Görög mitológiai alakok Ábécé szerinti tartalomjegyzék 0–9 A B C Cs D Dz Dzs E F G Gy H I J K L M N Ny O Ö P Q R S Sz T Ty U Ü V W X Y Z Zs A Wikimédia Commons tartalmaz Görög mitológiai alakok témájú médiaállományokat. Alkategóriák Ez a kategória az alábbi 7 alkategóriával rendelkezik (összesen 7 alkategóriája van). Amazonok (3 L) Argonauták (25 L) N Naiaszok (9 L) Néreidák (10 L) T A thébai mondakör szereplői (1 K, 29 L) Titaniszok (7 L) Titánok (1 K, 10 L) A(z) "Görög mitológiai alakok" kategóriába tartozó lapok A következő 200 lap található a kategóriában, összesen 295 lapból.
Lehet ugyanis, hogy ők maguk sincsenek tudatában a vérvonaluk jelentőségének, és minden, a DNS azonosítást lehetővé tévő ereklye - a torinói lepel, a szálkák a keresztből - az egyház tulajdonában vannak, így ha valaki jelentkezne, soha nem lehetne bebizonyítani, hogy ő Krisztus örököse... OSZD MEG másokkal is! rejtély érdekes rejtélyek érdekesség jézus biblia krisztus királyi vérvonal Megtekintések száma: 51503 Szólj hozzá Te is a cikkhez Ez is érdekelhet 15. A noteszedben a legtöbb név úgy kezdődik, hogy "Dr". 16. Csak ülsz a hintaszékben, de nem tudod beindítani. 17. A gyógyszerész a legújabb barátod. 18. Akkor nevezed magad szerencsésnek, ha megtalálod a kocsit a parkolóban. 19. Kétszer annyi ideig tart, hogy feleannyit láss. 20. Görög mitológiai lények. Minden fáj, ami meg nem, az viszont nem működik. 21. Két órán át keresed a szemüvegedet, miközben a fejeden van. 22. Belemélyíted a fogaidat a húsba, és azok ott maradnak. 23. Már feladtad az összes rossz szokásodat, és még mindig semmi sem lett jobb. 24. Türelmesebb lettél, de ez tulajdonképpen csak fásultság.
25. Végre összeszeded a gondolataidat, de akkor meg a tested esik szét. Görög Budapest avatar kiállítás Zorba a görög Galéria Önkormányzati köztisztviselők béremelése 2019 live
Az istennő római neve Vénusz. Artemisz - a vadászat istennője. Apollo - a nap, a fény, a művészet istene, a költészet és a zene védelmezője a görög vagy a római mitológiában. A múzsakórus vezetője volt, és Phoebus-Apollonak is hívták. Athén - a bölcsesség istennője, a görög mitológia egyik legnagyobb istensége. Pallas Athénának vagy Pallasnak is hívták. Athén gyámistennője volt. Demetra - a mezőgazdaság istennője a görög mitológiában, többek között szemekkel vagy fáklyával ábrázolva. Dionüszosz - a vegetáció istene a görög mitológiában, a gyümölcstermesztés, a bor, az extázis és a termékenység. Bacchusnak vagy Libernek is hívták. Hera - a házasság, az otthon, de a házas nők védelmező istennője is. A görög mitológia csodás lényei | Alfahír. Hera istenek és emberek királynője is volt. Cronus, Rhea lánya volt, Zeusz, Poszeidón és Hádész nővére. Hefaisots - a tűz, a fémek, a kohászat, a kovácsok, a szobrászok és a kézművesek istene. A rómaiak vulkánként is ismerték, és alkotásai még az isteneket is meghökkentették. Hermész - a kereskedelem, a menekülés és a tolvajok istene a görög mitológiában.
A Minotaurusz szó a "Minoszi bika" kifejezés görög fordítása. A legenda szerint Minosz, mielőtt király lett, jelet kért Poseidon görög istentől, hogy biztosítsa őt, hogy ő lesz a krétai trón utódja, és nem testvére. Poszeidón isten beleegyezett, és egy gyönyörű fehér bikát küldött neki, feltéve, hogy Minosz feláldozta az állatot az isten tiszteletére. Minos csodálkozott a bika szépségén, és úgy döntött, hogy megtartja és feláldozik egy másikat, remélve, hogy az isten nem veszi észre. Poseidon isten észrevette és dühös volt, ezért Minos feleségét, Pasiphaét megszerette a bikával. Pasiphae Daedalus építész segítségét kérte, hogy fából készült tehenet építsen neki, amelyet bőr borít és belül üres. A bikával együtt belépett az építkezésbe, és az uniójukból Asterius vagy a Minotaurosz lett. Emberi teste volt, bika feje és farka. Nézegessen 11 rémisztő mitológiai szörnyet » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Mitológiai lények Leshy Az erdő hím szelleme a szláv mitológiából, amely állítólag vadon élő állatokat és erdőket védett. Nem volt rossz lény, de állítólag megtévesztő szellemű volt, és szerette félrevezetni az embereket és fiatal nőket elrabolni.
Például a kereszténységben a sárkány a Sátán egyik átalakulásának tekinthető. minotaurusz Ez egy görög-római mitológiához tartozik, emberi testtel és bika fejével. A neve a Minos bika. A minotaurusz szörnyűsége egy labirintusban szerezte meg a szülést annak érdekében, hogy tartsa őt addig, amíg Theseus nem legyőzte. Eközben a minotaurusznak fiatal szűzeket ajánlottak fel neki. Lempo A finn mitológiában Lempo egyfajta troll, gonosz hatalommal. Még a finn nyelvű szó is egy istenkáromló osztályhoz kapcsolódik. Küklopsz A görög mitológiában a ciklópák az óriások fajához tartoztak, amelyeknek csak egy szemük volt a homlokán. A történetek szerint két generáció volt a Cyclops: -Az első, ahol hirtelen, de nagy készséggel jellemezték a fegyverek építését és gyártását. -A második, Odysseus által ismert utazási kalandok sorozatában. Ezek fenntartották a kapcsolatot az óriásokkal és a Phaiakai-val, a fönícia törzsével. manó Skót mitológiában a brownies olyan lények, amelyek az éjszakai házimunkákért felelősek, míg az összes tag alszik, vagy senki sem.
Arany János: Szent László Legenda Monda Lajos a nagy király: Eredj szolgám, Laczfi Endre, Küldj parancsot, mint a villám, Köss nehéz szablyát övedre: A tatártól nagy veszélyben Forog Moldva, ez a véghely: A tatárra veled menjen Tízezernyi lófő székely. Kél Budáról Laczfi Endre, Veszi útját Nagy-Váradnak; Kölestermő Kunság földén Jó csatlósi áthaladnak; Várad kövecses utcáin Lovuk acél körme csattog, Messzefénylik a sok fegyver, Messzedöng a föld alattok. Hallja László a templomban Körösvíznek partja mellett; Visszatér szemébe a fény, Kebelébe a lehellet; Koporsója kőfedelét Nyomja szinte három század: Ideje már egy kevéssé Szellőztetni a szűk házat. Köti kardját tűszöjére S fogja a nagy csatabárdot, Mellyel egykor napkeleten A pogánynak annyit ártott; Félrebillent koronáját Halántékin igazítja; – Éjféltájban lehetett már – A vasajtót feltaszítja. És megindul, ki a térre; És irányát vészi jobbra, Hol magasan felsötétlik Ércbül öntött lovagszobra; Távolról megérzi a mén, Tombol, nyerít, úgy köszönti: Megrázkódik a nagy ércló S érclovagját földre dönti.
J únius 27-én I. Szent László királyt ünnepeljük, a magyar lovagkor példaképét, mondáink hősét, alighanem a legnépszerűbb magyar szentet. A középkori hazai mondák és legendák annyira egyetlen szentünket sem magasztalták, mint László királyt. A László név a szláv Vladislav (úrfi, uralkodó fia) származéka, a nevet bizonyára lengyel édesanyja, Richeza választotta. Népszerűségét nemcsak keresztneveink hatalmas száma, hanem a belőle önállósult családnevek is tanúsítják: László, Laczi, Lacza, Laczkó, Laczkfy, Lászlóffy. a Szent László-legenda a gelencei templom falán "Csillagok között fényességes csillag" — e szavakkal üdvözli a régi magyar énekszerző I. László, vitéz királyunkat, a legnépszerűbb magyar szentet. László király 1077 és 1095 között uralkodott. 49 éves és a soron következő keresztes hadjárat kiszemelt vezére volt, amikor az unokaöccsével, Kálmánnal folyó viszálykodás közepette szélhűdés érte 1095. július 29-én. Előbb Somogyvárott, majd 1106-ban Váradon helyezték örök nyugalomra véglegesen az általa alapított székesegyházban, mely akkor a nagyváradi várban volt.
A legendák forrásaiul egyaránt szolgálhattak közvetlen hiteles értesülések, szájhagyományok, írott történeti források és irodalmi példák. A legrégibb magyarországi legendát 1060-táján Mór pécsi püspök írta két felvidéki szláv szerzetesről, Szent Zoerardról és Benedekről, s történetüket a pécsi székesegyház egyik oszlopfőjén ki is faragtatta. Ezt követte 1077 körül – még az 1083. évi szenttéavatások előtt – Szent István nagyobbik legendája, majd a 12. század elején Szent István kisebb legendája, Szent Imre legendája, Hartvik győri püspöknek a két István-legendát egybe komponáló munkája, az ún. Hartvik-legenda és – nagy valószínűséggel – Szent Gellért nagyobb legendája is. Szent László legendája, az 1192-ben történt szenttéavatás után, már a következő periódus elején, a 13. század első évtizedeiben készült; s erre az időre tehető Szent Gellért kisebb legendájá nak a keletkezése is. Ez utóbbi – feltehetően – csupán a nagyobbiknak a kivonata. A legendák egy csoportja, így a Zoerard és Benedek-, a nagyobbik István- és az Imre-legenda a 11. századi bencés reformmozgalom aszketikus szellemében, szerzetesi olvasmánynak készült.
A magyar "szentek" legendái A legenda hagyományos egyházi műfaja hármas feladatnak tesz eleget: bizonyítékul szolgál a "szent" csodáira; megörökíti életük eseményeit; nevelő célzatú, kegyes olvasmányt szolgáltat. Ennek megfelelően elnevezései is gyakran különbözők: az acta a jegyzőkönyvszerűségre emlékeztet, a vita életrajz-voltát domborítja ki, míg a legáltalánosabb legenda (magyarul: olvasandó) az olvasmányjellegre utal. Az acta-típus a legkevésbé irodalmi, a vita a történetírással tart rokonságot, a szűkebb értelemben vett legenda viszont vagy a szent erényeinek példákkal illusztrált, katalógusszerű előadása, vagy pedig regényes, mesés elbeszélés. Közösen jellemzi azonban a legenda valamennyi változatát, hogy elsősorban típust ábrázol hősében, eszményt igyekszik felmutatni, s a tények, a példák mindehhez inkább csak illusztráló eszközök. Ez utóbbiak hitelessége e programszerűség következtében gyakran felette kétes, a valóságos eseteket vándormotívumok, bibliai elemek, toposzok is helyettesíthetik.