10 tény a BRAC-ról, a világ legnagyobb civil szervezetéről A BRAC a világ legnagyobb nem kormányzati szervezete (NGO).... A BRAC küldetése a szegénység enyhítése és a gazdasági részvétel ösztönzése azáltal, hogy társadalmi és gazdasági programokon keresztül képessé teszi az embereket. Mi a civil szervezet teljes formája? A nem kormányzati szervezeteket először 1945-ben, az újonnan megalakult Egyesült Nemzetek Alapokmányának 71. cikkében nevezték el ilyennek. Bár a nem kormányzati szervezeteknek nincs rögzített vagy formális definíciója, általában kormányzati befolyástól független nonprofit szervezetekként határozzák meg őket (bár állami támogatást kaphatnak). Mi a célja az állami szervezeteknek? A szövetségi ügynökségek speciális kormányzati szervezetek, amelyeket meghatározott célokra hoztak létre, például az erőforrások kezelésére, az iparágak pénzügyi felügyeletére vagy nemzetbiztonsági kérdésekre. Ezek a szervezetek jellemzően törvényhozás útján jönnek létre, de kezdetben elnöki utasításra is létrejöhetnek.
A törvény új gyűjtőfogalomként bevezeti a jogrendszerbe a civil szervezet fogalmát. Létrejön egy új szervezeti forma is, a civil társaság, amely - Latorcai Csaba nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkár korábbi szavai szerint - "mindenfajta bírósági regisztráció nélkül", személyek közös elhatározásával alakulhat meg. Létrejön a Nemzeti Együttműködési Alap, amely 2012-től a bejegyzett civil szervezetek számára működésük, szakmai programjaik megvalósításához, valamint a szomszédos, európai uniós tagállamok civil szervezeteivel folytatott együttműködés támogatására biztosít költségvetési forrásokat. Az alap irányítását a kilenctagú tanács végzi. Közülük hármat a civil jelöltállítási rendszeren keresztül bejelentkezett szervezetek képviseletére jogosultak választanak meg, hármat az Országgyűlés az illetékes szakbizottsága útján jelöl ki, hármat pedig a szervezetek személyi javaslatára a szakminiszter saját hatáskörében kér fel. Az új jogszabály hatályon kívül helyezi a Nemzeti Civil Alapprogramról szóló törvényt.
Amennyiben a közhasznú szervezet a közhasznú minősítés feltételeinek nem felel meg, 60 napon belül köteles kérni a közhasznú jogállásának törlését. 2014. május 31. napjáig a jelenlegi közhasznú szervezetek, amennyiben a számviteli beszámolójukat letétbe helyezik továbbra is közhasznú szervezetnek minősülnek, azonban 2014. napjáig kezdeményezniük kell a Civil törvény szerinti közhasznúsági nyilvántartásba vételt. Ennek elmulasztása esetén a törvényszék törli a közhasznú jogállást. További lényeges változás, hogy a jövőben a megszűnt civil szervezeteket a törvényszék kizárólag végelszámolási, kényszer-végelszámolási vagy - fizetésképtelenség esetén - felszámolási eljárás lefolytatását követően törli a nyilvántartásából. A közhasznú minősítéshez szükséges erőforrás és támogatottság A Civil tv értelmében megfelelő erőforrás áll civil szervezet rendelkezésére, ha az előző két lezárt üzleti év vonatkozásában a következő feltételek közül legalább egy teljesül: - az átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, vagy - a két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív, vagy - a személyi jellegű ráfordításai (kiadásai) - a vezető tisztségviselők juttatásainak figyelembevétele nélkül - eléri az összes ráfordítás (kiadás) egynegyedét.
– vasárnap délig – hétköznap 5. A képzés célkitűzései: A résztvevők megismerjék a civil szervezetek alakulásának, működtetésének kereteit, lehetőségeit, feltételeit, és az ezzel járó kötelezettségeket, azok alternatíváit. Megismerjék a hazai gyakorlatot, azon keresztül világossá váljanak a gyakorlati tennivalók. 6. A képzés módszerei Gyakorlatorientált képzés. Előadás, kiscsoportos műhelymunka, a SWOT analízis gyakorlaton keresztüli elsajátítása. Plenáris beszélgetés, esettanulmány feldolgozás. Bentlakásos képzés, esetenként a képzési helytől függően lehet bejárós képzés is a résztvevőkkel való megállapodás alapján. 7. Maximális csoport létszám 20 fő 8. A szakképző intézmény nyilvántartási száma Civil Kollégium Alapítvány: 01-0812-04 Intézmény Akkreditációs lajstromszám: 9. Teljesítményértékelés – A képzés végén csoportos beszélgetés a képzés témáiról. 10. A tananyag Cím Óraszám Bemutatkozás, motivációk feltárása Kinek, kiknek és miért jut eszébe ilyen kezdeményezés? 1, 5 óra Formalizálódás – szervezetalakulás Gyakorlati lépések egyesület alakításához: Jogi keretek.
Tele van az ország olyan plakátokkal, amelyek a béruniót hirdetik, s azt, hogy mi magyarok is nyugat-európai béreket szeretnénk. A bérunió témája ahhoz az állampolgári kezdeményezéshez köthető, amelynek közép-európai pártokból, szakszervezetekből, magánszemélyekből álló úgynevezett polgári bizottsága egymillió aláírást próbál összegyűjteni, hogy az Európai Bizottságnak (EB) kötelező legyen napirendre vennie az ügyet. A nagy emelés után már öt EU-tagállamban is kisebb a minimálbér a magyarnál | G7 - Gazdasági sztorik érthetően. – Az Európai Unióban nem olyan egy népi kezdeményezés, mint amihez mi Magyarországon hozzászoktunk – mondta a 168 Órának Lattmann Tamás nemzetközi jogász, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense, a prágai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének (IIR) vezető kutatója. A dokumentum, amelyet az Európai Bizottság elé terjesztettek a bérek ügyében, valójában arról szól, hogy milyen célkitűzései vannak a kezdeményezőknek, s nem konkrét kérdéseket tartalmaznak, amelyeket feltennének az európai polgároknak. – A cél nem egy népszavazás, hanem az, hogy az EB uniós szintű jogalkotást kezdeményezzen a témában.
A napokban frissítette tagállami statisztikáját az Eurostat a 2020-as nettó átlagbérekre vonatkozóan. A nagy bérrobbanás ellenére nincs minek örülni a számok láttán. Az országos átlagkereset mellett a két gyermeket nevelő családok keresete is az egyik legalacsonyabb lett tavaly az unión belül. A nem túl hízelgő adatsor azonban valakiknek mégis jól jöhet. Cikkünk eredetileg laptársunknál, az jelent meg. Magyarországon az elmúlt pár év arról a bizonyos bérrobbanásról szólt, aminek következtében évről évre 10 százalékot is meghaladó mértékkel növekedtek az átlagos keresetek - jegyzi meg laptársunk, az. A folyamatot tavaly még a koronavírus-járvány okozta gazdasági problémák sem tudták megtörni, több mint 9 százalékkal nőtt tovább az átlagbér Magyarországon (természetesen csak az 5 főnél több dolgozót alkalmazó kört figyelembe véve, a KSH módszertanának megfelelően). Európai bérek összehasonlítása. Bár a hazai statisztikák kedvezően alakulnak, és a bérnövekedés üteme rendre felbukkan a kormánypropagandában is, ugyanezek a számok nemzetközi összehasonlításban már közel sem adnak okot ilyen fokú büszkeségre.
Mindezek után a friss adatsor szerint már csak a horvát, a lett, a bolgár és a szlovák dolgozók átlagos nettó bére ér kevesebbet a magyarokénál. Mennyiből élnek a magyar családok? Az Eurostat több, különféle háztartástípusra közöl adatokat, kezdve a gyermektelen pároktól eltérő keresettel egészen a több gyermeket nevelő, átlagtól és egymástól is eltérő bérrel rendelkező háztartásokig. Mivel a kormány politikájának meghatározó eleme a családosok és gyermeket nevelők támogatása, ezért megvizsgáltuk, más országokhoz képest hogyan teljesít Magyarország ha két, átlagbérrel rendelkező szülő két gyermeket nevel. Ez a háztartás-modell a népességfogyás megakadályozása szempontjából is ideálisnak és a kormányzat által is kívánatosnak tekinthető. A vizsgált családmodell az Eurostat adatai alapján évente 21 251 euróból gazdálkodott 2020-ban. A közös valutában mérve ez is csökkent 2019-hez mérten, 1, 5 százalékkal. Mi az igazság az európai minibálbérek körül? – Kijöttek a 2022-es számok. Ennek következményeként a negyedik legkisebb átlagkeresetből élnek a magyar családok az unióban.
Euróban kifejezve, Magyarországon a 3. legkisebbek a medián bruttó bérek, igaz, ha kereseteket a tagállamokban tapasztalható árszínvonal függvényében tekintjük, akkor hazánkban valamivel jobb a helyzet, úgy már csak a 6. legrosszabb helyen állunk. De az EU leggazdagabbjai még így is háromszor, az osztrákok pedig 2-szer annyit visznek haza havonta. Ezzel együtt, 12 év távlatában a magyar havi medián bruttó bérek majd 60 százalékkal ugyan nőttek, de ez csupán a 10. legnagyobb volt az EU-ban, a máltai csoda például 3, 5-szer nagyobbat robbant. Az Európai Unióban, a legfrissebb összehasonlító adatok alapján a havi medián bérek 4 057 és 442 euró között alakultak tagállami szinten 2018-ban. Ez azt is jelenti, hogy az éllovas Dániában majdnem egészen pontosan 9-szer többet keresnek az emberek, mint a sereghajtó Bulgáriában - derült ki az Eurostat legfrissebb gyorsjelentéséből. A bruttó medián havi kereset azt mutatja meg, hogy mennyit keres az az ember, akinél nemzetgazdasági szinten pontosan ugyanannyian keresnek kevesebbet, mint amennyien többet.