1962 egészen különleges év volt az angolszász irodalom történetében. Két olyan, nagy hatású regény is megjelent ebben az esztendőben az Atlanti-óceán két partján, melyek központi metaforái az elgépiesített, óraművé degradált emberi lények, akik közül a renitenseket a társadalom beilleszkedési problémáik miatt ideiglenesen vagy véglegesen kivet magából, s önmagához hasonlatossá igyekszik formálni. Az egyik mű Anthony Burgess botrányos, az Egyesült Államokban cenzúrázott kiadásra kényszerült Gépnarancs a, a másik pedig Ken Kesey első, széleskörű ismertséget hozó regénye, a Száll a kakukk fészkére. Száll a kakukk fészkére · Ken Kesey · Könyv · Moly. A történet színtere – amint azt Milos Forman 1975-ös, Jack Nicholson és Louise Fletcher főszereplésével készült ugyancsak nagysikerű filmadaptációjából tudhatjuk –, egy elmegyógyintézet. A "tébolyda" mikrokozmosza szimbolikus leképezése a mindent ellenőrizni, mindenkit irányítani óhajtó "Üzemnek" – vagyis a totalitárius mivoltát hevesen tagadó, ám elüzletiesedettségében kizárólag a szabványhoz igazodó egyéneket el- és befogadni képes államnak.
Száll a kakukk fészkére (1975) - Részlet - YouTube
Az "Intézet"ben a fasiszta diktátorokat megszégyenítő kegyetlenséggel a Főnéni uralkodik az Osztály elmebetegei felett. A nagyon különböző egyéniségű ápoltak engedelmesen belesimulnak a Házirend és a Ratched nővér megszabta keretekbe. Amikor Randle Patrick McMurphy megérkezik hozzájuk – akit egy büntetés-végrehajtó intézetből szállítottak az elmegyógyintézetbe -, megváltozik a helyzet. A csavargó hamar az ápoltak hangadójává válik, így az Osztályon egy kiválóan működő diktatúra gépezetében pillanatnyi zavarok keletkeznek. A csavargó nemcsak a saját sorsával törődik, hanem érdekli, hogyan bánnak a többiekkel. Sell a kakukk fészkére . Ő maga egy pillanatra sem alkuszik meg, folyamatosan provokálja a Főnénit, lázadást szít az embertelen diktatúra ellen. Egy időre sikerül is felráznia az apatikus, vegetáló szerencsétleneket. Közben a regény elbeszélője is megszólal, az élete újra értelmet nyer McMurphy hatására. A kilátástalannak tűnő harc során a betegek szempontjából apró győzelmek és vereségek váltják egymást. A Főnéni egy – a betegek számára szervezett – kollektív hajókirándulás után zárt osztályra csukatja McMurphyt és Serteperte Főnököt.
S ne tévesszen meg minket a George Orwell 1984 című regénye köré épített mítosz: nem a kommunista szovjethatalmat szándékozott allegorizálni ez a könyv, hanem a hidegháborús Amerikát. Száll a kakukk fészkére port. Sokkal kevésbé megkérdőjelezhetetlen, mégis jelentős párhuzam fedezhető fel a történet félvér indián elbeszélője, az önmagát süketnémának tettető Bromden főnök, és az állítólagosan ugyancsak félig indián származású, de az indián kultúra iránt kétségtelenül érdeklődő Ken Kesey között, aki 1960-ban önként jelentkezett, hogy kórházi felügyelet mellett tesztelje az akkor még legális LSD, és az ahhoz hasonló pszichedelikus drogok hatását. Mindketten egyszerre az eseményeket elszenvedő és tevékeny megfigyelőként követhették a kezeltek sorsának alakulását. A történet valódi főhőse az intézetbe kerülésekor még életvidám, nyers és szókimondó Randle Patrick McMurphy, akit szintén Kesey személyiségének részleges tükörképeként foghatunk fel. Talán kifogyhatatlan jókedve miatt, talán, mert McMurphy is tetteti fogyatékosságát (ám az is megeshet, hogy csak mert valóban egyazon személyiség kivetülései), rögtön egyfajta szimpátia alakul ki a börtönből kikívánkozott, s épp ezért tébolyt színlelő rab, és a szokatlanul nagytermetű indián főnök között.
Nekünk most az a dolgunk, hogy türelemmel viszonyuljunk a sovinisztákhoz és az internacionalistákhoz. "A Csíki termékek gyártását és forgalmazását betiltó román hatósági rendelet újabb bizonyítéka annak, hogy mennyire helytálló »Trianont Éltető Peti, alias Niedermüller Péter« határon túli magyarok helyzetével kapcsolatos minapi diagnózisa. Szerinte Trianonnak köszönhetően a szomszéd országokban ma jobban élnek a magyarok, mint Magyarországon, mert ott szabadság, nyílt társadalom és Európához tartozás van és nincs korrupció és olcsó ostoba nacionalista demagógia! Ezek szerint lehet, hogy a Csíki termékek betiltása egy valódi jogállami, európai intézkedés? Muszaly vagy muszaj. Vajon várható-e, hogy a DK hamarosan a román hatóságokat és az eljárást kezdeményező szélsőségesen nacionalista politikusokat támogatásáról biztosító nyilatkozatot is ki fog adni? Nem hiszem el, hogy Niedermüllernek ne tűnt volna fel, hogy az általa méltatott Romániában és Szlovákiában bármikor kifizetődő politikailag a magyar kártya kijátszása és még az ott hatalmon lévő politikusok is gyakran nyúlnak ehhez az eszközhöz.
( Mikszáth Kálmán) Békétlenek voltunk: meghalunk Muszájból, fáradtan, sötéten. ( Ady Endre)
2. Feltétlen parancs, (paranccsal való) kényszerítés. Ha mindjárt kérdem is, Kell-é? az is mindig muszájt jelent. ( Madách Imre) Ez egyszer a "muszáj" mégis csütörtököt fog mondani. ( Vajda János)
3. ( ritka, költői) Kényszerítő hatalom. Ő: a Muszáj, a Lesz, az Ámen | … Ő: Minden és vigasztalan, | Egyetlen és borzalmas Isten. ( Ady Endre)
4. ( ritka) Ez a szó mint a kényszerű helyzet, a feltétlen parancs kifejezője. Hogy lenne képes kulturalis nyelvnek [a magyar], Muszájja sincs. ( Madách Imre) Ez az óhajtott szó a legnagyobb hatalom a világon, a muszáj. Muszáj vagy muszály helyesírás. ( Tömörkény István)
IV. melléknév
S ki hallja meg a költő énekét? … | Azonban Istókhoz térnem muszáj itt. ( Arany János) Muszáj korán aludnom. ( Babits Mihály) –1 4 Muszáj élni; muszáj dolgozni. Ezt nem muszáj ám szó szerint érteni. Nem muszáj ám azt megtartani. ( Abonyi Lajos) Amit muszáj megvenni, meg muszáj venni. ( Móricz Zsigmond) || a. [Hát igazán el kell oda mennem? ] – Nem kell, hanem muszáj. Haszontalan okoskodol, fizess. – Ha már éppen kell. – Nem kell, de muszáj. ( Madách Imre) [Tiszbének] meg kell mentenie Katalint. Miért? Mert muszáj. ( Ambrus Zoltán) Győzni … Hát nekünk kék győzni! …. Pizzánói Vakaróni: Hogy jegyezzük meg, hogy a muszály muszáj?. nem azért mer megérdemejjük, hanem azér mer nekünk muszáj győzni. ( Móricz Zsigmond) || b.