Az egész országban csak évente egyszer-egyszer fordul elő a színpompás madár, és most éppen Szeged környékén tűnt fel. … 2015 óta nem észleltek borzas gödényt Magyarországon. … A Magyar Madártani Egyesület a lakosság segítségét kéri… Egyáltalán nem jellemző az alföldre az a bagolyfaj, amelyet Szegednél gyűrűztek meg ma reggel. … A Fehér-tavi Ornitológiai Táborban. … Speciális hálózati védőszigeteléssel és fészekmagasítók kihelyezésével védi a madarakat a DÉMÁSZ. 2017-ben 17 helyszínen látják el madárvédő burkolattal a 20kV-os hálózatot az áramszolgáltató munkatársai. … Magyarország 157 leggyakoribb madárfajának felismerését segíti az ország első, ingyenesen letölthető okostelefonos madárhatározó alkalmazása, amelyet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a Farkaskölykök Ifjúsági Egyesülettel közösen készített. Az applikációt Orbán Zoltán, … A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) madárgyűrűzői idén júniusban is több olyan gólyafióka-gyűrűzési akciót szerveznek, amire szeretettel várják az érdeklődőket.
Kézbe vett fiókák a Tápió vidékén. május 5., 12:32 Zöld Index Idén tavasszal is nehezen indul a molnár- és füsti fecskék költése. április 12., 19:06 A vizes élőhelyek csökkenése miatt tűntek el az állatok. március 30., 16:03 Applikációval segítik a békafajok beazonosítását. február 14., 12:17 A madártani egyesület szerint a madarak mesterséges odúnak tekintik ezeket, ezért költöznek bele. 2021. november 15., 15:19 Műfészkek és költőládák kihelyezésével lehet hozzájárulni az állat és természetvédelemhez. 2021. június 11., 16:02 Ötödik alkalommal tért haza Magyarországra Botswanából. 2021. június 5., 20:48 Környezetvédők is követelik a beruházás leállítását. 2021. június 2., 08:17 A megyei kormányhivatal tájékoztatta a jegyzőt. Az embereket és a kutyákat sem kímélik a dolmányos varjak az újbudai lakótelepen. 2021. március 16., 15:01 2021. február 8., 12:49 Ritka az állomány, de elkészült a kataszter. 2021. január 28., 17:33 Túrkevén és Kisújszálláson érzi magát legotthonosabban az előző év madara.
- írja Góczán Éva az Őrségi Nemzeti Park honlapján. Óvatosan bolygassuk a lombhalmokat, rőzserakásokat – vigyázzunk a sünökre! Az éjszakai életmódot folytató, védett (természetvédelmi értéke 25 000 Ft) keleti sün, 2014 év emlőse, előszeretettel választja nappali búvóhelyül, illetve téli álomra a kertekben, parkokban felhalmozott lombkupacokat, rőzserakásokat. A nőstények itt is ellenek, ezért az óvatlanul végzett kertrendezés könnyen a védett állatok, akár teljes családok pusztulását okozhatja. Ennek elkerülésében segít ez a menüpont. - hívja fel a figyelmet a Magyar Madártani és Természetvédelmi Intézet honlapján. Erdei fülesbagoly fészkelőpárok felmérése [március-július] A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) a lakosság bevonásával országos erdei fülesbagoly fészkelőpár-felmérést hirdet, amiben egyéni megfigyelők, családok, baráti társaságok, óvodák, általános és középiskolák is részt tudnak venni. - írja a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján.
Szakértő segítség. Tavasszal és nyáron rengeteg segítségkérés érkezik a szakemberekhez a madarak ügyében. Sokan az interneten próbálunk tájékozódni arról, hogy mit kell tenni, ha a fészekből kiesett fiókára bukkanunk, vagy sérült szárnyas kerül a kertünkbe. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület számos anyaggal segíti a bajba jutott madárkák ellátását. Szemléletes ábrával mutatják be, hogy a fiókát hogyan lássuk el szakszerűen: Fiókát találtam! – Mit tegyek? | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület () A sérült madarakkal kapcsolatban is részetekbe menő leírást találunk a holnapon: Sérült madarat találtam! | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület () A legjobb természetesen az, ha az elsősegélynyújtás követően madármentő állomásra tudjuk juttatni az állatot. Fontos tudni, hogy madármentéssel csak engedéllyel és megfelelő infrastruktúrával rendelkező intézmények foglalkozhatnak. Az alábbi lista tartalmazza a hivatalos madármentő központokat: Madármentés | Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület ()
[3] Már az első évben 17 helyi csoportja alakult; 1978-ban 27, 1983-ban már 36 helyi szervezete működött. 1975 -ben alakultak szakosztályai. Helyi szervezetek [ szerkesztés] Az egyesületnek jelenleg 31 helyi szervezete működik.
Cukorrépa esetében 27%, tavaszi árpa esetében 23%, vöröshere esetében 18%, rozs esetében pedig 5-6% lehet a túl savas talaj pH miatti termésdepresszió (Forrás: Schilling, 2000. Agrokémia és növényvédelmi kémia Loch Jakab – Nosticzius Árpád Mezőgazda Kiadó A kalcium A kalcium jelentős hatást gyakorol a plazmakolloidok duzzadtsági állapotára, illetve az ozmotikus potenciálra. Elősegíti a hosszirányú növekedést és a sejtszaporodást a merisztémás szövetekben. Különösen a sejtmegnyúlásra, differenciálódásra fejt ki specifikus hatást. Fontos szerepet játszik a sejtfalak középlemezeiben, a pektin stabilizálásában. Fahamu használata a kertben. A sejtmembránok szerkezetét és áteresztőképességét nagymértékben befolyásolja. A kalcium csak néhány enzimet aktivál specifikusan. A calmodulin olyan regulátorfehérje, amely kalcium jelenlétében számos enzim működését szabályozza. A kalcium oldható, kicserélhető és tartalékvegyületek formájában van jelen a talajban. Vízoldható vegyület a kalcium-klorid, a kalcium-nitrát, a kalcium-szulfát és karbonátos talajokon a kalcium-hidrogén-karbonát.
2012. november 13., kedd, Gazdakör A talajjavító adalékok használata nem ismeretlen és nem új keletű vidékünkön. A kémiai talajjavítás talán legfontosabb eleme a meszezés, aminek következtében elsősorban megnő a talaj pH-értéke, így nő a talajélet intenzitása, s ezzel egyenes arányban nő a humuszképzés, felgyorsul a szerves anyag lebontása és a természetes makroelemek képzése. A kalcium- és magnéziumionok kelatáló hatása következtében nő a műtrágyák hasznosítása, ami által természetesen emelkednek a termésátlagok is. Lényeges a fizikai talajjavító hatás is, hiszen a kötöttebb talajok fellazulását is nagyban elősegíti. A legismertebb ilyen termék a műtrágyagyári mellékterméknek számító nitromész vagy a dolomitliszttel feljavított pétisó. Kalcium- és magnézium-utánpótlás növénynek, állatnak - 2012. november 13., kedd - Háromszék, független napilap Sepsiszentgyörgy. Ezzel el is jutottunk az utóbbi hónapokban óriási népőrületet kiváltó dolomitliszthez. A barnapátként vagy gyöngypátként is ismert dolomit egy mész-magnézium-karbonát, általában kristályosodásra hajlamos kőzet, 18–22 százalék magnéziumoxidot, 28–30 százalék kalciumoxidot és szén-dioxidot tartalmaz.
Ennek az okát kezdték el kutatni. Glutamát receptor Egyik legjobban tanulmányozható kísérleti alanynak a közismert gyomnövény, a Lúdfű ( Arabidopsis thaliana) bizonyult. Kimutatták, hogy a lúdfűben található, GLR-nek nevezett, a sejtmembránhoz kapcsolódó fehérjék nagy hasonlóságot mutatnak az állati idegsejtekben található glutamát receptorokkal (sejtmembránhoz kötődő fehérjék, amelyekhez glutamát kapcsolódhat), és közvetítésükkel a növényekben sejtről sejtre vándorol az információ. De mi és hogyan vándorol? Lássuk először, hogy mi az az elektromos töltéssel rendelkező anyag, ami ingerületként terjed szét a növényben. Ez nem más, mint a pozitív töltéssel rendelkező kalciumion. A kalciumionok vándorlása maga az "ingerület", amelyet erre a célra előállított Arabidopsis növényekben előforduló fehérje segítségével tudtak a kutatók nyomon követni. A fehérje ugyanis a kalcium körül fluoreszkál, így le tudták videózni az ingerület terjedését, azaz a kalcium ionok útját. Kiderült, hogy a növényt érő bármilyen sérülés, vágás, zúzódás ugyanazt a reakciót váltja ki: felvételek sora mutatja, hogy a növény a sérülés környékén elkezd fluoreszkálni, majd ez a fény az egész növényben szétterjed, másodpercenként 1 mm-es sebességgel.