Egyre elterjedtebb készülékek lévén csökken az áruk és ezek az oltók is tölthetők. Kisebb kárt okoznak, mint a poroltó, viszont a bekerülési költségük is nagyobb. A hagyományos habbal oltók csak 1000V-ig alkalmasak elektromos tűz oltására, erre is csak azok a készülékek, amelyeket bevizsgáltak. Ezek a készülékek nem azonosak a vegyi habbal oltókkal, korlátozottabb a felhasználásuk – viszont műanyag és gumi tüzeknél nagyon hatékonyak. A gázzal oltók szén-dioxiddal vagy halonnal üzemelnek. Folyadék és gáztüzek esetében nagyon hatékonyak, elektromos tűz esetében pedig akár 30kV-ig is olthatunk velük. Bár az áruk általában magasabb, a legtisztább oltóanyagnak számítanak. Tűzoltó készülékek karbantartásának általános szabályai - Lánglovagok. A hátrányuk, hogy zárt térben nagyon körültekintően kell alkalmazni őket, főleg, ha a helyiségben gyerekek is tartózkodnak. A fémtüzet oltó készülékeket kifejezetten a fémek magas hőmérsékletű égésének megfékezésére fejlesztették ki. Egy ilyen oltásnál a víz a párolgás miatt nem hatékony, vagy csak még nagyobb tüzet okoz. A fémes tüzet oltó készülékek speciális eszközök, otthon csak egészen extrém esetekben lehet rájuk szükség.
Tudnivalók | Szabványok, jelölések A tûzoltó készülékek jelölése - eptember A TÛZOLTÓ KÉSZÜLÉKEK JELÖLÉSE Elõször is le kell szögeznünk, hogy a hordozható tûzoltó készülékek nem egyéni védõeszközök, így értelemszerûen rájuk nem vonatkozhatnak ugyanazok az elõírások, mint a munkavédelmi felszerelésekre. Ennek ellenére a jelölésre és a használatra utaló követelményeket a hordozható tûzoltó készülékek esetében is szabványok, méghozzá az MSZ EN 2 és az MSZ EN 3 határozzák meg. Az MSZ EN 2: 1993 szabvány tartalmazza azt a besorolást, aminek a segítségével meghatározhatjuk, hogy a tûzoltó készülék milyen típusú tûz eloltására alkalmas. A tûz típusainak osztályozása az éghetõ anyag jellege és halmazállapota alapján történik: A tûzosztály: szilárd, általában szerves eredetû olyan anyagok tüze, amelyek lángolás és/vagy izzás (parázslás) kíséretében égnek (fa, papír, textil stb. ). B tûzosztály: folyékony v. cseppfolyós anyagok tüzei (olaj, benzin stb. ). C tûzosztály: gázok tüzei (városi gáz, földgáz, propángáz) D tûzosztály: fémek tüzei (Nátrium, Kálium, Magnézium) Az erre vonatkozó "tûzosztály" kifejezést ne keverjük össze a "tûzveszélyességi osztály" meghatározással, mert ez utóbbi az építményeket sorolja osztályokba.
Egy szakszerű tűzvédelmi terv, a tűzvédelmi törvényekkel és rendeletekkel összhangban, tudatosan törekszik olyan szabályok bevezetésére, melyben csekély az esélye a tűz kialakulásának, illetőleg felkészít az esetleges tüzek kezelésére. A tűzvédelem részletes szabályait a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény határozza meg. E törvény fogalmi szinten rögzíti (4. § b) pont), hogy a tűzvédelem a tűz elleni védekezést jelenti, amely gyűjtőfogalom magában foglalja a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási feladatok ellátását, a tűzvizsgálatot, valamint ezek feltételeinek biztosítását is. A tűzvédelmi jogszabályok betartásában tapasztalt szabálytalanságok, hiányosságok esetén a 177/1999. ( XII. 8. ) Korm. rendelettel módosított 116/1996. (VII. 24. rendelet alapján tűzvédelmi bírság szabható ki, melynek maximális összege akár a 3. 000. - forintot is elérheti. Tűz (tűzeset): az az égési folyamat, amely veszélyt jelent az életre, a testi épségre vagy az anyagi javakra, illetve azokban károsodást okoz.
március 12. szombat Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely 10. 00 -12. 00 "TARKA LEPKE, KIS MESE…" Mesés, játékos tárlatvezetés a múzeum kiállításában, majd ezt követően agyag pillangó szélcsengő készítés a műhelyben. A kézműves foglalkozás során vörös agyagból nyújtással, sablon használatával készülnek a stilizált formájú lepkék. Díszítésük színes földfestékkel történik. Égetés után szélcsengő készíthető az elemekből. BAON - Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely. Belépődíj: 450 Ft 16. 00 BAHORKA Társulat: Pletykázó asszonyok – interaktív koncert Három asszony ül a padon hajnaltól alkonyatig és időutazásra viszi a közönséget. Mesélnek álmokról, századfordulós vásárosok különleges alakjairól, gyógyfüvekről, szerelmes leányokról és legényekről, táncoló kecskékről és mindenféle mulatságos dologról! Jóízű népi humorral fűszerezve tálalják, milyen a falu szája. A társulat saját stílust alakított ki, úgynevezett improvizációs folklórszínházat. Zenével mesélnek, lebontva a színpad és nézőtér közötti határokat, így a közönség is úgy érezheti, velük együtt visszacsöppent egy régi, de mégis valahonnan ismerős és mai érzéseket közvetítő világba.
Az országos gyűjtőkörű múzeum s a szorosan mellette működő kézműves műhely 1981. december 4-én nyílt meg. Az intézmény létrehozásához a kezdeményező erőt az 1979-es nemzetközi gyermekév eseményei adták. Dr. Szórakaténusz Játékmúzeum és Műhely | Kecskemét látnivalók. Bánszky Pál művészettörténész, a Bács-Kiskun Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója már egy évvel korábban megfogalmazta az intézmény létrehozásának igényét, és az újszerű elképzelés azonnal támogatást kapott a megye vezetőségétől. Az alapításról sokat elárul, hogy a kezdetkor Nagy Lászlóról kívánták elnevezni az új létesítményt, ám végül egy ősi kiszámoló vers soraiból kapott elnevezést a kettős feladattal induló műhely és múzeum. Mindehhez a keretet egy erre a célra emelt, napjainkban is változatlan formában álló sajátos épület adta, melynek központi terét a honfoglaló magyarok jurtája ihlette. Az épületet, mely stílusában a helyi hagyományokat követi, Kerényi József, Ybl-, később Kossuth-díjas építészmérnök tervezte, aki ezekben az években Kecskemét város főépítésze volt. Az 1976-ban múzeumi célokra felújított Bánó-ház műemléképülete a Szórakaténusszal együtt bástyaként védte a mellette fekvő régi városrészt az újjáépítési szándékoktól.
A Szórakaténuszról az építész így nyilatkozott: "Valójában ez egy furcsa ház: nem az építészeti kialakítása miatt szép, hanem attól, hogy gyerekek népesítik be, hogy énekelnek, verset mondanak, mesét játszanak, megszépül tőle maga a ház is. " Az egykori Fiatalok Népművészetének Stúdiósai töltötték meg tartalommal az első évtizedet. Magával ragadó, elszánt és tehetséges fiatalokként említi őket Csoóri Sándor az 1970-es években. Rajtuk keresztül, valamint az ország különböző területéről meghívott mesterek és mesemondók által olyan erő sűrűsödött itt, ami az ember legjobb szándékait ötvözte. Bátran állítható, hogy szinte minden nap ünnepként telt el, itt tartózkodni kivételes állapotot jelentett. Mindeközben a nagy számban ideérkező gyermekek megismerkedhettek kultúránkkal, szokásainkkal, megérezhették az ízét, milyen is az, ha ki-ki tehetsége szerint formálhatja-alakíthatja saját környezetét. A megnyitás pillanatában még nem létezett a játékgyűjtemény, sőt még körvonalai is ismeretlenek voltak, hiszen ekkor kerültek ide az első darabok.
4 km Közeli látnivalók Programkedvezmények a foglalóknak