Mesék; ford. Révay József, átdolg. Mészöly Miklós; Móra, Bp., 1957 (Kispajtások mesekönyve) Dekameron, 1-2. Révay József, versford. Jékely Zoltán; Európa, Bp., 1961 Boccaccio művei; szerk. Kardos Tibor, Rózsa Zoltán, ford. Jékely Zoltán et al., utószó, jegyz. Rózsa Zoltán; Helikon, Bp., 1964 (Helikon klasszikusok) Boccaccio száz elbeszélése. 1. ; Kincses, Toronto, 196? (Kincses regények) Corbaccio avagy A szerelem útvesztője; ford. Boccaccio dekameron röviden de. Jékely Zoltán, jegyz. Rózsa Zoltán; Magyar Helikon–Európa, Bp., 1968 Dante élete; bev., jegyz. Oláh Tibor, ford. Füsi József; Kriterion, Bukarest, 1986 (Téka) Harmónia és életöröm. Válogatás Petrarca, Boccaccio és Chaucer műveiből; Interpopulart, Szentendre, 1993 (Populart füzetek) A magyar decimeron. Mesélő sorok. Boccaccio Dekameronjának morzsái; összelopkodta Sinkó Gy. Imre, a rajzokat kapirgálta M. Kakuk Itti; B&T, Szeged, 1998 (Tisza hangja) Dante, Petrarca, Boccaccio. A korareneszánsz irodalma. Általános és középiskolások számára; összeáll. Hamar Péter; Tóth Könyvkereskedés, Debrecen, 1998 (A világirodalom nagyjai) Dekameron; ford.
Ez a kerettörténete Boccaccio 100 novellát tartalmazó fő művének, az 1348–1354 között keletkezett Dekameronnak. Miről szólnak ezek a történetek? Mik keltették fel az olvasók érdeklődését? Leginkább két dolog: a humor és az erotika… Tehát a komikus, a szerelmi és erotikus elemeket sem nélkülöző, vaskosabb történetek. Boccaccio Dekameron Röviden. A novellák szereplői életszerű alakok: lovagok, erőskezű uralkodók, boldog szerelmesek, de nem ritkán pajzán férfiak, könnyűvérű nők. Őket nemcsak az Ezeregyéjszaka arab meséiből és a középkori vallásos vagy világi tárgyú műveiből ismerték. Elég volt, ha csak körbe néztek: saját koruk alakjait – sőt, akár saját magukat - is felfedezhették. Boccaccio nem adott témajelölő címet darabjainak, ő inkább egy rövid címközleményben összefoglalja a történetek lényegét a művek elején. A novellafüzér egyik legismertebb darabja az ötödik napon elhangzó kilencedik novella. A sólyom feláldozásának hősei olyan szerelmesek, akik "kemény és siralmas megpróbáltatások után" nyerték el boldogságukat.
Ezzel szemben Federigo eltér a korabeli társadalom értékrendjétől: férjes asszonyt ostromol, eltékozolja vagyonát, szegénységbe zuhan, s elrontott életének már csak két szenvedélye maradt: változatlan szerelme monna Giovanna iránt s ragaszkodása sólymához. Giovanna férje halála után sem méltatja figyelemre az elszegényedett és hírhedtté vált, de a kedvéért mindenre képes Federigót, csak gyermeke kezd barátkozni vele, aki játszadozik a férfi "madarával és kutyáival" (a véletlen folytán Giovanna Federigo kis birtoka közelében nyaral fiával). Dekameron Fő műve a Dekameron (jelentése: "tíz nap"; 1348-1353), száz novellát tartalmazó gyűjtemény. Az olasz "novella" szó "újdonságot" jelent, érdekes hírt, különös történetet. Boccaccio műfaja a természetesség, a valóság közvetlen visszaadásának látszatát kelti (mindig valóságos hallgatóságnak mesél valaki), s gondosan előkészíti a fordulópontot. Irodalom - 9. osztály | Sulinet Tudásbázis. Az elbeszélések sorozatát külön novella vezeti be és zárja le, s ez keretbe foglalja az egész művet. Az egyes novellák között rövidebb-hosszabb összekötő szövegek – olykor újabb történetek találhatók.
A művelt humanista Boccaccio a szépirodalom részévé varázsolta alkotásait. A könnyednek tűnő, de nagyon is megformált, igényes stílus nemcsak a korabeli, hanem a mai olvasót is magával ragadja. Pethőné Nagy Csilla: Irodalom a középiskolák 9. évfolyama számára ( 2. kötet), Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. Hornok-Laklia-Sisák: Sokszínű irodalom 9. (2. kötet), Mozaik Kiadó, Bp.
Dekameron Fő műve a Dekameron (jelentése: "tíz nap"; 1348-1353), száz novellát tartalmazó gyűjtemény. Az olasz "novella" szó " újdonságot " jelent, érdekes hírt, különös történetet. Boccaccio a Decameronban állított emléket kora pandémiájának - Ectopolis Magazin. Boccaccio műfaja a természetesség, a valóság közvetlen visszaadásának látszatát kelti (mindig valóságos hallgatóságnak mesél valaki), s gondosan előkészíti a fordulópontot. Az elbeszélések sorozatát külön novella vezeti be és zárja le, s ez keretbe foglalja az egész művet. Az egyes novellák között rövidebb-hosszabb összekötő szövegek – olykor újabb történetek találhatók. A Dekameron kerete a következő: az 1348-as pestisjárvány idején hét ifjú hölgy és három fiatalember találkozott a firenzei Santa Maria Novella (szanta) templomban, s úgy döntöttek, hogy elmenekülnek a városból a járványhalál elől egy vidéki villába, s ott szórakozásaikat érdekes történetek elbeszélésével fogják váltogatni. Tíz nap alatt a tíz résztvevő mindegyike naponta egy-egy történetet mesél el az arra a napra megválasztott "királynak" vagy "királynőnek" a vezetése alatt és utasítása szerint.
Ezek általában csattanóval záródnak. Ennek az igénye egyidős az emberiséggel. A reneszánsz kori itáliai alkotó, Giovanni Boccaccio (dzsovánni bokáccsó) elsőként alkotta meg azt a műfajt, mely különös emberek szórakoztató vagy épp meghökkentő történeteit igényes formában adja elő. Az elnevezés is árulkodik a műfaj újszerűségéről, hisz a novella szó jelentése: újdonság. A rövid terjedelmű, csattanós történet rendszerint valamilyen sorsfordulatot mond el, prózai formában. A hőse különös, olykor furcsa ember. Az életörömöt és igazságosságot hirdeti. Az új műfaj világhírűvé tette alkotóját. Boccaccio dekameron röviden e. A XIV. század Itáliájában 1348-ban egy gyorsan terjedő, halálos kór tizedelte a lakosságot: a pestis. Ezért 7 fiatal hölgy és 3 ifjú férfi a Firenze városában található Santa Maria Novella (kiejtés: szanta marijja novella) templomában elhatározza, hogy egy közeli birtokra menekül a járvány elől. Tíz napig mind a 10 fiatal naponta 1-1 izgalmas, szórakoztató történetet mesél el az arra a napra megválasztott király vagy királynő által megjelölt témában.
Az anamnézis ( görögül anamnészisz: "visszaemlékezés", [1] innen az orvosi jelentés kórelőzmény [2]) jelenti valamennyi orvostudományi szakágazatban a vizsgálat egyik alappillérét. [3] [4] [5] Az anamnézis felvétele során az orvos célja a beteg kórtörténetének, valamint jelen panaszainak megismerése és rögzítése. Anamnesztikus szó jelentése magyarul. Egy általános anamnézis a következő elemekből épül fel [ szerkesztés] a beteg pontos adatai az azonosítás céljából jelenlegi panaszai a kórtörténete, mely alatt a műtéteket, a fontosabb fertőző betegségeket, előző betegségeket értjük a beteg szociális körülményei, családi háttere a vér szerinti rokonok fontosabb betegségei foglalkozási anamnézis élvezeti szerek használata farmakológiai anamnézis, gyógyszerérzékenység, -allergia Egyes esetekben a beteg nem képes együttműködni az anamnézis felvételében. Eszméletlen vagy öntudatlan betegnél, csecsemőnél, alkoholos vagy drogos befolyás alatt álló személynél ilyenkor a járókelőktől, a mentőszemélyzettől, szülőktől kaphatunk információkat, ez a heteroanamnézis, szemben a betegtől magától nyerhető ún.
Anamnézis szó jelentése – Mutatjuk, hogy mit is jelent! Betegség előtörténete, kórelőzmény. A kivizsgálását az ún. anamnézis, kórelőzmény felvételével szokták kezdeni. Mit jelent az anonymus szó? - Kvízkérdések - Nyelv - idegen szavak, kifejezések jelentése. Az orvos kikérdezi a beteget az éppen fennálló panaszairól, korábbi betegségeiről, a családjában előfordult öröklött betegségekről, szociális helyzetéről. A családi és szociális helyzetnek azért lehet jelentősége, mert bizonyos betegségek összefügghetnek a beteg életkörülményeivel, például a nedves lakás, a rossz táplálkozási viszonyok, a fertőző beteggel való együttélés stb. A kikérdezés során olyan kérdéseket is célszerű tisztázni, mint az alkoholfogyasztás, dohányzás, drog vagy szexuális problémák. The post Anamnézis szó jelentése – Mutatjuk, hogy mit is jelent! appeared first on Kví.
Forrás: EgészségKalauz