magyaroknak, és a magyarok kitalált őseinek sokkal nagyobb fontosságot tulajdonít a valóságnál, illetve mindenféle kitalált érdemekért dicséri őket A Berend szerint rabló, zsoldos, honfoglalás kori harcos Forrás: Rabló zsoldos magyarok, pénzért bármit bárkinek Itt pedig végleg elgurul a gyógyszer, hiszen Berend Nóra szerint jó lenne, ha mindenki megértené, a magyarok egy otromba csőcselék voltak, akik raboltak, loptak és oda álltak, ahol többet fizettek nekik. Azt a rossz hírt bizonyosan tudja a "szaktörténész", hogy ez a barbár csorda valahogy mégis fennmaradt itt a Kárpát-medencében, és ennek a gusztustalan, percről-percre élő tömegként bemutatott magyarság mégis csak tervszerűen hozta meg döntéseit és alapította meg a középkori Európa egyik legerősebb államát. De úgy látszik érdemes visszamenni az időben, amikor a kommunizmus alatt azt tanították, hogy a barbár és tahó magyarok a Kárpát-medencében élő békés szláv földművelőktől tanulták meg a civilizált élet alapjait.
Nem, az Intelmek korabeli és hiteles forrás. Más kérdés, hogy biztosan nem István írta. Ebben szerepel az a gyakran idézett szöveg, hogy "az egy nyelvű és egy szokású ország gyenge és esendő", ezért "megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket jóakaratúan gyámolítsad és becsben tartsad, hogy nálad szívesebben tartózkodjanak, mintsem másutt lakjanak". A toleranciát és befogadást hirdető intelem hogyan fér össze a kemény kezű uralkodó képével? Nem akárkikről van szó, hanem a királyi udvarba érkező, a királyt szolgáló jövevényekről. Persze, hogy rájuk úgy tekintettek, mint a királyi hatalom támaszára. Nem tudjuk, hogy ki a szerző, de nagy valószínűséggel maga is bevándorló, idegen, egyházi ember volt. Az illető tehát pontosan ehhez a réteghez tartozott. Ha nem is István műve az Intelmek, legalább tudott róla? Jóváhagyta? Fantáziálhatunk arról, hogy felolvasták neki, és ő megértette, vagy lefordították neki. Az Intelmek latinul íródott, de azt sem tudjuk, hogy István értett-e latinul. A sok-sok mítoszt lehántva mi marad, amit biztosan tudunk?
Hartvik püspök azonban azt találta ki, hogy egy Mercurius nevű egyházi embernek megjelent egy angyal, átadott neki egy csomagot, megkérte, hogy őrizze meg, és fedje fel, ha eljön az ideje. Ez lenne a Szent Jobb. Valahonnan kerítettek egy mumifikálódott testrészt, kreáltak egy ereklyét, ami addig nem létezett. Erre azért volt szükség, mert Kálmán király uralkodásakor, amikor Hartvik az életrajzot írta, Szent István már külpolitikai szempontból is sokkal fontosabb tényező volt, mint a szentté avatásakor. Hartvik egyébként elmagyarázta, hogy Istvánnak azért csak a jobb keze maradt fenn, mert a király azzal osztott alamizsnát a szegényeknek: Isten így akarta megmutatni, hogy ez mennyire fontos cselekedet. Igen ám, de a motívum egy másik szentéletrajzból, az angol nép egyházi történetéből (Beda Venerabilis) jön, és eredetileg Oszvald királyról szól. Ismétlem, tipikus volt a középkorban, hogy átvettek történeteket más szentektől. Félve kérdezem: Szent István intelmeit, amit fiának, Imre hercegnek írt, szintén hiteltelennek tartja?