A kastély tulajdonosa, Grassalkovich Antal nem hódolt egzotikus szenvedélynek, leginkább itthon tevékenykedett, és jogi végzettségét kamatoztatta. A köznemesi családból származó, a török hódoltság után rövid idő alatt meggazdagodó Grassalkovich Antal kora legtekintélyesebb főnemese volt, aki jelentős politikai befolyással is bírt. Többek között ő folytatta Mária Terézia idején a budai Vár építését is – mondta Simon István. A 18–19. században a Hatvanban főzött sert a hozzáértők számontartották Hatvan városa sokat köszönhet a családnak. A gróf nagy gondot fordított birtokai rendezésére. A hatvani főtéren, ahol a kastély és a városháza is áll, templomot építtetett. Forgach kastely szecseny . Nem messze a Szent Adalbert-templomtól, a mai napig áll egy épület, amely szintén a Grassalkovich családnak tartozik hálával: a serfőzde. Hogy pontosan mikor indult el Hatvanban a folyékony kenyér gyártása, azt nem tudni, de azt igen, hogy a 18–19. században az itt főzött sert a hozzáértők számon tartották. És persze az is bizonyos, hogy a serfőzés a mai napig nem állt le, hiszen az épületnek csak az egyik fele múzeum, a másikban ma is értő kezek keverik az aranyló italt.
A Forgách-kastélyhoz jelentős történelmi esemény is kötődik Szécsény városában még láthatók a régi, középkori vár maradványai, a fal egy darabja és a hozzátartozó erősítések nyoma. Hozzátartozik a kastélyhoz két bástya, a keleti és nyugati, amelyek a végvári korszakban védműként szolgáltak. A keleti bástya lényegében megtartotta a védmű formát. A nyugati bástyát viszont – romosabb volt – átépítették az angol parkhoz illő romantikus stílusban – mondta Limbacher Gábor, a szécsényi Kubinyi Ferenc Múzeum igazgatója az M1 Itthon vagy! című műsorában. Nyitva tartás és árak. A Forgách-kastély (Fotó: MTI/Komka Péter) A várkastély a törökök kiűzése után veszítette el hadászati jelentőségét, és kezdte magára ölteni ünnepi ruháját: barokk ablakokat kapott, és díszeket a homlokzatára. A kastély mai is látható fényét az 1750-es, 1760-as években nyerte el, a névadó Forgách család gondos kezei alatt. A Forgách-kastély homlokzata (Forrás: Fotó: MTI/Komka Péter) A Forgách család két ágra oszlott: volt a gimesi ág, amely Nyitra megyében volt nagybirtokos, és a gácsi ág – mondta Simon István történész.
A párbeszéd célja, hogy érdemben csökkentsék a két ország közötti feszültséget.
A pompás hazai kastélyok kicsik és nagyok kedvenc úti céljai között szerepelnek. Kit a díszes berendezés, kit a falak között megelevenedő történelem, kit az épülethez tartozó park érint meg. Az országban nagyon sok kastély található, és bár sajnos nem mindegyik jó állapotú, sőt több egyenesen pusztulófélben van, megmentésre szorulna, azért így is maradt szép számmal olyan, ami nagy élményt nyújt a kirándulóknak. Kvíz a magyar kastélyokról Az alábbi összeállítás segítségével játékos formában idézheted fel a magyarországi kastélyok néhány fontos példáját. Egy-egy képet mutatunk róluk, neked nincs más dolgod, mint kiválasztani a három válaszlehetőség közül a megfelelőt, de nem állítjuk, hogy ez mindig könnyű lesz. 8 kérdéses játék 1. Melyik kastély látható a képen? 2. Melyik kastély látható a képen? 3. Melyik kastély látható a képen? 4. Jelentős történelmi esemény kötődik a Forgách-kastélyhoz | Híradó. Melyik kastély látható a képen? 5. Melyik kastély látható a képen? 6. Melyik kastély látható a képen? Az épület jelenleg Nagytétényi Kastélymúzeumként az Iparművészeti Múzeum kiállítóhelye.
A 265 éves épületben szállót alakított ki a kastély tulajdonosa. Nyíregyháza, 2015. június 30., kedd (MTI) - Több mint 700 millió forintból újult meg a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Mándokon található Forgách-kastély. Forgách-kastély és parkja. Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.
Hiába tudta, hogy súlyos beteg, nem állt le Benedek Tibor az edzősködéssel. Újpesten négy évig nevelte az utánpótlást, sokak szerint a jövő nagy bajnokait. A csütörtökön elhunyt Benedek Tibor két évig harcolt a súlyos betegséggel, de a végső bejelentésével május 4-ig várt: ekkor közölte, hogy teljesen visszavonul a vízilabdától. 2018 nyarától úgy dolgozott, hogy a munkája mellett az életéért is harcolt. Fotó: UVSE Miután lemondott a válogatottnál, "hazatért" Újpestre, ahol előbb szakmai igazgató lett, majd már betegen elvállalta a "felnőtt" csapat irányítását. A gárda tele volt fiatal gimnazistákkal, velük ért el csodás eredményt Benedek: idén bejutott velük a bajnokság rájátszásába, s az egész szakma elismerését kivívta. A márciusban lezárult bajnokság összes meccsén ott volt a kispadon, s noha láthatóan lefogyott, megviselte a betegség, nem panaszkodott, senkinek sem beszélt a kálváriájáról. Sőt, ha úgy adódott, maga is beszállt a medencébe az edzéseken. "Szerettem Mester lenni, megkaptam tőle szinte ugyanazt az örömet, mint játékosként és büszke vagyok a csapatra, amelyikkel másfél szezont együtt dolgoztam" – írta búcsújában Benedek.
Csütörtökön 47 éves korában meghalt Benedek Tibor, háromszoros olimpiai, valamint világ- és Európa-bajnok vízilabdázó, minden idők egyik legjobb játékosa, a magyar férfi válogatott korábbi szövetségi kapitánya, a sportági Hírességek Csarnokának tagja. Játékoskarrierje a Központi Sportiskolában (KSI) indult. A vízilabdát az édesanyja találta meg a számára. Benedek már ötéves korától orvosi javaslatra úszott, de ezt a sportot túlságosan monotonnak találta, így tért át a vízilabdára. Tehetsége korán megmutatkozott. Egy szovjetek elleni ifiválogatott mérkőzésen Benedek 7 gólt lő - a magyarok 8-7-re nyernek. Ez volt az első olyan alkalom, hogy a szűkebb szakmán kívül mások is felfigyeltek rá. Ezt követte az első ifjúsági Európa-bajnokság, ahol Benedek Tibor aranyérmes lett a magyar válogatottal. A KSI-ből 17 évesen, 1989-ben kerül az Újpesthez, a lila-fehérekkel 1996-ig összesen négy bajnoki címet, két Magyar Kupát, valamint egy-egy LEN-kupát, Bajnokcsapatok Európa Kupáját, Szuperkupát és Világkupát nyert.
Egyenlőre még azt sem hozták nyilvánosságra, hogy hol nyugszik a sportoló. A világ egyik legjobbja volt Benedek Tibor a világ egyik legjobb balkezes vízilabdázója volt, 2000-ben, 2004-ben és 2008-ban is nyert olimpiai bajnoki címet. 2003-ban világbajnok lett Barcelonában, tíz év múlva ugyancsak a katalán városban lett újra vb-győztes, de akkor már a válogatott szövetségi kapitányaként. A kezét fogták Benedek Tibor állapota egy júniusi éjszaka fordult rosszra. A családot késő éjszaka értesítették a Korányi kórházból, ahol egy hete feküdt, hogy baj van. A betegágyhoz a vízilabdázó felesége, Epres Panni és Tibor édesanyja sietett. A kezét fogták. Így aludt el csendben, a szerettei körében. Kiemelt kép: Benedek Tibor
Mégsem az úszás volt a kedvence, hanem a labdajáték érdekelte jobban. Hamar kiderült, hogy nagyon tehetséges, majd először az 1991-es világbajnokságra vitték ki a felnőttcsapattal. A medencében mindig könnyen észre lehetett venni, nagyon energikus, jó kedvű volt. Budapest, 2013. augusztus 4. Benedek Tibor, a barcelonai vizes világbajnokságon aranyérmet szerzett férfi vízilabda-válogatott szövetségi kapitánya megérkezik a budapesti Liszt Ferenc-repülõtér utasvárójába 2013. augusztus 4-én. MTI Fotó: Soós Lajos 2004-ben már csapatkapitányként irányította csapatát, de 2007-ig szívbetegsége miatt sajnos pihennie kellett. 2008-ban pedig 3. olimpiai aranyát szerezte meg Pekingben. Mindig szerényen nyilatkozott magáról, ha ő róla érdeklődtek a riporterek: " Sosem volt különösen jó labdaérzékem, sosem fociztam, kosaraztam jól, nem dobtam különlegesen nagyot a labdával, és ma már ennél is kisebbet dobok. Nem vagyok kifejezetten sem erős, sem okos, nem úszom túlságosan jól, a vízfekvésem teljesen átlagos.
Négy évvel ezelőtt beválasztották a Magyar Vízilabda Szövetség elnökségébe. Ezután, 2017-től az UVSE szakmai igazgatójaként, illetve a 2018/19-es idénytől vezetőedzőjeként dolgozott. Idén májusában bejelentette, hogy visszavonul minden vízilabdával kapcsolatos tevékenységtől. Az év legjobb magyar vízilabdázójának négyszer (1992, 1993, 1994, 2002), választották meg, 2000-ben beszavazták az évszázad magyar vízilabda-válogatottjába. Az esztendő legjobb magyar szövetségi kapitányának egyszer (2013) választották meg. Megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje (2000), a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje (2004) és a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztje a csillaggal (2008) kitüntetést is. 2008-ban Budapest díszpolgára lett, 2015-ben bekerült a vizes sportágak Hírességek Csarnokába (ISHOF), 2016-ban tenyérlenyomata felkerült a Magyar Sportcsillagok Falára, egyike a vízilabdázás tíz háromszoros olimpiai bajnokának.