A mű forrásvidékeként elsősorban minden európai romantika egyik fő-fő példaadóját, a klasszikus calderoni spanyol drámát szokták megjelölni, másik vonatkozási pontja Gergei Albert Árgilus históriája: az első forrásból nemcsak mesejáték (többszörösen átalakított) formáját, nemcsak a fantasztikus és reális elemek újszerű keverését vette, vehette át Vörösmarty, de még a témához kiválóan illő trocheikus metrumot is, a másodikból tematikus motívumokat, így a csodálatos almafát, a tündérleányt, a keresést stb. A források azonban szinte semmit sem magyaráznak meg az irodalmunkban páratlan alkotásból: Vörösmarty nak sikerült a Csongor és Tündé ben olyan művet alkotnia, amely egyszerre népmesei egyszerűségű és felépítésű, ugyanakkor, az irodalmi alkotásokban még töredékesen is alig fennmaradt magyar reneszánsz ragyogását és eleganciáját is képviseli, de mindezt a romantika legkiérleltebb nyelvében, stílusában, filozófiailag, gondolatilag is végtelenül elmélyítve, szimbolikus sugárzásúvá téve. Csongor öt felvonáson át keresi, kutatja Tündét, a földre leszállt, majd Mirigy, a boszorkány miatt innen elmenekülni kényszerült tündérlányt, akibe szerelmes és aki – valamikor – az övé lett.
– a fejedelem: Mind nagyobb és nagyobb hatalomra, területekre és birtokokra vágyik. Saját területét tartja tündérhonnak. Úgy véli a boldogság útja a hódításban, és a győzelemben van. – A tudós: Sok tudást felhalmozott, és rájött, így sem tud semmit. De saját igazát, amivel ő bölcsebb másoknál, nem adná semmiért. – A kalmár: gazdag kereskedő, úgy véli, hogy pénzzel bármit megvehet, szerelmet, barátokat, palotát. Számára a pénz tündérhon. Az ötödik felvonásban Csongor újra találkozik a vándorokkal. Végkicsengése: minden út tévút volt. A pénz a tudás és a hatalom önmagában nem tehetik boldoggá az embert. Az öncélú okoskodást, filozofálást mutatja Vörösmarty céltalannak, oktalannak. Az Éj monológja a semmit jeleníti meg. Kozmikus távlatba helyezi a művet. Semmi nem volt és semmi nem lesz. Csongor és tünde röviden. Minden múlandó, az emberi élet pillanatnyi és hiábavaló. A világ a teremtés sötétségéből a pusztulás sötétségébe tart. Csongor járt a hajnal és az éj birodalmában, Léder szobájában és a csodakútnál. {Mirigy Léder alakjával szeretné Csongort letéríteni az útjáról} Mirigy bosszúja érthető, hiszen lányának férjként Csongort szerette volna.
A fa körül Csongor kering álmodozva – már amikor épp nem alszik ténylegesen. Útjának koncentrikus körein 3 nő vezeti, kíséri, kísérti számos alakban: Tünde és Ilma, Mirigy és az Éj, ördögfiak és Árki, emberek és marionettbábok. Csongor és tünde olvasónapló. Játsszák: Papp Melinda, Mag Eszter, Várnagy Kinga, Szabó Zsolt Írta: Vörösmarty Mihály Dramaturg: Vilmos Noémi e. h. Tervező: Matyi Ágota A bábokat és díszletet készítette: Bódiné Kövecses Anna, Fekete Hajnalka, Szijártó Éva, Nagy Kovács Géza Zene: 30Y Korrepetitor: Komlóczi Zoltán Konzulens: Tóth Zoltán Rendező: Sramó Gábor Az előadás ingyenes, de regisztrációhoz kötött! Az online felületeken való jelentkezés már lezárult, viszont a helyszínen még lesz lehetőség regisztrációra!
A századfordulótól kezdve jelentek meg novelláskötetei (Lou, Scherzo, Írók, színészek és más csirkefogók, Színes kövek, A tündérlaki lányok), amelyeknek szereplői többnyire bohémek, gödröcskés állú, gömbölyű színésznők, kokottok, ártalmatlan kalandorok, reménytelenül szerelmes ifjak, komikus nyárspolgárok és vidám fiatalok. Ugyanezek az alakok tűnnek fel regényei, kisregényei lapjain is (Az utolsó bohém, Family Hotel, VII. Emmanuel és kora, Jaguár). Vallomás - Heltai Jenö szerelmes verse. "Az igazi nagy író minden időkre érvényes dolgokat ír. És jönnek pillanatok, amikor írása nemcsak örökéletű, hanem égetően mai is, amikor az események, a gondolatok őt és kizárólag őt igazolják, amikor a kitalálta embernek a valóságban is előkerül egy példánya, amikor a csoda megvalósul, a lehetetlen mindennapossá válik. A Szentírás, Shakespeare. Az emberen túl való ember mintájára az irodalmon túl való írás. " (Heltai Jenő: Négy fal között) 1902-ben tartalékos tisztként szolgált, 1903-ban a Pesti Hírlap munkatársa lett. Érdeklődése egyre inkább a színpad és a kabaré felé fordult.
Szemem sötétebb, mint az égbolt, Mikor a fergeteg zavarja... Oh, mondd, a másik szintén szép volt? Fehér a válla? Gömbölyű a karja? Tudott-e súgni-búgni szintén, Tudott-e édes csókot adni, Meghalni karjaidba, mint én És új gyönyörre föltámadni? És lángolt, mint a nap? Szelíd volt, mint a hold? " "A másik csúnya volt. " És szólt a nő: "És mégis nappal, éjjel Sóhajtva gondolsz vissza rája, Amellyel az enyém nem ér fel, Mi volt a titka, a varázsa, bája? Miben oly nagy, dicső, elérhetetlen? " "A másikat szerettem! " ✕ Music Tales Read about music throughout history Kossuth-díjas (1957). Főbb színpadi művei: A királyné apródja (társszerzőként, 1899); Bernát (1907); Naftalin (1908); A masamód (1910); A Tündérlaki lányok (1914); A kis cukrászda (1922); Az orvos és a halál (1931); Jó üzlet (1935); A néma levente (1936); Az ezerkettedik éjszaka (1939); Lumpáciusz Vagabundusz (1943); Szépek szépe (1955). 1989 A kis cukrászda 8. 8 író (magyar tévéfilm, 73 perc, 1989) 1982 1976 1972 Kiskirályok 7.
Adjon a sors, ki egy kezéből Jót és rosszat is osztogat, Rosszabb erkölcsöket neked, Vagy nekem adjon jobbakat! Barátság extrákkal, Legyen miénk a főszerep! Egy testi-lelki kapcsolatra Nem mondhatsz nemet. Ha mellettem vagy, illatod érzem, A szemed, a hajad, a szád ragyog. Na ná, hogy szomjazom a csókod, Én, aki angyal nem vagyok. Adjon a sors, ki egy kezéből Jót és rosszat is osztogat, Rosszabb erkölcsöket neked, Vagy nekem adjon jobbakat! A szöveg születését az alábbi vers inspirálta. Kossuth-díjas (1957). Főbb színpadi művei: A királyné apródja (társszerzőként, 1899); Bernát (1907); Naftalin (1908); A masamód (1910); A Tündérlaki lányok (1914); A kis cukrászda (1922); Az orvos és a halál (1931); Jó üzlet (1935); A néma levente (1936); Az ezerkettedik éjszaka (1939); Lumpáciusz Vagabundusz (1943); Szépek szépe (1955). 1989 A kis cukrászda 8. 8 író (magyar tévéfilm, 73 perc, 1989) 1982 1976 1972 Kiskirályok 7. 9 (magyar tévéfilmsorozat, 1972) 1967 Jaguár 8. 4 (magyar vígjáték, 80 perc, 1967) 1964 Menazséria 8.