Ennek kiürítése rendszeresen megtörténik, a kérelmek iktatása folyamatos. A széljegyzés a beadás napján ellenőrizhető a tulajdoni lapon (Ügyfélkapu, TAKARNET). A kérelmek az eljárási díj befizetéséről szóló, helyrajzi számot is tartalmazó átutalási bizonylattal együtt, postai úton is megküldhetők a Földhivatali Főosztály postafiók címére. 1590 Budapest, Pf. 101 (IV., V., VI., VII., XIII., XIV., XV., XVI., XVII. kerületi ingatlan nyilvántartási ügyek, továbbá földmérési ügyek és társasház alapítások, módosítások Budapest egész területére), 1519 Budapest, Pf. Földhivatali Ügyintézési Határidő - Mennyi Ideig Tart? | Földhivatali Ügyintézés. 415 (I., II., III., VIII., IX., X., XI., XII., XVIII., XIX., XX., XXI., XXII., XXIII. kerületi ingatlan nyilvántartási ügyek), 1243 Budapest, Pf. 719 (kereseti kérelmek, földműves, nyilvántartás vezetése, földvédelmi, földminősítési és újrahasznosítási eljárás, telekalakítási engedélyezési eljárás, földforgalmi ügyekben a földhasználati szerződések, a tulajdonszerzésre irányuló szerződések, hatósági megkeresések jóváhagyása, hatósági bizonyítvány vagy igazolás kiadása a törvényben meghatározott szerzési feltételek fennállásáról).
HOGYAN KELL KEZDEMÉNYEZNI A FÖLDHIVATAL ELJÁRÁSÁT? Az adásvételi szerződésekkel kapcsolatos földhivatali eljárások nem hivatalból, hanem kérelemre indulnak és a törvény kötelezővé teszi jogi képviselő (ügyvéd, ügyvédi iroda, jogtanácsos vagy közjegyző) igénybevételét. Ez azt jelenti, hogy az adásvételi szerződéssel kapcsolatos földhivatali kérelmek megírását és előterjesztését, a tulajdonjog átvezetéséhez szükséges iratok csatolását, valamint a hivatallal történő kapcsolattartást a jogi képviselő végzi! A törvény előírása szerint a kérelmet a bejegyzés alapjául szolgáló szerződés keltétől számított 30 napon belül kell benyújtani a földhivatalhoz. Földhivatal ügyintézési határidő. Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a beadványokat az iktatószámok sorrendjében intézik el! Vissza a blogba
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Akik nyereg alatt puhították a húst. Ha még ide idézem a témák sorából a Jézus pártus származásáról szóló fejezetet, akkor végképp érezhető a szerzők bátorsága, ami ezúttal már a vakmerőséget súrolja. Jézus pártus származása is régi kérdése a magyar underground történetkutatásnak, s ebből igazi közéleti botrány lett évekkel ezelőtt. Az első kötetet Salamin András és felesége, Salaminné H. Mária írta és szerkesztette. Svájci völgy és a hunok — Magyarság Okosság.hu. A második kötetnél csatlakozott hozzájuk Erős Gábor is. Salamin András foglalkozását tekintve építőmérnök és matematikus, felesége szintén matematikus, Erős Gábor pedig informatikai mérnök. Ha azt kérdezi tőlük az ember, hogy egyébként történésznek vagy mondjuk amatőr történésznek érzik-e a magukat, azt válaszolják, semmiképpen. Érdeklődők, akiket nem hagynak nyugodni azok a történelmi problémakörök, amelyeket agyonhallgat a hivatalos történelemtudomány. Salamin András elmondta, hogy matematikusként ő is és felesége is fontosnak tartja a bizonyítást, mint a tudományosság, a tudományos gondolkodás legfontosabb ismérvét, s ezt feltáró munkájuk során, illetve a kötetek megírásánál mindvégig elengedhetetlennek tartották.
Salamin András azt nyilatkozta, hogy nem hagyják nyugodni azok a történelmi problémakörök, amelyeket agyonhallgat a hivatalos történelemtudomány. A kutató szerint a svájci hunok völgyében élők a hunok, akik a 451. évi catalaunumi csatát követően menekültek oda vagy a 936-ban errefelé kalandozó, és ott ragadt magyarok leszármazottai. Az annivardok ‑ Rousseau egyszerű, szorgalmas, de vendégszerető népként jellemezte őket ‑ valaha hun–magyar nyelvet beszéltek, s nyelvük egészen a 16. századig fennmaradt. Salamin szerint számos más bizonyíték is őrzi a hun-magyar rokonságot. Az ég felé törő hegyek között található meredek csúcsok övezte települések nevei, Penszék, Luk, Náva, Návaszék vagy éppen a völgy legnagyobb települése Vissioe (magyarosan Vizsoly) egyértelműen magyar hangzást mutatnak. Az itt élők leggyakoribb családnevei a Salamin mellett a Barna és a Kálló voltak. Még érdekesebb talán, hogy a névhasználatban egészen a legutóbbi időkig a családnév megelőzte a keresztnevet és házaikon rovásírásos családjeleket is felfedeztek a kutatók.
A genfi székesegyház kántora, Mark Theodor Bourrit 1781-ben azt írta az Alpokról szóló könyvében, hogy "egy hun töredék keresett menedéket a völgyben, és kezdetben igen primitív körülmények között, nagy nehezen tornázta fel magát egy igen életrevaló néppé". Bourrit szerint a völgy, Val d'Anniviers lakói még akkor is konokul ragaszkodtak pogány hitükhöz, amikor a környék lakói már régen megkeresztelkedtek. Így néz ki a Val d'Anniviers Forrás: Wikipedia "Majdnem mindnyájan világoskék vagy szürke, zöldesbe játszó szemekkel, szőke vagy barna hajjal, széles csontos homlokkal, kissé kinyomuló járomcsonttal bírnak. Orruk közönséges, álluk széles, s nyakuk erős és vállaik kiemelkedők, de átlag alacsony termetűek. (…) A lakosoknak nagy hajlamuk van a kóborlásra" – jelent meg 1881-ben Horváth Mihály emigráns magyar lelkész beszámolója, aki 1853-ban látogatott a völgybe. A Val d'Anniviers lakóiról még a genfi születésű Jean-Jacques Rousseau is írt, aki külön kiemeli a vendégszeretetüket, amely a környező népekre nem nagyon jellemző.