És még egy gondolat: Mikor én már jól voltam, egyszer a testvéremre jött rá egy roham ( ő is pánikbeteg volt, csak nem olyan súlyosan, mint én) és nem bírt hazamenni még velem sem a kétszáz méterre levő lakásukhoz. Kérte, hogy hívjam fel a férjét, hogy jöjjön értünk autóval. Én meg mondtam, hogy ne hülyéskedj, karolj belém, pikk-pakk otthon vagyunk. És egyszerűen nem értettem, hogy mi ez a hiszti…. Aztán elszégyelltem magam, hogy hogy lehetek ilyen érzéketlen, de akkor annyira abszurdnak tűnt a viselkedése. Hát akkor hogyne tűnne abszurdnak azoknak a hozzátartozóknak, barátoknak, akik sosem élték ezt át. A pánikbetegség öngyógyítása így lehetséges - Medical News Magazin. (nagy szerencséjükre. ) Van kiút tehát, és az nem feltétlenül valami kemikália (bár nem akarok én a gyógyszerek ellen beszélni, de az csak tüneti kezelés). Ami kellett még a gyógyuláshoz: a kemény szembenézés a helyzetemmel és a gyengeségeimmel, a rossz döntéseimmel. Nem ment volna, ha áldozatnak tartom magam. Nekem ez nem volt nehéz, nyilván van akinek ez sokkal keservesebb, de megéri!
Miért nem kérdezed meg tőlem a Facebookon, hogy én hogyan csináltam? Kiút a pánikbetegségből egy döntéssel kezdődik. Egy nagyon nagy döntéssel, amit nekem több, mint tíz évbe tellett meghozni. Pálfordulás technikának hívom, mert ha újra kellene kezdenem, úgymond, akkor nem várnék többé vele egy évtizedet. Megtenném azonnal. És erre bátorítalak téged is! El kell fogadni a tényt, ha igaz az, hogy a szorongás és a rengeteg pánikroham hatalmasabb az életnél, és azonnal segítséget kell kérni. Engem is az indított el a pánikbetegségből való gyógyulás útján, hogy beláttam, hogy pánikbeteg vagyok, majd segítséget kerestem. Hogyan kezelhető a félelmetes pánikbetegség?. Végül pedig találtam. Utána pedig eljött az a csodálatos nap, amiről fent már tettem említést: Kigyógyultam a pánikbetegségből! Amúgy írtam nemrég egy cikket az utolsó pánikrohamomról, ajánlom figyelmedbe. Kiút a pánikbetegségből: így látom ma Igen! Egyfelől van kiút a pánikbetegségből, másfelől már nagyon sokan kimásztak belőle. Én is ezek a szerencsés emberek közé tartozom.
Tudd meg, hogy mely élőlények nyerték el az év fajai címet! A kitüntetettek egy esztendőn át középpontba kerülnek rendezvények, pályázatok és természetvédelmi vetélkedők segítségével. Az év madara: a gólyatöcs A fekete-fehér tollazatú gólyatöcs, népies nevén székigólya, egy vonuló madárfaj, amely március-áprilisban érkezik hazánkba, majd a hideg idő beállta előtt, augusztus végén ismét útra kel a trópusi Afrikába. Magyarországon a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon sekély, szikes tavak mentén él. A vízbe gázolva hosszú csőrével halássza ki a rovarokat és más gerincteleneket. Mai helyzete: a gólyatöcs élőhelyét, a szikes tavakat az 1980-as évektől felszámolták, ez a mai napig kedvezőtlenül hat a fajra. A klímaváltozás is befolyásolja az egyedszámot: száraz telet követően ezerről akár kétszázra is csökkenhet a fészkelő párok száma. Magyarországon fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 000 Ft. Az év emlőse: az eurázsiai hiúz Tudtad, hogy az eurázsiai hiúz őshonos emlősfajunk, mégis alig akad olyan vadonjáró, aki személyesen is találkozott volna egy példánnyal is?
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület 1979-ben indította el az Év madara programot.
Magyarországon védett faj, természetvédelmi értéke 50 000 Ft. Fotó:, Gribek Tímea Az év hala: a vörösszárnyú keszeg A közönségszavazáson a sebes pisztrángot és a szivárványos öklét megelőzve a vörösszárnyú keszeg győzedelmeskedett. Az Európában és Nyugat-Ázsiában elterjedt élénkvörös úszós faj állóvizekben és lassú vízfolyásokban él. A pirosszeműnek is nevezett hal lápokban, mocsarakban és csatornákban csapatokba verődik, ahol vízinövényeket kutat fel táplálék gyanánt. Mai helyzete: tömeges előfordulású, nem fenyegetett. Szerepe a vizek szűrésében és a ragadozó halak takarmányozásában jelentős. Fotó: Magyar Haltani Társaság, Dr. Harka Ákos Az év vadvirága: a magyar zergevirág A magyar zergevirág hazánkban elsősorban a Vértesben, a Mátrában és a Bükkben fordul elő, csak elszórtan él a Mecsekben és a Duna-Tisza-közén. Száraz tölgyesekben és pusztafüves lejtőkön bont szirmokat áprilistól május végéig. Jellegzetes tőleveleit és nagyméretű sárga virágait olykor-olykor kertekben is viszontláthatjuk.
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) 1979-ben indította el az "Év madara" akciót, melynek célja természetvédelmi problémákkal érintett fajok, madárcsoportok társadalmi szintű bemutatása. A négy évtizede futó program legutóbbi állomásaként, a tavalyi év nyarán, ismét a lakosság választhatott három faj közül (gólyatöcs, gulipán, nagy póling). A szavazásban győztes gólyatöcs, egyik szép régi nevén a székigólya, hosszú lábával és csőrével, fekete-fehér színével valóban miniatűr fehér gólyához hasonlít. Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen előfordul. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket, elsősorban alacsonyabb rendű rákokat szedeget össze a víz színéről és a parti iszapfelületről. A hazai állomány hosszú távú vonuló. Tavasszal március-áprilisban érkezik meg a trópusi Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja hazánkat. Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók.
Főleg szikeseken, nedves réteken, elöntéseken, belvizeken lehet megfigyelni. Öt alfaja a világ szinte összes kontinensén megtalálható. Gólyatöcs vagy szép, régies népi nevén széki gólya (Fotó: Orbán Zoltán) Kopár, sekély vízborítású helyeken, laza telepeket alkotva és egyesével is költ, hazánkban sokszor a gulipán társaságában. Fészkét úgy alakítja ki, hogy lehetőség szerint víz vegye körül, a növényzeti borítottság 50% körül alakuljon, magassága körülbelül 30 cm legyen. Magyarországon rendszeres fészkelő, a költőpárok száma az adott év csapadékviszonyaitól függően 200-1 000 pár között alakul. Fészke kis talajmélyedés, amibe növényi törmelékeket hord. Fészekalja 3-5 tojásból áll, a kotlási idő 25-26 nap. A fiókák fészekhagyók, felszáradás után elvezeti őket a tojó a fészektől, egy hónapos korukban már képesek repülni, de szüleikkel még ezután is összetartanak. Főleg vízi rovarokat és más gerincteleneket szedeget össze a víz színéről és a partról. Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti.
Részletesebben: Forrás: MME Post Views: 249
Védelmének alapját a még meglévő természetes szikes tavak megőrzése és az egykori fészkelőhelyek rehabilitációja jelenti. Forrás: Wikimedia Commons / JJ Harrison ( [email protected]) Forrás: Wikimedia Commons / Alnus Hazánkba márciusban-áprilisban érkezik meg Afrikából, a költési időszak végén korán útra kel, többségük augusztusban el is hagyja Magyarországot. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke 250 ezer forint. Legfontosabb magyarországi élőhelyei a Duna-Tisza közén és a Tiszántúlon találhatók. A faj itt találja meg azokat a sekély szikes tavakat és öntésterületeket, ahol hosszú lábaival a vízben gázolva táplálkozni, a kiemelkedő szárazulatokon pedig költeni tud. Forrás: Wikimedia Commons /Rushil Fernandes Ez a madár igazi világpolgár, öt alfaja az Antarktisz kivételével az összes kontinensen, mintegy 302 millió km 2 -en fordul elő. Hatalmas elterjedési területének nagyobb részén állandó, az Eurázsiában és Észak-Amerikában fészkelők vonulók. Ha érdekesnek találod a cikket, oszd meg ismerőseiddel is!