Kézikönyvtár Magyar életrajzi lexikon B Budai Nagy Antal Teljes szövegű keresés Budai Nagy Antal (? – 1437. dec. 10-14. között): az 1437-i erdélyi parasztfelkelés egyik vezére. Kolozs vm. -i kisnemes, a Marchiai Jakab által vezetett inkvizíció és Lépes György püspök igazságtalan tizedkövetelései miatt kirobbant és a kisnemesség egy része által is támogatott 1437-i erdélyi parasztfelkelés élére állt. Seregét az Alparét (Szolnok-Doboka vm. ) melletti Bábolna hegyen vonta össze. Júl. elején Dés mellett nagy győzelmet aratott a nemességen, amely a júl. 6-án Kolozsmonostoron kötött egyezményben kénytelen volt engedményeket tenni. Az egyezmény megszegése miatt kirobbant újabb felkelés szept. végén ismét győzelemhez és okt. 6-án az Apátiban megkötött újabb egyezményhez vezetett, amely azonban már kevésbé volt kedvező a parasztságra. A harc tovább folyt, de a tizedmentességhez jutott kisnemesség részvétele nélkül. A Kolozsvár mellett négy napig tartó ütközetben ~ elesett. – Irod. Gombos Albin: Az 1437. évi parasztlázadás története (Kolozsvár, 1898); Geréb László: A magyar parasztháborúk irodalma (Bp., 1950); Székely György: A huszitizmus és a magyar nép (Századok, 1956).
Értékelés: 3 szavazatból Az egyház megreformálásáért, s az urak elnyomása ellen küzdő Husz Jánost, a Konstanzi Zsinat 1414-ben, Zsigmond császár és király védlevele ellenére megégette. Ám Csehországban a huszita mozgalom évről évre tovább terebélyesedett. E mozgalom mérsékelt szárnyát alkotják a "kelyhesek", akiknek ügyéért a kisnemes, Budai Nagy Antal is harcolt, s a Bábolna-hegyen gyülekező parasztok élére állt Erdélyben. Egyéb epizódok: Stáblista: Szerkeszd te is a! Ha hiányosságot találsz, vagy valamihez van valamilyen érdekes hozzászólásod, írd meg nekünk! Küldés Figyelem: A beküldött észrevételeket a szerkesztőink értékelik, csak azok a javasolt változtatások valósulhatnak meg, amik jóváhagyást kapnak. Kérjük, forrásmegjelöléssel támaszd alá a leírtakat!
A vajda azonban nem akart tárgyalni. A követeket elfogatta, majd lefejeztette. Ezután a nemesi hadak megtámadták a felkelők egy részének Bábolna-hegyi szekérvárát, de az eldöntetlen küzdelemben nagyobb veszteségeket szenvedtek, mint ellenfeleik. Budai Nagy Antal serege közben Dés mellett megtámadta és (történelmünkben elsőként! ) legyőzte a nemesi hadat. Most már a vajda kezdeményezte a tárgyalást, amire hamarosan sor került. (... ) A felkelés vezetői között Budai Nagy Antal mellett feltűnt Kardos János, valamint Gál, Tamás, László és Pál mester, a Nyírségben pedig egy Márton nevű parasztember. A Bábolna-hegyi ütközet után Csáky László vajda tárgyalásra hívta a szemben álló feleket, akiknek küldöttei július 6-án egyezséget kötöttek a kolozsmonostori konvent előtt. A parasztok a maguk számára előnyös feltételeket csikartak ki. Ennek következtében visszakapták a szabad költözés jogát, a püspöknek járó tized pedig húsz gabonakeresztenként egy forint lett. Lehetőséget kaptak arra is, hogy évente gyűlést tarthassanak az erdélyi Bábolnán, községenként két küldöttel, akik jelentést tesznek a földművesek helyzetéről.
A felkelők még életben maradt vezéreit és sok parasztot a vajda karóba húzatott, vagy egyéb kínhalállal végeztetett ki. A felkelés leverését Zsigmond már nem érte meg, a kolozsvári csata előtt egy nappal, december 9-én elhunyt. Következményei [ szerkesztés] Zsigmond halála után a jobbágyok terhei fokozatosan csökkentek. A felkelés ugyanakkor apasztotta az erdélyi országrész erejét, s a néhány évvel később betörő török portyázó hadak szinte akadálytalanul dúlják az ország déli felét (ennek elsődleges oka azonban a vesztes várnai csata). Ábrázolása a művészetekben [ szerkesztés] Kós Károly Budai Nagy Antal (kisregény és dráma, 1936) Hegedüs Géza Az Erdőntúli veszedelem címen 1951-ben megjelent történelmi regénye a parasztfelkelés históriáját dolgozta fel. Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] Magyar nagylexikon VII. (Ed–Fe). Főszerk. Rostás Sándor, Szlávik Tamás. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1998. 411. o. ISBN 963-85773-5-5 Thuróczi János krónikája Demény Lajos. Parasztfelkelés Erdélyben 1437-1438, Közös dolgaink.
Hiába kerestünk a luxusépítkezés financiális alapját, azt Nagy három másik cégében sem találtuk. És még kevésbé látszik ez úgy, hogy a korábban Rogánéknak ház körüli munkákat végző Nagy András cége az újépítésű, milliárdos forgalmi értékű mártonhegyi lakóház átvétele után néhány héttel a szomszédos telket is megvásárolta. Az eladót, Sélley Zoltánt még Rogán Antal belvárosi polgármestersége idején nevezték ki a jegyzői posztra, sokáig Nagy Ádámmal is közvetlen munkakapcsolatban állt, hiszen ő Rogán személyi titkáraként szintén az önkormányzatnál kezdte karrierjét. Sélley még 2008-ban szerzett meg egy kisebb területet, amit 2012-ben a mellette levő telekkel kiegészített. Az egyesítéssel egy 1041 négyzetméteres telekre tett szert, amelyen egy félbehagyott építkezés és egy romos ház állt. Ezeket azóta ledózerolták, így a szóban forgó ingatlan üres telekként kerülhetett Nagy András cégéhez. A környéken több százmillió forint körüli áron hirdetik a hasonló méretű ás adottságú, beépíthető területeket.
Iskolai agresszió Petőfi sándor gimnázium - Gyakori kérdések Petőfi Az adatok beküldési határideje 2020. június 24. (szerda). Amennyiben a rendelkezésre álló időben a KRÉTA használatával nem tudják elküldeni a beiratkozáshoz szükséges adatokat, akkor a személyi azonosításra alkalmas iratokat a 2020/2021. tanév első napján is bemutathatják iskolánkban. A tanuló a diákigazolvány igénylésére vonatkozó kérelmét (a Nemzeti Egységes Kártyarendszer adatlapot is beleértve) a beiratkozást követően, későbbi időpontban is benyújthatja az iskolához. A felvett tanulók azonosítóinak listáját az alábbi dokumentumban megtekinthetik. Felvételi eredmények – 2020. 04. 30. Középszintű írásbeli vizsgák rendje Tantárgy Dátum Kezdési időpont magyar nyelv és irodalom 2020. május 4. 9. 00 matematika 2020. május 5. 00 történelem 2020. május 6. 00 angol nyelv 2020. május 7. 00 német nyelv 2020. május 8. 00 francia nyelv 2020. Aszodi petőfi gimnázium. május 11. 14. 00 földrajz 2020. május 12. 00 biológia 2020. május 13. 8. 00 gépgyártás-technológiai ismeretek 2020. május 14.
Az azóta a múzeum gyűjteményébe került jelentős tárgyakat a raktárakban őrzik. Bemutatásukra az időszaki kiállítások alkalmával kerül sor, illetve a leendő új állandó kiállítás díszeiként szerepelnek majd. A kiállítás első terme a fogadóterem. Itt tekinthető meg a hónap műtárgya és a legújabb értékes szerzeményeket, együtteseket bemutató enteriőr. A második teremben Aszód kőkori történetét mutatja be a kiállítás. Két fontos kőkori kereskedelmi útvonal metszéspontjában alakult ki a múzeum fölötti dombtetőn az a kőkori "metropolisz", melyet az ún. Jubileumi évkönyv az Evangélikus Egyház Aszódi Petőfi Gimnáziuma és Kollégiuma 1994-2004. lengyeli kultúra embere népesített be. Az európai hírű település és temető régészeti feltárására a hatvanas évek elejétől került sor. Folytatását anyagi nehézségek akadályozzák. A bemutatásra került használati tárgyak, ékszerek, a temetkezés szokásai és módjai mellett a legbecsesebb tárgy az a kultúrtörténeti kuriózumnak számító madártestű emberlábú edény, mely a földi és a túlvilági létet szimbolizálja, ezáltal nyújtva képet a mintegy hatezer évvel ezelőtt élt nép gondolatrendszeréről.
A harmadik terem a Galga mente történetét a bronzkortól a középkor végéig mutatja be. Többek között érdekes látnivalót kínálnak a különféle méretű és funkciójú bronzkori urnák, a vaskori fejedelmi diadém és a dányi avar kori aranylelet. A negyedik terem a mezőgazdaság fejlődését követi nyomon a XVIII. század elejétől a XX. század első feléig. Részletesen bemutatásra kerül a Galga mente újratelepülése. A terem a földművelés, az állattenyésztés és a szőlőtermesztés használati tárgyain keresztül eleveníti föl az egykori gazdasági élet mindennapjait. Egy külön tárló az 1848/49-es forradalom és szabadságharc helyi eseményeivel foglalkozik. Az emeleti első terem a Galga mente ipari fejlődését mutatja be. Stilizált környezetben került kiállításra egy aszódi kovács- és cipészműhely. Értékes az 1753-as sárkányfejes fujtató, Aszód XVIII. századi távlati képe a csizmadiák céhlevelén és a mezőváros pecsétnyomata. Az emeleti második-harmadik teremben a Galga mente sokszínű népviseletét tekintheti meg a kedves látogató.