A hangmagasság A fúvós hangszerek hangmagasságának megváltoztatására, dallamok játszására többféle megoldás kínálkozik. A fafúvósok esetében a hangmagasság szempontjából a hangszer testében rezonáló levegőoszlop a meghatározó, ennek hosszúságát hangképző nyílások, hanglyukak segítségével lehet módosítani. Átfúvással, a megfúvás módjának megváltoztatásával e rezonáló levegőoszlopot másféle, magasabb rezgési módok felvételére lehet késztetni, ezzel tovább bővítve a hangterjedelmet. A tölcséres fúvókájú, tehát rézfúvós hangszereknél dallamjátszáskor elsősorban ezeket a különböző rezgési móduszokat hívja elő a hangszerjátékos, ezzel a módszerrel akár komplett hangsorokat létrehozva, de a csőhosszúság megváltoztatásával is módosíthatja a hangmagasságot tolócső vagy szelepek alkalmazásával. A rezgő fémnyelvekkel létrehozott hangok esetén a hangmagasság megváltoztatása csak a fémnyelv rezgő hosszúságának módosításával érhető el, mivel e fémnyelvek rugalmassága és tömege egymagában képes eldönteni a megszólaló hang magasságát.
Miért hívják a szaxofont ördögkürtnek? Milyen hihetetlen, hogy egy hangszer ekkora ellenállást válthat ki egy olyan listáról, amely magában foglalja a napóleiak utódait, az amerikai filmcenzorokat, a cári és szovjet rezsimet, a Vatikánt, a birodalmi Japánt és a nácikat (így az "Ördögszarv" címet). A megkérdezett szaxofonosok a jazz világából származnak.
Akkor talán Tlalocnak, az esősitennek sose kellett volna elsiratnia Mexikót…
(Úgy érzem, ha a könyvből kiszűrnék az erotikát és megfegyelmeznék az expresszív nyelv különösségeit, kitűnő ifjúsági regénnyé is át lehetne dolgozni. ) Szemünk előtt szépül legendává a véres és mocskos valóság, s mikor Don Hernando Cortes eves sebekkel, lesántult nyomorékká vert, vén martalócként eltűnik szemünk elől, már fölrémlenek előttünk szobrának büszke körvonalai. A harcok, vonulások, követségek, lázongások, árulások és indián szertartások tömegében óhatatlanul ismétli magát az író, bár el kell ismerni, hogy a hasonló helyzetek rajzában olykor meglepő változatosságot mutat. Sokszor előfordul például, hogy Cortes meghajlással, tollas kalapját földig lendítve – filmről, színpadról ismerjük ezt a szertartásos köszöntést – üdvözöl valami indián vagy spanyol előkelőséget. Passuth László - Esőisten siratja Mexikót - IV. kerület, Budapest. Passuth sosem hagyja említetlenül ezt a rítust, de mindannyiszor más és más képpel érzékelteti a póz szépségét – s egyik variánsa jobb, mint a másik. Jól esik érezni a készület komolyságát is. Az író alapos tanulmányok után látott munkához, a spanyol művelődéstörténet adatai között fesztelen biztonsággal mozog, az indián mitológia regéit ihletett érzékkel színezi-szövögeti.
Az emberiség egyik legnagyobb kalandja ez, amelyben egy gyönyörű kultúrán teljesedik be a történelem, s a harcok, vereségek, a végső véres összecsapás után ott ül Tlaloc, Mexikó esőistene az elpusztult csodaváros, Tenochtitlián kapuján és a trópusi eső sűrű hullásával siratja országát és népét. Ehhez a tragikus de az emberi sorsokban mégis feloldódó összeütközéshez visz el bennünket Passuth László nagy sikerű, lebilincselő regénye. Editura Bookman SRL Cégjegyzékszám: J26/753/2010 Adószám: RO27704989 CÍM: 547581 IDRIFAIA, STR. PRINCIPALĂ NR. 126, JUD. Esőisten siratja Mexikót - Képes Kiadó. MUREȘ, ROMÂNIA TELEFON: (+40) 755 583 310 E-MAIL: NYITVATARTÁS: H-P 09:00 - 18:00 Copyright © Bookman SRL 2013-2022 Minden jog fenntartva
Az általad keresett termékből a Vaterán 9 db van!