Közben megjelent a Valami Amerika 3-ban is elhangzó Mindenre ráveszel és a közönségkedvenc Hajtól szívig. Sikereik közé sorolható még, hogy elsőként játszottak három egymás utáni napon telt ház előtt az Akvárium Klub nagytermében 2015-ben és zsinórban nyolc alkalommal sikerült teljesen megtölteniük a főváros legnagyobb szabadtéri szórakozóhelyét a Budapest Parkot. Évente közel száz koncertet adnak, és az országszerte telt házzal futó turnékat igyekeznek időről időre megújuló, egyre erősebb látványvilággal rendelkező színpadi produkcióval meghálálni közönségüknek. A 2019-es év a 15 éves jubileum jegyében telik. A tavaszi turnéjukat és a legújabb Amikor feladnád című dalukat követően a nyáron egy különleges 15 éves születésnapi műsorral léptek fel a Volt Fesztiválon, ám az ünnepi évnek még nincs vége! A zenekar frontembere, Marsalkó Dávid így fogalmazott: " 2004-ben indult el a Halott Pénz története, amiből végül egy olyan sztori lett, amiről álmodni sem mertünk volna. A sok-sok buktatón, nehézségen és mélyponton át vezető úton a legfontosabb mindig a közönség szeretete és ereje volt, nélkülük nem tudtuk volna végigcsinálni és nélkülük nem tartanánk itt.
Kelt: 2019. 08. 06 Juhasz Julianna A Halott Pénz 15 Aréna koncert 2019. december 29-én a Papp László Budapoest Sportarénában lesz látható! Van valami a levegőben, Darabokra törted a szívem, Hol van az a lány, Helló lányok és persze a Wellhelloval közös Emlékszem Sopronban…. csak pár dal amit mindenki ismer és több tízmilliós megtekintésnél jár a Youtuben is. A Halott Pénz mára az egyik legfelkapottabb zenekar lett, igaz ehhez 15 év munkája kellett. A nyáron Sopronban már nagy bulit csaptak, de érezhető volt, hogy ennyi nem volt elég s az ünnep nagyobb színpadot kíván. Így a két ünnep között egy hatalmas Aréna bulin ünnepel a 15 éves Halott Pénz. Jegyárak és jegyvásárlás itt! További izgalmas koncertekről olvashattok lentebb a kapcsolódó cikkekben! Kapcsolódó hírek: A Republic Harminc címre keresztelt 30 éve jubileumi Republic koncert 2020. március 14-én a Papp László Budapest Sportarénában kerül megrendezésre. A jegyvásárlás már elindult a JazzMegAz 2020-as koncertjére. Jazz+Az koncert 2020. január 17-én a Papp László Budapest Sportaréna színpadán!
2019. augusztus 7. A 15 éves születésnapját ünneplő jubileumi évét egy hatalmas Aréna show-val koronázza meg a Halott Pénz 2019. december 29-én, a Papp László Budapest Sportarénában. A Halott Pénz 15 évvel ezelőtt Marsalkó Dávid szólóprojektjeként indult, majd egy hétfős zenekarral folytatta, amely az elmúlt években folyamatos listás helyezésekkel, díjakkal és többszáz koncerttel bizonyítja, hogy az ország egyik legnépszerűbb zenekara. "Akik a Feneked a gyengémnél kinevettek, azok Instán azóta bekövettek" – így hangzik az önreflexió a zenekar Otthon című dalának sorai közt, és valóban az egyik legformásabb női testrész rímbe szedett dicsérete hozta meg az első robbanást számukra, amely aztán a Szólj anyunak, hogy a városban vagyok lemezzel lett teljes egész. Így 2013 őszén egy új korszak kezdődött a zenekar életében. Ez az album hozta meg az első díjakat, elnyerte a legjobb rap vagy hip-hop kiadványnak járó Fonogram-díjat, többek közt olyan felvételeknek hála, mint az Ugyanúgy hallasz, a Farkasok dala, vagy a Minden szobába kell álom.
(Holló Bence írása) A hegedűkészítés Magyarországon közel százötven évvel az olaszországi hegedűkészítés kialakulása után jelenik meg. Olaszországban az első hegedűkészítő műhelyek megjelenése a 16. század elejére tehető. Magyarországon ez nagyjából a 17-18. VIII. Wine & Violin - Hegedűkészítők Szalonja - Montázsmagazin. században, az olasz hegedűkészítés fénykorával, a legendás Amati, Guarneri és Stradivari mesterek működésével esik egybe. A 17. században a török hódoltság alatt álló Magyarországon Pozsony nyújtott menedéket az iparosoknak, a kulturális intézményeknek és a zenei életnek is. Az első magyarországi műhelyeket német nyelvterületekről bevándorolt, Pozsonyban letelepedett mesterek alapították. Közülük a legnagyobb ismertségre a több generáción keresztül alkotó Thirek, és a Leebek tettek szert. Míg a Thirek a német Stainer-iskolára jellemző építési módszereket követték, a Leebek hangszerei közelebb álltak a cremonai olasz mesterek munkáihoz, előrevetítve a magyar hegedűkészítésre általában jellemző olasz orientáltságot. Bármilyen titkot is rejt a cremonai műhely, a mai hegedűkészítők is Stradivari nyomdokain haladva próbálnak minél tökéletesebb hangszert készíteni Bécs, Pozsony és Prága mellett Pest csak a török megszállók kivonulása után, az 1700-as évek első felétől válik ismét a térség egyik fontos kulturális központjává.
A kiállításra kerülő 24 mesterhangszer zöme a Torontóban élő Michael Reményi tulajdonát képezi, ezeket a Zenetörténeti Múzeum, valamint Baki Róbert, Holló Bence és Semmelweis Tibor gyűjteményéből származó hangszerek egészítik ki. A Szentes testvérek jóvoltából könyveket és dokumentumokat mutatunk be. Kurátor: BARANYI Anna Közreműködő: BLASZAUER Róbert, BORZ Zsófia, GOMBOS László Látványterv: VÁRNAGY Ildikó Kivitelezés: GERŐ Péter, HAJSZ Viktor Hangszerészek: BAKI Róbert Kölcsönző személyek: Michael REMÉNYI, BAKI Róbert, HOLLÓ Bence, SEMMELWEIS Tibor, SZENTES Testvérek Képek a megnyitóról: Képek a konferenciáról:
Néhány szó rólunk "A hegedű megalkotásához, mint a jó bor elkészítéséhez, szükséges a megfelelő tudás, az alapanyag, elkötelezettség, valamint a szakmánk iránti alázat és tisztelet. A tökéletes hangszer megalkotásához fontos a különböző részletek alapos kidolgozása amivel a hegedűkészítő mester törekszik az emberi érzékeket maximálisan kielégíteni. "
3 "Ballade" szünet Miranda Liu (hegedű) és Szalai Éva (zongora) hangversenye Bartók Béla: 1. rapszódia hegedűre és zongorára Hubay Jenő: Sechs Stücke, Op. 121 – Preghiera Johannes Brahms: Magyar táncok – válogatás Maurice Ravel: Tzigane A kiállítás 23. 00 óráig látogatható, a rendezvény alatt borkóstoló. szeptember 5. 12:00-től 18:00-ig látogatható a kiállítás 14:00 A Somogyi Vonósnégyes hangversenye Beethoven: c-moll vonósnégyes op. 18. Vedd kézbe a mesterhegedűket! - Fidelio.hu. No. 4. Weiner: Pastorale fantázia és fúga A kiállítás látogatása, valamint a vasárnapi koncert ingyenes. A szombati koncertre itt kaphatók jegyek »» Bővebb info itt »»
A hegedű mellett brácsával, csellóval, nagybőgővel és vonókészítéssel is foglalkozik – a gyártástechnológia mellett nagy figyelmet fordítva a zenetudomány és az akusztika legújabb eredményeire. A páros években megrendezett világverseny mellett évente tartanak nemzetközi konferenciát, emellett tudományos és ismeretterjesztő szaklapot is megjelentetnek. Retkes Attila írása a Népszavának
A századforduló Budapestjének pezsgő zenei élete, és a világhírű, iskolateremtő hegedűművészek, mint Hubay Jenő, Zatureczky Ede, Vecsey Ferenc jelenléte is ösztönzőleg hat a szakma fejlődésére. Újabb és újabb műhelyek nyílnak Budapesten. Az Operaház és a Zeneakadémia vonzáskörzetében helyezkednek el Pilát Pál, Spiegel János és Reményi Mihály műhelyei, a szakma legfontosabb "bástyái". Ezek a műhelyek képzik a legtöbb szakembert is. A kor sok jó nevű mester mellet legendás hegedűkészítőket is produkál. Bárány Dezső, Frirsz Maximilian, Tóth János, Spiegel János neve ma is a legismertebbek közé tartozik. A magyar hegedűkészítés, a századfordulótól a II. Világháborúig tartó fénykorában, európai viszonylatban is a legmagasabb szakmai színvonalat képviseli. A II. Világháború utáni szovjet hatalmi berendezkedés, a kommunista diktatúra a hegedűkészítők jelentős részét emigrációra kényszerítette. A gazdaság erőszakos kollektivizálása elérte a mi szakmánkat is. A már meglévő, jó nevű hangszerkereskedő üzletházakat (Mogyoróssy, Steinberg, Reményi) az 1950-es évek elején a kisebb műhelyekkel együtt államosították.
A hegedűkészítők gyakran vándorolnak, telepítik át műhelyeiket a négy város egyikébe. A Bécsből Pestre áttelepülő hegedűkészítők között találjuk Johann Baptist Schweitzert (1790–1865), a "magyar iskola" megteremtőjét. A munkáit jellemző letisztult ízlésvilág, precizitás és művészi érzék jelentős hatást gyakorol tanítványaira és a magyar hegedűkészítés további fejlődésére is. Schweitzer pesti műhelyében tanult a később Bécsben letelepedő Gabriel Lemböck és Thomas Zach valamint Anton Sitt is, aki Prágában vált híres hegedűkészítővé. Schweitzer legjelentősebb tanítványa a magyar hegedűkészítés csillaga, a "magyar Stradivariként" emlegetett Nemessányi Sámuel (1837–1881). Nemessányi zsenialitása az egész európai hegedűkészítés történetében kiemelkedő. Egy korabeli szakvélemény lényegre törő leírása szerint "hegedűit sem színben, sem alakban, sem hangzásukban nem lehet megkülönböztetni a nagy olasz mesterek munkáitól". Az 1800-as évek végén a magyar hegedűkészítés a cseh és német (bécsi) iskolától elszakadva, a Schweitzer-Nemessányi vonalon elindulva önálló utakat kezd járni.