Nagy Zoltán Mihálynak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának A sátán fattya című regényének színpadi adaptációja Árkosi Árpád rendezésében látható a Kamaraszínházában november 13-án, 18 órai kezdettel. A sátán fattya – a kortárs, modern, közösségi magyar sorsirodalom egyik legkiemelkedőbb, időtálló alkotása, műfajteremtő regényremeke, amely kimondja a kimondhatatlant, és siratóénekszerűségével a megmaradás kárpátaljai parancsát sugallja, demonstrálja. Látni és emlékezni tanít, a magyar megmaradás alapkérdéseire felel. A sátán fattya című mű, az újabb kárpátaljai irodalomnak a legjelentősebb alkotása. Gyulai Hírlap - A Sátán fattya című előadást mutatták be a Gyulai Várszínház Kamaratermében. A főszereplő Tóth Eszter a megszálló orosz katonáktól megerőszakolt, meggyalázott és így tönkretett életű hősnő előadásmódja sok egyéb vonatkoztatást is lehetővé tesz. A jóvátehetetlen megaláztatás totalitása Tóth Eszter sorsában az ártatlanként hordozott bűnhődés poklától a még teljesebb katasztrófák sötét kilátástalanságáig, gyásztól gyászig, a félelem és rettegés enyhíthetetlenségétől az elviselhetetlenség tébolyáig terjed.
A szögesdróton belül öten erőszakolják meg. A történet tulajdonképpen az egyik orosz katonától származó (zabi)gyermeket, "a sátán fattyát" – nehéz lelkiismereti vajúdások után mégis – világra hozó leányanya sorsának egyetlen hosszú, balladisztikus monológsorozata. Annál megrendítőbb, hiszen az ábrázolástechnika belülről láttatja az eseményeket. Az Esztert körülvevő falubelieknek (családtagjainak, udvarlóinak, az ellenséges asszonyoknak és a barátnőknek) – s az új hatalom csavargókból, munkakerülőkből lett kiszolgálóinak – az élet- és cselekvéselemei koncentráltan hordozzák a kárpátaljai magyarokat vagyoni, emberi értékekben, lélekben, morálban és létszámban egyaránt romlásba döntő tragédiát. A sátán fattya. Az első öt percben már sokkot kapok, noha sokat hallottam ezekről a borzalmakról: "…és tehetetlenül éreznem kellett, katonanadrág tapad szúrósan a combomhoz, aztán repesztő fájdalom, testemben az idegen test, aléltam volna el, hogy ne kelljen elviselni a mindig más és más, de egyformán utálatos szuszogást. "
Folyamatosan küzd önmagával, sőt megtagadó környezetével is, pedig kezdetektől ártatlan. Fokozódik bennem a tehetetlen düh, mert a 21. századból már nem segíthetek ennek a szerencsétlen lánynak, sem a családjának! A személyeket farönkök szimbolizálják, a megszólított szereplők arcképét faragták mindegyik elejébe: anya, apa, testvérek, rokonok, szerelmes és a kisgyermek, a "fattyú". Általános rendezői, színészi gyakorlat, hogy közben a színpadon a szövegmondással párhuzamosan tárgyakat mozgatnak, építenek bontanak, persze mindent tökéletesen begyakorolt rend szerint, amely szándékolt mechanikát követ. Így könnyebb memorizálni egy másfél órás monológot, ha van mihez kötni. Ugyanakkor vannak spontán elemek, bemozduló, gördülő fatörzsek, lehulló kendő, guruló alma, amelyek nagy kihívást jelentenek a színésznek, hiszen a stabil textológia mellett ezekre is kell figyelnie. Ukrán nyelvre fordítják A sátán fattyát. Fekete Réka megoldásait szuperlatívuszokkal jellemezhetem. Teljesen magával ragad, figyelem minden rezdülését, elhiszek neki minden mozdulatot.
Például még az Ungvári Filharmónia Bartók Béla tiszteletére szervezett legutóbbi koncertje is 90%-ban népdalok feldolgozásából állt, noha a világ elsősorban szimfonikus műveiről ismeri ezt a zeneszerzőt. Kell-e csodálkoznunk tehát azon, hogy a magyar közösség kulináris fesztiválokat szervez dalokkal és táncokkal, ugyanakkor nem siet népszerűsíteni egyik nagy írójának munkásságát? Abnormális, mert megmutatja, hogy mennyire gyenge az a támogatás, amelyet a nemzeti kisebbségek élveznek az ukrán állam és a megyei önkormányzat részéről. Minden normális országban már rég lennének külön költségvetési programok, amelyek lehetővé tennék a helyi magyarok számára, hogy ukrán pénzből Hazájukban – Ukrajnában – népszerűsítsék országukat, ideértve különböző fordítások finanszírozását és könyvek kiadását. A kárpátaljai magyarok Ukrajnában fizetnek adót, és joguk van ahhoz, hogy ezekből az adókból finanszírozzák kulturális szükségleteiket. Ha valóban Európa felé tartunk, akkor Ukrajna nemzeti kisebbségeinek az ukrán állam részéről való támogatottsága (nemcsak szóban, hanem anyagilag is) egy nagyon szükséges és régóta követelt lépés.
Nagykároly polgármestere, Kovács Jenő pedig, ahogyan az a balkáni nagykönyvben meg vagyon írva, szépen vigyázzba rántotta magát, és mély sajnálkozását fejezte ki. Na de lássuk csak miként történhetett az, hogy ma Erdély színeit viseli Románia? 1848-ban mikor a forradalmi magyar ifjúság tizenkettedik programpontjának – Erdély Magyarországgal való újraegyesülésének – megvalósítását tűzte ki, az erdélyi románság az ősi erdélyi címert mutatta fel ellenszegülésképpen. A piros-sárga- kék aztán csakhamar egységes román nemzeti trikolórrá avanzsált. Piros sárga zöld zászló. Megjegyezni kívánom, hogy a hivatalos címer mellett az erdélyi magyarság mindvégig a magyar nemzeti színeket, a piros-fehér- zöldet tekintette nemzeti identitása szimbólumának. Hogy a forradalmi köztudatból mégsem veszett ki Erdély hármas jelképe, azt mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy 1848. március 15-én a pesti Nemzeti Színházban Jókai Mór mellére Laborfalvi Róza ötszínű kokárdát tűzött. Piros- fehér-zöld-kék-sárga virított Jókai mellén, így is világgá kürtölve, hogy a forradalmi program tizenkettedik pontját ő fogalmazta meg Petőfivel!
A fekete emlékezteti az államban lakó törzsek bőrszínét, a sárga a forró afrikai napsütést, a vörös pedig a vér a szuverenitásháborúban. 1914-ig a függetlenségig az ország jelképe volt a brit zászlóval ellátott kék ruhával és az állam címerének képe - az említett idők angol kolóniáinak minden szabványa ezzel a mintával készült. Seychelles Új állami zászló, fehér-piros-sárga, az ország 1996 júniusában jóváhagyta. Ikon, piros zászló, mód, vektor, tervezés, sárga zöld, lakás. | CanStock. A ruhát egy téglalap alakú, amelynek hossza kétszerese a szélességnek. A szimbólumok használatát bármely hivatalos intézmény, valamint egyének is megengedik. Az arany, a piros és a fehér hagyományos heraldikai árnyalatai kék és zöld színnel egészülnek ki. A zászló öt különböző méretű részre oszlik. A tengely alsó sarkából egy színes vonalak kötegeltek, amelyek egy téglalapot vágnak a mezőkbe, a felső a kék az ég és az indiai-óceán jelképe, majd egy sárga - a napnak szentelt rész, majd piros - a szeretet és a béke élvezetének jele. fehér - hangsúlyozva a rend és a vágy iránti vágyat, és végül - az alsó, zöld területet, amely a változatos állatvilágról és a szigetek gazdag természetéről szól.
Litvánia zászlaja Litvánia zászlaja három egyenlő vízszintes sávból áll, amelyek színei felülről lefelé rendre sárga, zöld és piros. 1918. április 19-én fogadta el a litván nemzetgyűlés először a trikolort országa legfőbb nemzeti jelképévé. A történelem folyamán a mai nemzeti lobogók csak a forradalmak, és nemzeti felkelések, szabadságharcok idején váltak igazán fontossá. Azelőtt egy-egy országot uralkodócsaládjának címere vagy színei képviseltek. Csak a 19. században jelentek meg azok a zászlók, amelyek már nem csupán a felső, uralkodó réteget jelképezték, hanem az egész nemzetet. Ugyanez jellemezte Litvániát is, így az ország első nemzeti jelképei is a század végén jelentkeztek, amikor a litvánok felkeltek az orosz elnyomás ellen. A küzdelem azonban jó ideig hiábavalónak tűnt, és az ország lakói már azzal is beérték volna, ha a cár autonómiát ad a területnek. Azonban az 1905 -ös litván forradalom idején és a második világháború évei alatt a függetlenség elérhető közelségbe került. Ekkor vált fontossá a nemzeti lobogó is.