Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek. Ha a munkavállaló egyenlőtlen munkaidő-beosztásban dolgozik, sokszor nehezen átláthatóvá válik a havonta teljesített óraszám elszámolása. Az alábbiakban összefoglaljuk az elszámolási szabályokat, felhívva a figyelmet, hogy a tényleges teljesítés elszámolásától való eltérés általában jogellenes. A hét kérdése: szabadság kiadása egyenlőtlen munkaidő-beosztásban - Adó Online. A munkaórák mellett pedig hasonlóan fontos figyelni a munkavállaló kereten belül beosztott heti pihenőidejére is. A Munka Törvénykönyve szerint, az egyenlőtlen munkaidő-beosztás és havibéres díjazás esetén a munkavállalónak – a beosztás szerinti munkaidő mértékétől függetlenül – minden hónapban a havi alapbére jár. Azaz, az egyébként teljesített óraszámtól függetlenül a munkaidőkeretben dolgozó munkavállalónak a munkaidőkeret tartama alatt minden hónapban az alapbérét kell kifizetni. A ténylegesen teljesített óraszám alapján csak a munkaidőkeret lejártakor kell elszámolni.
Pl. Heti pihenőidő beosztása egyenlőtlen munkarendnél - Adózóna.hu. ha a kettő havi (március–április) munkaidőkereten belül 10 munkanap keresőképtelen volt, akkor a teljesítendő munkaórái száma (42 – 10) x 8 = 256 munkaóra az ezen felül teljesített órák rendkívüli munkaidőnek minősülnek. Ha előre ki van írva a szabadság, akkor a távollétek időtartamát a munkaidőkereten belül, ha készült munkaidő-beosztás, a munkaidő-beosztás szerinti munkaidővel kell számolni, ha nem készült, akkor a napi munkaidővel (teljes munkaidő esetén 8 órával) kell a távollét időtartamát figyelembe venni, vagy a szabadság miatti távollétek időtartamát a munkaidő-beosztásnál, elszámolásnál figyelmen kívül kell hagyni. A munkaidő beosztása Fontos megjegyezni, hogy a havi díjas dolgozó akkor is jogosult a teljes havi munkabérére, ha a munkaidőkeret leteltéig azért nem dolgozta le a munkaidőkereten belüli munkaórákat, mert a munkáltató kevesebb munkaidőre osztotta be. A munkaidő-beosztás közlése A munkaidőt a munkáltatónak legalább egy hétre a beosztás szerinti munkaidő kezdetét megelőzően legalább 168 órával korábban írásban kell közölni.
A munkaközi szünetet legalább három, legfeljebb hat óra munkavégzést követően kell kiadni. A munkaközi szünetet a munkáltató jogosult több részletben is kiadni. IV. Pihenőidő Fő szabály szerint (Mt. Egyenlőtlen munkaidő beosztás fogalma. 104. alapján) a munkáltatónak a napi munka befejezése és a következő munkanapi munkakezdés között legalább tizenegy óra egybefüggő pihenőidőt (a továbbiakban: napi pihenőidő) kell biztosítani a munkavállaló részére. Ennek számítása során a munkavégzés befejezése és a következő napi munkavégzés kezdete közötti teljes időtartamot figyelembe kell venni, így beleszámít a munkavállaló munkába járáshoz felhasznált utazási ideje is. Vannak olyan esetek, amikor a napi pihenőidő tizenegy óráról nyolc órára csökkenthető (osztott munkaidőben, megszakítás nélküli, több műszakos, idényjellegű tevékenység keretében, készenléti jellegű munkakörben). A nyári időszámításra történő átállás során a napi pihenőidő tizenegy óra helyett tíz, a feltételesen alkalmazható nyolc helyett pedig hét óra is lehet. A 2017. január 1-jén hatályba lépő törvénymódosítás alapján azonban a két egymást követően beosztott napi pihenőidők együttes tartamának el kell érnie legalább a huszonkét órát.
A beosztás szerinti napi munkaidő: a munkanapra elrendelt rendes munkaidő, míg a beosztás szerinti heti munkaidő: a hétre elrendelt rendes munkaidő. A napi munkaidő az Mt. 92. § (1) bekezdése alapján teljes napi munkaidő esetében napi nyolc óra (általános teljes napi munkaidő), mely teljes napi munkaidő – a felek megállapodása alapján – legfeljebb napi tizenkét órára emelhető, ha a munkavállaló készenléti jellegű munkakört lát el, a munkáltató vagy a tulajdonos hozzátartozója (hosszabb teljes napi munkaidő). Egyenlőtlen munkaidő beosztás szabadság. Fontos rögzíteni, hogy a munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása az általános teljes napi munkaidőnél rövidebb teljes napi munkaidőt is megállapíthat (részmunkaidő). Az Mt. 93. lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy a munkaidő alkalmazására előírt szabályokat figyelembe véve egy rugalmas munkaidő-gazdálkodás keretében a munkavállaló által teljesítendő munkaidőt munkaidő-keret alkalmazásával határozza meg. A munkaidő-keretben teljesítendő munkaidőt a munkaidőkeret tartama, a napi munkaidő és az általános munkarend alapul vételével kell megállapítani.
Kérjük türelmüket! Cafeteriával, béren kívüli juttatásokkal kapcsolatban a szakértőnk Fata László. Munkajogi kérdésekre Rita és Dr. Antalóczy Adrienn válaszol. Adózási, bérszámfejtési kérdésekben a PWC Magyarország ad választ. A megváltozott munkaképességgel kapcsolatos kérdésekben Kappel Katalin munka-és szervezetpszichológus és a Saldo Zrt segít. HR-esek szakmai kérdésekben Sipos Sándortól kapnak tanácsot. Coachinggal kapcsolatos szakmai kérdésekben, motivációs, munkahelyi, karrierproblémákkal kapcsolatban Ábri Judit válaszol. Elbocsátással, outplacementtel kapcsolatos kérdéseiket Hadas Hajdu Helgának tehetik fel Nyugdíjjal kapcsolatos kérdéseiket Saldo Zrt válaszolja meg. Társadalombiztosítással kapcsolatos kérdéseiket Mányi Julianna válaszolja meg. Employer brandinggel kapcsolatban Kádár Balázstól kérdezhet. Közszolgálati kérdésekkel kapcsolatban Dr. Kötetlen munkaidőbeosztás: hogyan alkalmazható, mik a buktatói? - Adózóna.hu. Hódosi Anikótól kérdezhet. Diákmunka kérdésekre Szerepi Bálint válaszol. HR Szoftverekkel, felhővel kapcsolatban Beck Zsolt ad választ.
Ha ekkor az állapítható meg, hogy a munkavállaló az általános munkarend szerint irányadó óraszámnál többet teljesített, akkor a különbözetet számára a következő havi munkabérrel ki kell fizetni. Az általános munkarend azt jelenti, hogy a munkaidőt heti öt napra, hétfőtől péntekig osztja be a munkáltató. Azaz a számításnál az adott időszakra eső hétköznapok számát és a munkavállaló napi munkaidejét kell figyelembe venni. E törvényi háttérből következően, mindig a ténylegesen teljesített órákkal kell elszámolni. Nem írható elő a munkavállaló számára "pozitív balansz", azaz hogy az általános munkarendben teljesítendő óraszámhoz képest több órát teljesítsen. A munkavállalónak természetesen akkor is jár a havi alapbére, ha a munkaidőkeret alatt egy adott hónapban az általános munkarend szerinti óraszámnál kevesebbre volt beosztva. Szintén jogellenes az az elszámolási rendszer, amely az egyébként teljesített, a munkáltató által elismert óraszám egy bizonyos részét "levágja", és automatikusan nem számolja el.
Például, a munkáltató a keret első felében heti hat nap munkavégzést rendel el, amit viszont négynapos munkahetek követnek, heti három pihenőnappal. Amennyiben a munkavállalók a munkaidőkeret első felében elmaradt pihenőnapjaikat később, még a munkaidőkeret lejárta előtt megkapják, akkor emiatt külön kifizetési kötelezettség nem keletkezik (heti pihenőidő alatt végzett rendkívüli munka miatt). Természetesen a fordított beosztás is lehetséges, azaz a munkavállaló a keret első felében kap hetente kettőnél több pihenőnapot, és a későbbi hetekben lesz arányosan több munkanapja. Ha viszont a munkavállaló nem részesül heti átlagban két pihenőnapban, akkor megállapítható, hogy a munkáltató valójában heti pihenőnapokon is foglalkoztatta őt. Ezért a hiányzó pihenőnapokra eső napi munkaidőt a keret zárásakor heti pihenőnapi túlóraként, 100%-os bérpótlékkal kell elszámolni. Például, ha az általános teljes munkaidőben dolgozó munkavállaló a négyhetes munkaidőkeret tartama alatt csak hét pihenőnapot kapott, akkor a keret zárásakor nyolc órát kell 100%-os pótlékkal, rendkívüli munkaidőként elszámolni.
A környéken a minap több helyen nem működtek a közlekedési lámpák, a hidakon átjutni pedig tömegközlekedéssel is a szokásos idő kétszerese volt, s talán csak a villamossal utazók, a kerékpárosok és a sorok között szabálytalanul szlalomozó motorosok voltak előnyben. Ismét gigadugókkal kell megküzdenie a fővárosban autózóknak Fotó: Csudai Sándor - Origo A pesti oldalon sem jobb a helyzet, ahol a 2-es villamos miatt számos helyen nem lehet felhajtani a rakpartra. Emiatt szintén hatalmas dugók alakultak ki a pesti alsó rakpart környékén. Dugódíj, autómentes zónák és napok Bár letagadták, de továbbra is tervben van a budapesti dugódíj bevezetése, ami ráadásul éppen azokat érintené komolyabban, akik nem a legmodernebb, drága autókkal járnak - emlékeztet a Borsonline. Az elmúlt hetekben Karácsony Gergely több helyettese is beszélt a dugódíj bevezetéséről és az autós forgalom korlátozásáról, visszaszorításáról. Parkolj, fizess!. A Momentum színeiben főpolgármester-helyettes, Kerpel-Fronius Gábor az ATV műsorában vetette fel a dugódíj bevezetését június közepén.
Ez dugókhoz és fennakadásokhoz vezetett, ráadásául több helyen életveszélyesen szűk hely maradt csak az autós közlekedésnek. Budapest több pontján kerékpársávokat alakítottak ki, úgy, hogy az autósoktól vettek el sávokat Fotó: Csudai Sándor - Origo Szintén hatalmas dugókat okozott, amikor tavaly nyáron átgondolatlanul egyszerre indítva több nagy beruházást, rengeteg utat lezártak. A Lánchíd minimum két és fél évig tartó felújítása, továbbá a tavalyi év végéig tartó munkálatok, a gyalogossétány kialakítása a pesti alsó rakparton, a Hegyalja út felújítása, a Batthyány tér buszparkolóinak áttelepítése, és végül az augusztusban elkezdődött Blaha Lujza téri felújítás (ami a tervek szerint 2022 végéig fog tartani) külön-külön is komoly problémát okozott volna, nemhogy egyszerre. Így azonban végeláthatatlan dugók alakultak ki, óriási volt a felháborodás. Fizetős parkolási övezetek budapest airport. De most sem jobb a helyzet. Mint beszámoltunk róla, gigadugók alakultak ki a budai alsó rakpart még járható részén, miután megkezdődött a Döbrentei tér és a Halász utca közötti szakasz augusztusig tartó lezárása.
Ezek után már nem is meglepő, ahogy alig egy évvel később az újabb dugóhullámok idején már a főpolgármester-helyettesek is pedzegetik a témát.