A Japán hoz tartozó Yonaguni-sziget partjainál titokzatos, piramishoz hasonló építmények hevernek a víz alatt. A romokat 1986-ban találta meg egy könnyűbúvár. A felfedezés óta számos merülést is végeztek a szakértők a Yonaguni monuments -nek keresztelt romoknál. Több elmélet is született a tenger alatt rejtőző piramis-szerű sziklatömbökről. A tudósok legtöbbje úgy véli, hogy a képződmény a természet alkotása, néhány kutató azonban egy letűnt civilizáció munkásságát véli felfedezni bennük. Kimura Maszaaki, a Rjúkjúi Egyetem szeizmológus professzora és sok más kutató szerint a romok mesterséges eredetűek és 2-3000 évesek lehetnek. Az építmények földrengés következtében süllyedtek a tengerbe. A yonaguni emlékmű 4. A korábbi szárazföldi eredetet támasztja alá az egyes barlangokban található cseppkő, ami víz alatt nem jön létre. A piramisokról több szakértő gondolja azt, hogy nem mesterségesen hozták létre őket, hanem csupán épületnek látszó, erózió alakította tengeralatti sziklaképződmények ről van szó. A Yonaguni monuments a tengeralatti régészet egyik legnépszerűbb és legvitatottabb lelete.
Makovecz Imre; 2015-06-16 18:19:00 Sem a Makovecz családnak, sem az építészről elnevezett alapítványnak nem állt módjában megismerni a Melocco Miklós szobrász által készítendő emlékmű terveit, arról a sajtóból értesültek - írta a HVG. Megírtuk, hogy viták közepette készül a Makovecz-emlékmű. Tizennégy méter magas, toronyszerű emlékművön dolgozik Melokkó Miklós szobrászművész, nyilatkozta a Heti Válasznak adott interjúban. A yonaguni emlékmű 2. Lesz benne egy két méteres Makovecz –arc, pajzsalakú fülkében. Elmondta azt is, hogy a terveket Orbán Viktor miniszterelnök és Tarlós István főpolgármester is elfogadta. Az interjúból kiderül, hogy az emlékműbe bedolgozik az a Párkányi Raab Péter is, aki a Szabadság téren felállított, nagy vitát kiváltó, A német megszállás áldozatainak emlékművét tervezte. A Makovecz család közleményében azt írta: köszönettel tartoznak mindenkinek, aki Makovecz Imre emlékét, szellemiségét tiszteli, ápolja, és érte cselekedni is kész, ám megütközéssel és sajnálattal vették tudomásul, hogy a sajtóból kellett értesülniük az "egyelőre igen homályosan körvonalazott tervekről".
Emlékművet állítanak Kiss Ernő honvéd altábornagynak a vajdasági Eleméren, azon a településen, ahol az aradi vértanú nyugszik? számolt be róla augusztus 17-én a Magyar Szó című újvidéki napilap. Az október 6-i, vajdasági megemlékezések központja minden évben a közép-bánsági Elemér, ahol az idei megemlékezésre a magyar kormány támogatásából felújítják a helyi templom belterét.
— 1 perc olvasás emlékmű Az oroszok bombázták a nácik által kivégzett ukrán zsidók emlékhelyét és készülő emlékművét is A Babin Yar-ba 2026-ra tervezett nagyszabású emlékközpont tartalmaz múzeumokat, kutatóközpontokat és emlékművet is. Berényi Henriett — 7 perc olvasás demonstráció Nők, traumák, emlékezés. Emlékállítás a háborúkban megerőszakolt nőknek A japán birodalmi hadsereg 1932-től a II. világháború végéig a katonák szexuális igényeinek kielégítésére úgynevezett "vigaszállomásokat" alakított ki. András Edit — 9 perc olvasás emlékmű Minek az emlékezete? Kis magyar időutazás: a Nemzeti Összetartozás Emlékhelye A művészettörténeti elemzés ott kezdődik, ahol a történészi befejeződik. Makovecz-emlékmű - Megszólalt a család. Azt firtatja, hogy a "kortárs alkotás" mit kommunikál, mi a szerepe a mitologikus, mitikus elemeknek. Végső soron, hogy mi az építmény rejtett, képi megformálásából fakadó agendája.
1909-ben a könyvkötészeti műhely vezetésével bízták meg. Itt szerzett tapasztalatait az 1922-ben megjelent A könyvkötőmesterség című munkájában foglalta össze. Hihetetlenül gazdag munkásságából, hátrahagyott grafikáiból, amelyek 1950-ben bekövetkezett halála után sajnos szétszóródtak, bőséges válogatást láthatunk a mostani kiállítás anyagában. Jaschik Álmos igazi polihisztor volt, grafikus, illusztrátor, művésztanár, újságíró, és zeneszerzőként is működött. A Zenelap című folyóiratban 1903-ban például az iskolai zenekultúráról írt vezércikket, amelyben azt szorgalmazza, hogy a zeneoktatás legyen iskolai tantárgy. A lapba később Rippl-Rónai József, Iványi Grünwald Béla és Vaszary János kiállításairól is írt rajongó cikkeket. Jaschik sokoldalúságára remek példa az a rövid hirdetés, amely a Zenelap 1903. november 15-i számában jelent meg: "A Királyszínház, mint értesültünk, egy új daljáték előadási jogát szerezte meg. A darab czíme: Béla kisasszony, szövegét Lengyel Laura, a zenéjét pedig Benedek Marczel verseire lapunk munkatársa, Jaschik (Jászi) Álmos szerezte.
Kísérletező művész volt, számos színpadi előadáson általa festett, vetített hátteret használt, ami akkoriban újdonságnak számított. A technikát A roninok kincse előadásában alkalmazta először. Jaschik nemcsak a Nemzeti Színháznak dolgozott, hanem a '40-es években a Madách Színháznak is. Jaschik Álmos és Németh Antal A kiállítás további részében J. W. Goethe Faust című művéhez készített díszletterveit nézhetjük meg és még sok más alkotást is. Nyugodt szívvel ajánlhatom ezt a nagyszerű virtuális tárlatot az érdeklődő közönségnek. Addig is, míg előbb-utóbb újra megnyílnak a valóságos kiállítótermek, dőljünk hátra otthon a kényelmes fotelünkben, és adjuk át magunkat a kulturális élvezeteknek. A kiállítás készítői remek munkát végeztek. A tárlat anyagát Somogyi Zsolt válogatta, a bábok fotóit Szebeni Szabó Róbert készítette. A technikai munkatárs Sipőcz Mariann volt. Mészáros Ákos/Magyar Kurír Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2021. január 3-i számának Mértékadó mellékletében jelent meg.
E rajzsorozatokból származott A gyémántkrajcár (1942–44) című animációs mesefilmje, amelynek befejezését a háborús viszonyok akadályozták meg. A húszas években Németh Antallal, a Nemzeti Színház későbbi igazgatójával együttműködve több jelentős színpadi díszlet- és jelmeztervet készített, nevéhez fűződik a vetített képes színpadkép meghonosítása (Roninok kincse, 1936; Madarak, 1938; Csongor és Tünde, 1929–43). Számos művészetelméleti glosszát, művészetpedagógiai értekezést tett közzé, különösen figyelemreméltó a húszas években kidolgozott ornamentikaelmélete. Jaschik Álmos tervezőiskolája. A hazai szabadiskolák (műhelyek) múltjából II. (szerk. : Mezei O. ), Budapest, 1980 • A Jaschik-iskoláról. Tanulmányok és visszaemlékezések, Országépítő, 2001/1. (melléklet). A cikk lejjebb folytatódik.
Festményei a szecesszió, majd a szimbolizmus jegyében születtek, később letisztult a stílusa, az Ó- és Újszövetség történeteit feldolgozó képein csupán egy-egy színt alkalmazott, sejtelmessé téve képeit. Grafikusként főként illusztrációkat készített, könyvillusztrátorként bontakozott ki igazán szárnyaló képzelete ( Csongor és Tünde, János vitéz). Tagja volt a Magyar Könyv- és Reklámművészek Társaságának, 1942 és 1944 között animációs filmkészítéssel is foglalkozott. Nevéhez fűződik számos pengő pénzünk grafikai terve is. Jelentős szakírói tevékenysége is. Budapesten hunyt el. A fővárosban művészeti szakközépiskolát neveztek el róla.