– S mit fizetett nekik? – Ingyen, szeretetből tették – mondotta a bíró. – Na, én mintha másként hallottam volna… Hé, legények – fordult a király a szolgáihoz -, hányjátok szét a kazalt! A legények serényen munkához láttak, széthányták a kazalt, Mátyás meg csak nézte erősen, hogy mikor kerül elé az ő három fája. Elékerültek azok is. – Nézzen ide, bíró uram! Tud-e olvasni? – Tudok, felséges uram – hebegett a bíró, akinek már akkor égett a föld a talpa alatt. – Olvassa, mi áll ezen a három hasábon? – Mátyás… Mátyás… Mátyás… – dadogott a bíró. – Bizony, ha Mátyás, úgy tudja meg kend, hogy azt én írtam oda. Én voltam az a hosszú orrú paraszt, akire háromszor vágatott a hajdú, mert fizetés nélkül nem akartam hordani a fát! – Ó, felséges uram! Kegyelem árva fejemnek! Térdre borult a bíró, térdre a hajdú is. Mondta Mátyás a hajdúnak: – Te állj fel! Szolga vagy, azt tetted, amit az urad parancsolt. Hanem kendet, bíró uram, példásan megbüntetem. Akasztófát érdemelnél, de fejedet üttetem, szegény népnek sanyargatója!
Mellettök a hajdúk, s pálcával biztatták a szegény népet: hordjad, vágjad, paraszt! Egyszerre csak egy hajdú megpillantja Mátyás királyt. - Ne, te, ne - mordult rá a hajdú -, hát te mit lopod Isten áldott napját?! Kelj föl, ne lógasd a hosszú orrodat, hitvány paraszt! S hogy szavának nagyobb foganatja legyen, pálcájával jót húzott a "hosszú orrú" paraszt hátára. Mátyás fölállott, megvakarta a hátát, de nem indult. - Indulj már! - Jó, jó, de mit fizet kend? - Ezt, né! - ordított a hajdú, s még jobbat húzott Mátyás hátára. - Indulj előttem! Mit volt mit nem tenni, Mátyás elindult a hajdú előtt. - Be a bíró udvarára, vágjad a fát, hosszú orrú! A bíró ott könyökölt a tornácon. Mátyás megszólította: - Kigyelmed a bíró? - Én hát, mi közöd hozzá? - Ahhoz nekem semmi közöm, de szeretném tudni, mit fizet a favágásért? - Ejnye, ilyen-olyan, szedtevette parasztja - káromkodott a bíró -, mindjárt fizetek én neked! Húzz rá! - parancsolta a hajdúnak. No, annak nem kellett parancsolni, harmadszor is ráhúzott, hogy csak úgy porzott Mátyás zekéje.
Jól van... Mátyás többet egy szót sem szólt, vágta a fát, meg hordta a bíró pincéjébe, de közben, mikor senki sem látta, veres krétával három hasábra ráírta a nevét. Este csöndesen továbbkullogott, de másnap megint beállított Kolozsvárra, most már nem zekében, hanem királyi ruhában, s nem ült le a mészárszék elé, hanem fölment az ő palotájába. Egyszeriben hívatta a bírót s az egész tanácsot mind közönségesen. A bíróhoz volt az első szava: - Mi hír a városban, bíró uram? - Semmi nevezetes, felséges uram. Csöndben, békében élünk, amiért áldjuk is felséged nevét lefektünkben-felkeltünkben. - Úgy? Hát a szegény föld népe? Nem sanyargatják az elöljárók? - Nem sanyargatja senki, felséges uram. Soha nem volt ilyen jó dolga a föld népének. - Jól van, bíró uram. Hanem szeretnék végigsétálni a városon, hadd lássak mindent színről színre. Tartsanak utánam kigyelmetek. Elindult Mátyás király, utána a bíró s mind a tanácsbéliek. Mennek utcáról utcára, s egyszerre csak megáll a bíró udvara előtt. - Ej, de nagy kazal fája van, bíró uram!
Mátyás király és a kolozsvári bíró Hol volt, hol nem volt, Kolozsváron élt egy kegyetlen bíró. Egyszer Mátyás királynak fülébe jutott, hogy ez a bíró mennyire sanyargatja a szegény népet. Mátyás király szerette a szegé-nyeket, pártolta őket. A gazdagokat gyűlölte, sokszor móresre tanította. Most hát, hamarjában Kolozsváron termett, hogy saját szemével győződhessen meg az igazságról. Álruhába öltözött, s rongyos gúnyájában leült a bíró házával szemben, egy hídra. Egyszer csak jön egy hajdú és ráförmed: – Mit lopod itt a napot, te nagyorrú? Nem tudod, hogy a bíró úrnál mennyi munka van? – Nagyot húzott botjával Mátyás hátára. – Mennyi a fizetség? – kérdezte Mátyás. – Gyere a bíróhoz, az majd megmondja! A bíró udvarában jobbágyok hordták a fát. Akit a hajdúk elöl-hátul találtak, mindenkit odahajtottak fát cipelni. A bíró a tornácon heverészett, onnan szemlélte a munkálkodást. – Mi a fizetség, bíró úr, a fahordásért? – kérdezte Mátyás. – Majd mindjárt megtudod, ha huszonötöt vágatok a farodra!
– mordult rá a bíró. – Takarodj fát hordani! Mit tehetett a király? Egész nap hordta a fát. Három hasáb végébe belevéste a nevét: Mátyás! Mátyás! Mátyás! Este fáradtan, éhesen újra csak a bíró elé állt: – Bíró uram! Fizesse meg az egész napi fáradságomat! – Hij, azt a hitvány, agg eb anyádat! Te naplopó, te gazember! Vágjatok rá huszonötöt! – adta ki a parancsot a bíró. A hajdúk egy minuta alatt lekapták a tíz körméről őfelségét, s huszonöt botütést mértek rá. Szorította a fogát Mátyás, és erősen megfogadta, hogy ezt még visszaadja a bírónak. Ahogy a deresről megszabadult, sietve sietett Budára. Hevítette a düh s a szégyen. Néhány hét elmúltával a király fényes kísérettel ismét Kolozsvárra látogatott. A bíró alázatosan hajlongott előtte. Így felséges királyom! Meg úgy, felséges királyom! Mátyás egy darabig tűrte, hogy nyájaskodjék, de a szeme villámokat szórt feléje: – Sok szép fája van, bíró úr! – mondta a király. – Honnan szerezte be kegyelmed? – Kedves jobbágyaim ajándéka – szerénykedett a bíró.
- mordult rá a bíró. - Takarodj fát hordani! Mit tehetett a király? Egész nap hordta a fát. Három hasáb végébe belevéste a nevét: Mátyás! Mátyás! Mátyás! Este fáradtan, éhesen újra csak a bíró elé állt: - Bíró uram! Fizesse meg az egész napi fáradságomat! - Hij, azt a hitvány, agg eb anyádat! Te naplopó, te gazember! Vágjatok rá huszonötöt! - adta ki a parancsot a bíró. A hajdúk egy minuta alatt lekapták a tíz körméről őfelségét, s huszonöt botütést mértek rá. Szorította a fogát Mátyás, és erősen megfogadta, hogy ezt még visszaadja a bírónak. Ahogy a deresről megszabadult, sietve sietett Budára. Hevítette a düh, s a szégyen. Néhány hét elmúltával a király fényes kísérettei ismét Kolozsvárra látogatott. A bíró alázatosan hajlongott előtte. Így felséges királyom! Meg úgy, felséges királyom! Mátyás egy darabig tűrte, hogy nyájaskodjék, de a szeme villámokat szórt feléje: - Sok szép fája van, bíró úr! - mondta a király. - Honnan szerezte be kegyelmed? - Kedves jobbágyaim ajándéka - szerénykedett a bíró.
Mióta Mátyás meghalt, oda az igazság. Értékelés 5 4 101 101 szavazat
Zsóka, az első múzsa Ady Endre F. Erzsike név alatt ismert első komolyabb szerelmét a gimnáziumi évek hozták el a fiatal, tivornyázásban is jeleskedő fiatal tehetségnek. A zilahi református kollégiumi időszak rengeteg italozása, és éjszakázása mellett szerencsére elegendő időt és energiát szentelt a szerelemre, és Erzsike iránti hódolatára is. A lánynak írott alkotásait Zsóka-versek néven ismerhetjük. Ady endre szerelmei az. A tragikus sorsú Rozália A Mihályi Rozália név mögött sokkal drámaibb történet, és egy szerelmi viszony bújik meg. A nagyváradi nő volt ugyanis, aki Ady Endrét, az egész életét végigkísérő szifilisszel fertőzte meg közvetlenül a századforduló előtt. A betegség mellett a találkozás másik komoly eredménye, maga a történek novellában való felelevenítése volt, Mihályi Rozália csókja címmel és a 26 éves korában elhunyt lányra emlékezve. Léda, a nagy szerelem A nagyváradi vonal ismét keresztezte Ady szerelmi életének útját, mégpedig 1903-ban. Diósyné Brüll Adél szintén a pezsgő, kulturális nagyvárosból származott, de Párizsban élt, ráadásul férjével.
A költőt végképp elkeserítették a háború eseményei. Az egyre nyilvánvalóbbá váló veszteségek megviselték amúgy is zilált idegeit, egyre pesszimistábbá vált, felrémlett előtte Magyarország teljes pusztulása (nemzethalál), s kétségbeesve látta beteljesedni azt a sorsot, melytől mindig óvni igyekezett. A sors beteljesedéseként élte meg a maga, életműve és hazája pusztulását (Üdvözlet a győzőnek). 1919. január 27-én halt meg. Ajánlott irodalom Földessy Gyula: Ady, Exodus, Bp., 1943. Hatvany Lajos: Ady, Szépirodalmi Könyvkiadó, Bp., 1977. Krúdy Gyula: Ady Endre éjszakái, Helikon Kiadó, Bp., 1989. Ady endre szerelmei gimnazium. Vezér Erzsébet: Ady Endre élete és pályája, Seneca Kiadó, Bp., 1997. Révész Béla: Ady Endre összes levelei Lédához és a nagy regény teljes története, Szerző, Bp., 1942. Benedek István: Ady Endre szerelmei és házassága, Magyar Könyvklub, Bp., 2001 vál. és szerk. Vezér Erzsébet, Maróti István: Adyra gondolok, Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2002 Robotos Imre: Az igazi Csinszka, Ferenczy Könyv- és Lapkiadó, Bp., 1995.
Több mint 43 ezer Facebook rajongó Biztonságos kapcsolat adatait bizalmasan kezeljük A könyv eredetileg a "magánélet-sorozatba" íródott, de mivel jobbára inkább a nagy költő szerelmi életét taglalta, ezzel a sikeres sorozatot is két alváltozatra bontotta. Ady Endre életének nem egy időszaka botrányoktól volt hangos, szerelmi élete pedig joggal háborította fel ellenségeit és a "tisztes polgárok" egy részét. Nincsenek vélemények ehhez a termékhez. Ady endre szerelmei es. Írjon véleményt a termékről Az Ön neve: Az Ön véleménye: Megjegyzés: HTML kódok nem engedélyezettek! Értékelés: Rossz Jó Írja be az ellenőrző kódot:
Ezennel rendelkezésére bocsátom a derék Švejk ötleteit és kalandjait. Filmek [ szerkesztés] Hair (musical) [ szerkesztés] Let the sunshine in! (Engedd be a napfényt! ) Casablanca [ szerkesztés] Louis, I think this is the beginning of a beautiful friendship. Elfogyni az ölelésben - Ady Endre szerelmei. (Louis, azt hiszem, ez egy szép barátság kezdete. ) Ez a szakasz még csonk. Segíts te is a kibővítésében! Katy perry mesztelenül Tamási fürdő tűz Hacki tamás felesége elköltözött Kivágott vállú felső
A Léda-szerelem 1912-ben ért véget. A két erős egyéniség végső szakítása legalább oly viharos volt, mint szerelmük. Keserű-kegyetlen elválásuk emlékét két nagy vers őrzi: Elbocsátó szép üzenet, Valaki útravált belőlünk. Szeretném, ha szeretnének - Ady Endre szerelmei - Ady Endre szerelmei (*911). Lédával való kapcsolata mellett Ady életében számos nőnek volt rövidebb-hosszabb ideig szerepe. Mély barátság fűzte a Nyugat híres nőírójához, Kaffka Margithoz (1880–1918), de szintén szoros szálak kötötték Vészi Margithoz (a Budapesti Napló volt főszerkesztőjének, Vészi Józsefnek lányához) vagy a művészeti író Dénes Zsófiához (1885–1987). Házassága 1914-ben ismerkedett meg Boncza Bertával – Csinszka –, bár a fiatal lány már 1911 óta írta rajongó leveleit a költőnek. Az ekkorra már súlyos beteg költő 1915-ben feleségül vette Csinszkát, de házasságuk nem volt igazán boldog, hiába élhetett a költő – életében először – viszonylag rendezett körülmények között. Veres Pálné utcai lakásuk ma múzeum. Gyermekük a költő betegsége miatt nem születhetett, közös életüket megnehezítette Csinszka nehéz természete is.
Ha kérdésed lenne a termékkel, vagy a szállítással kapcsolatban, inkább menj biztosra, és egyeztess előzetesen telefonon az eladóval. Kérjük, hogy a beszélgetés során kerüld a Vaterán kívüli kapcsolatfelvételi lehetőségek kérését, vagy megadását. Add meg a telefonszámodat, majd kattints az "Ingyenes hívás indítása" gombra. Hozzájárulok, hogy a Vatera a telefonszámomat a hívás létrehozása céljából a szolgáltató felé továbbítsa és a hívást rögzítse. Elfogyni az ölelésben - Ady Endre szerelmei. Bővebb információért látogass el az adatkezelési tájékoztató oldalra. Az "ingyenes hívás indítása" gomb megnyomása után csörögni fog a telefonod, és ha felvetted, bekapcsoljuk a hívásba az eladót is. A hívás számodra teljesen díjtalan.
Boncza Berta: Életem könyve, Magyar Könyvklub, Bp., 2003. Fráter Zoltán: "Nincsenek itt már farsangi hajnalok", Petőfi Irodalmi Múzeum, Bp., 2001. Vezér Erzsébet és Maróti István: Távolról a Mostba, Magyar Irodalomtörténeti Társaság, Bp., 2002.