Figyelt kérdés Belinkelnétek, hogy honnan töltöttétek le, légyszi? És milyen jó digitális rajztáblát ajánlotok? Ami még olcsó is. 1/1 anonim válasza: Hát szerintem nincs olyan szuper jó rajzoló program. Vagy ami van természetesen pénzért van. Digitális rajztábla? Olyanra gondolsz amit pályázaton lehetett nyerni a suliknak? Mert ha igen akkor szólok kézzel rajzolj. Ott egyszerűbb, mint táblán. Igaz nem lehet olyan 100%-osan javítani, de sokkal jobb:) Remélem segítettem. szia. :) 2014. aug. 2. Képmegjelenítő Programok by Vágó Nóra. 15:23 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Leírás Ismerkedés a moldvai Csángók életével 1. nap: Budapest – 4-es főút – Püspökladány – Ártánd (határállomás) – Nagyvárad – Király-hágó (rövid pihenő) – Gyalu – Erdélyi autópálya – Marosludas – Marosvásárhely – Gernyeszeg (Teleki Mihály kancellár sírja a gótikus stílusú református templomban, a Teleki kastély kívülről) – Szászrégen – Marosvécs (a Maros romantikus völgye, ahol Wass Albert – A Funtineli boszorkány című regénye játszódik) – Maroshévíz – szállás a Székelyföldön, Gyergyószárhegyen. 2. n ap: Gyergyószárhegy – Gyergyószentmiklós – Békás-szoros (rövid séta a vadregényes sziklaszurdokban) – Ezeréves határ – Karácsonkő (Piatra-neamt) – Szabófalva (Sabaoani, séta északi moldvai csángók jellegzetes falujában, 1831-es magyar felkelés újonnan felavatott emlékműve, csángó múzeum, Lakatos Demeter költő sírja) – Kickófalva (Tetcani, Szent István megmentett szobra) – Románvásár (Roman) – Bákó (Bacau) – Alsórekecsin (Racaciuni) – szállás Klézsén (fogadás igazi helyi pálinkával). MOLDVAI CSÁNGÓK - Sumida Magazin. 3. nap: Trunk (Benedek Márton csángó orvos szülőháza és sírja, amely a környék legismertebb zarándokhelye) – Alsórekecsin – Gastény (Gasteni, az Árpád-kori magyar templom romjai) – Külsőrekecsin (a régi jellegzetes, tornácos csángó porták, kóstolással egybekötött látogatás a helyi pálinkafőzdében, vásárlási lehetőség, régi pincesor kívülről) – Klézse (Cleia, a Szeretklézse alapítvány székháza, ahol óvoda, iskola illetve múzeum található, mellette Álmos fejedelem mellszobra található) – Nagypatak (Valeamare, 1438-as alapítású Szent Márton fatemplom) – Forrófalva (Faraoani) – szállás Klézsén.
A római katolikus világ peremére, az ortodox többség közé nem szívesen mentek a papok, s ha küldött is a Vatikán egyet-egyet, ezek bizony, szolgálatuk alatt nem a hívőkkel, hanem saját meggazdagodásukkal törődtek. A Moldvába kirendelt papok többsége nem is magyar volt, hanem olasz, bosnyák, lengyel, akik nem beszéltek magyarul, és a néhány éves szolgálat alatt nem is akartak megtanulni. Így az akkor még kizárólag magyarul beszélő csángók a templomban számukra érthetetlen nyelven imádkoztak, s gyónásukra számukra érthetetlen nyelven kaptak feloldozást. A nemzeti ébredés korában újabb megpróbáltatások vártak a csángókra. A gyorsan terjedő román nacionalizmus minden eszközzel megpróbálta elrománosítani a moldvai magyarokat. Magyar iskolák nem voltak, a közhivatalokban megtiltották a magyar beszédet. A moldvai csángóság történetének legbíztatóbb szakasza a sok évszázados elnyomatás és magárahagyatottság után a II. Moldvai Csángó Falvak | Moldvai CsáNgó | Sulinet HíRmagazin. világháborút követően kezdődött. Romániában ekkor a csángókat is a magyar nemzetiség részeként kezelték.
MOLDVAI CSÁNGÓK A csángók -az ezer éves magyar határon túl- a mai Romániában élő népcsoport összefoglaló neve. A legnagyobb, minden bizonnyal a legrégebbi csángó népcsoport a moldvai csángómagyaroké. Róluk szól ez az összeállítás. A nyelvtudomány a székely nyelvjárásban ismeretes csángál, elcsángál (elkóborol, elszakad) szóból származtatja, ennek a magyarság zömétől valóban távolkerült népcsoportunknak a nevét. "Elcsángált a tehén" – mondja a székely, "fönn csángat a havason". A szó írásos alakban első ízben 1560-ban fordul elő, Csángó András formájában, Moldvából pedig 1591-ben ismeretes "saigai" alakban. A "Csángók" | Magyarfalu Alapítvány. A népcsoport magját feltehetően a honfoglaláskor határőrzőként kint hagyott magyarok alkották, akik mellé a magyar királyok a 12–13. században erdélyi és Felső-Tisza-vidéki magyarokat telepítettek. A 15–17. század között magyar husziták és erdélyi menekültek csoportjai érkeztek. Az 1764-es madéfalvi veszedelem után pedig nagyszámú székely népesség telepedett le, amikor a hadkötelesség elől menekülő székelyek a hegyeken túlra menekültek az osztrák hadsereg elől elrejtőzni.
Utána a helyi édességet, a bálmost is megízlelhetjük, valamint Gyimesi csángó zene én tánc bemutatót és megtekinthetünk. Csíksomlyón betérünk a kegytemplomba. A magyarság legszentebb zarándokhelyén megcsodáljuk a félezer évesnél is régebbi, minden tűzvészt, pusztítást épségben átvészelt fa Mária-szobrot is. A hársfából faragott alkotás 1515 körül készülhetett. 2. 27 méter magasságával a világon ismert kegyszobrok legnagyobbika. Székelyudvarhely mellett lesz a szállásunk. 6. nap: hazautazás kisebb, színes megállókkal Hazafelé megállunk Tamási Áron sírjánál és a Király-hágón, valamint lesz vásárlási lehetőségünk Korondon is egy népi fazekastól, sőt, egy hagyományos technológiával dolgozó sóvágó munkáját is megtekintjük (Korond a Parajd környéki Sóvidéken található). Hazaérkezés Budapestre 21, Székesfehérvárra 22 óra körül.
Tovább