Azóta biztos nem, hogy próbálom kerülni a húst. Próbáltam keresgélni recepteket, hogy hogyan lehetne hús nélkül is finomra csinálni. Találtam egy nagyon jót, ahol hajdinát (nekem akkor is grecska marad) kevertek hozzá. Úgy emlékeztem, hogy volt egy zacskóval otthon, de miután felforgattam háromszor is mindent és nem találtam, mást kellett keresnem. Így maradt a rizs magában. Általában basmati rizst használok, de nem volt belőle elég. Volt ugyan barna basmati rizs, de annak legalább 45 perc kell, hogy megfőjjön. Annál türelmetlenebb voltam. Találtam egy nagyon kevés sima barna rizst. Úgyhogy mixed rizsből készült. Így is nagyon finom lett. Reggeli: Smoothie - gyümölcsturmix: 44 g körte 1/2 banán 36 g alma 36 g grapefruit 20 g mandarin 50 ml vörösáfonyalé 13 g All bran 6 g All bran flakes 50 ml tej Ebéd: 1 db teljes kiőrlésű kenyér 21 g tonhalkrém 11 g snidling Vacsora: Húsmentes rakott zöldbab Hozzávalók: 48 g basmati rizs 23 g barna rizs 160 g zöldbab 35 g hagyma 50 g creme fraiche (mivel errefelé tejfölt nem kapni) 20 ml natúr kecskejoghurt 28 g sajt 1 gerezd fokhagyma 1/2 ek olívaolaj só, bors Elkészítés: A babnak a száras végét levágtam, a másikat rajta hagytam.
Egy óra alatt kész. Karácsonyi rakott csirkemell recept képpel. Reszeljük le a sajtot és szórjuk meg vele egyenletesen a rakott zöldbab tetejét. Képtelenség belőle annyit készíteni hogy megunja a család. Érdemei közé sorolandó még hogy gyorsan átsül a hús hátránya hogy könnyen ki is szárad ezért figyelni kell hogy ne süljön túl. Nem kell mindig ragaszkodni a megszokott ízekhez elkészítheted tavaszi formában is kolbász helyett sonkával és többféle zöldséggelSüthetsz teljesen vegetáriánus fogást is például karfiollal amit besamelmártással rétegezz hogy jó krémes. Párolt rizzsel zöldségkörettel vagy. Rálocsoljuk a tejszínt megszórjuk a maradék reszelt sajttal és 180 fokra előmelegített sütőben 60 percig sütjük fólia alatt majd fólia nélkül 15-20 perc alatt megpirítjuk. 180 fokra előmelegített sütőbe tesszük és fóliával letakarva kb. Vedd le az alufóliát szórd a krumplirétegre a reszelt sajtot és süsd további 15 percig míg a sajt kicsit megpirul. A hozzávalók mennyisége attól függ mekkora adagot akarsz készíteni.
Ezután puhára pároljuk. Közben kifőzünk egy tasak barna rizst, majd lecsöpögtetjük és a húshoz adjuk. Közben lereszeljük a füstölt sajtot. A tejfölt elkeverjük 4 egész tojással és megsózzuk. A zöldbabot enyhén sós vízben megfőzzük, leszűrjük és lecsepegtetjük. A jénai tepsit kivajazzuk, megszórjuk gluténmentes zsemlemorzsával, és összeállítjuk az ételt. Alulra zöldbab kerül, erre a rizses darált hús, majd reszelt sajt, végül tojásos tejföl. A rétegzést addig folytatjuk, amíg van alapanyag. 200 fokra felmelegített sütőben összesütjük. A teteje kissé megpirulhat. A rakott zöldbabot kocka alakúra szeletelve tálaljuk.
Antal Vali oldalán találtam a receptet, azt alakítottam át egy kicsit saját ízlésre. Nagyon finom, könnyű ebéd. Hozzávalók: - zöldbab (nálam kb. 1 kg). - bulgur vagy köles vagy rizs (általában kölest vagy bulgurt használok, kb. 30 dkg-ot főzök meg), - 2 fej vöröshagyma, - 2 gerezd fokhagyma, - egy 7 dl üvegben eltett házi lecsó, - 1 evőkanál őrölt pirospaprika, - egy evőkanál zsiradék, - só, - bors, - őrölt kömény, - szárított vegyes zöldség, natúr, ebből kb. egy púpos teáskanállal teszek, - tejföl (1 nagy dobozzal szoktam, ami kb. 350 g), - sajt, reszelve (ízlés szerint, a tetejét kell megszórni reszelt sajttal). Elkészítés: 1. A zöldbabot sóval ízesített vízben puhára főzzük, majd leszűrjük. 2. A kölest vagy bulgurt vagy rizst megfőzzük a szokásos módon, amit ízesítünk sóval, natúr szárított zöldségkeverékkel. 3. Az apróra vágott vöröshagymát üvegesre pároljuk. Ha kész, hozzáadjuk a reszelt vagy aprított fokhagymát, néhányat keverünk rajta, majd levesszük az edényt a tűzről. Mehet bele a fűszerpaprika, majd a lecsó.
A rizst leginkább üresen fogyasztják, minden étkezéskor külön tálkából. Ha más ételekkel összekeverik, akkor már más elnevezéssel illetik. A japán konyhaművészet jellemzője, hogy az ételek többsége szinte nyersen kerül az asztalra. Hitük szerint, ha az istenek azt akarták volna, hogy főve vagy sütve együnk valamit, akkor úgy teremtették volna meg. Ilyen nyers étel például a már nálunk is jól ismert sushi, mely nyers halból, vagy garnélarákból és enyhén pácolt rizsből áll. Ha fontossági sorrendet állítunk fel az étkezések között, akkor Japánban a vacsora áll az első helyen. A reggeli és az ebéd általában gyors és egyszerű ételekből áll, míg a vacsora többfogásos és minden szempontból igényesebb étkezés. A japán konyha bemutatása - Fűszeráruház - Egzotikus fűszer,. A vacsora előtt elengedhetetlen legalább egy gyűszűnyi szakhé elfogyasztása, mely nem más, mint felmelegített rizsbor. A fogásokat japánban máshogyan kell értelmezni, mint mifelénk. A főfogás ismeretlen, inkább sokféle kisebb adag étel a jellemző, melyek közül az alacsony asztalnál térdelők kedvükre válogathatnak.
A – ma is ismert – japán konyhaművészet kezdetei elég jól behatárolhatóak. A középkorban a szigeteken éhínség pusztított, melyet a rossz és nehezen megművelhető termőföldek eredményeztek. A japánoknak nem volt más választásuk, mint, hogy újfajta élelmiszertermelési módok után nézzenek. Néhány bátor szerzetes útra kelt és tanulni indult a szomszédos Cathajba, ahol rengeteg hasznos dolgot sajátítottak el kínai barátaiktól. Többek között azt, hogy létezik egy olyan növény, mely helyettesítheti a húsokat és a halat. Ez pedig nem más, mint a szója, vagy ahogyan ők nevezik a "földek húsa". A japánok tehát nem röstelltek más nemzetektől, főleg a kínaiaktól tanulni, ám a tanultakat mindig sikerült saját ízlésük szerint átformálniuk. A japán konyha 12 alapköve - Kreatív Séfműhely. Így történt ez a marhahús esetében is. A történetírók szerint az első steak Japánban 1894-ben került az asztalra, méghozzá az amerikai főkonzul egyik fogadásán. A japán emberek visszataszítónak találták, hogy oly jámbor állat, mint a marha eledellé váljon, ám a nyugatiak "szelíd" rábeszélésére (az ország kikötőit erőszakosan nyitották meg a világkereskedelem előtt) lassacskán felvették az étlapokra és amolyan japán módra, elkezdték készíteni.
Nabemono vagy nabe: ide tartoznak a japán egytálételek. Minden olyan, amit egy edényben készítenek el, általában az étkezőasztalra állított gázfőzőn. Ezt a főzési módot inkább a hidegebb hónapokban, ősszel és télen szokták alkalmazni. Legismertebb nabemono a Yosinabe. Ebben a tenger gyümölcsei, tofu, tojás és zöldségek főnek össze a halalaplével. Vagy ott van az eredetileg sumo birkózok erőnlétét megalapozó, bő fehérjeforrásnak számító nabe, a Chankonabe, amibe csirke, hal, tofu és zöldség is kerül, de hogy kellően tápláló legyen, szoktak hozzá rizst és sört is kínálni. Agemono: ebbe a kategóriába tartoznak az olajban sült ételek. Ezek lehetnek natúr sült zöldségek, húsok vagy bundázottak, ebben az esetben viszont tempurának nevezzük őket. A panírozás szintén nem őshonos Japánban. A portugálok hagyták örökül a XVI. században, akárcsak a kenyeret. Milyen a japán konyha?. Szintén nem őshonos, viszonylag rövid múltra visszatekintő, de népszerű agemono a rántott sertésszelet, ami 1896-ban került fel először egy tokiói étterem étlapjára.
Az ázsiai ételeket különösen sokféle íz és egzotikus gyümölcs- és zöldségfajták jellemzik. Minden ázsiai ország és az egyes régiók saját specialitásokat kínálnak. Minden, a Keleten őshonos gyógynövény, fűszer és alapanyag gazdag ízt ad az ázsiai ételeknek. Az ázsiai ételek nemcsak sokfélék és ízekben gazdagok, de csodálatosan színesek is. Ez kellemes élményt nyújt mind a gyomor, mind a szem számára. Az olyan ázsiai ételek, mint Kína, Japán, Indonézia, Korea, Thaiföld vagy Vietnam, nagyon sokoldalúak, és sok embert varázsolnak egzotikus zamataikkal. Regionális különbségek a kínai konyhában A mosoly országában négy jól ismert konyha található. A regionális különbségek mellett az ételek elsődlegesen elkészítésük, összetevőik és a finom ízbeli különbségek tekintetében is különböznek egymástól. A nyugati konyhával ellentétben a kínaiaknak nincsenek olyan fogásai, mint előételek, főételek és desszertek. Itt mindent egyszerre szolgálnak fel. Amint ezek az ételek elkészülnek, az asztal közepén szolgálják fel.
században. Tea: a tea és a teaszertartás elmaradhatatlan része nem csak a japán gasztronómiai kultúrának, hanem a japán kultúrának is. A tea, azon belül is a zöldtea a legkedveltebb ital Japánban. A zöld teát melegen cukor és tej hozzáadása nélkül, magában isszák. A japán éttermekben ingyen szervírozzák az étkezésekhez. A zöld teáról az utóbbi években a nyugati kultúrában élők számára is kiderült, hogy nagyon egészséges, megóv a szívproblémáktól, és a daganatos megbetegedések kockázatát is csökkenti, valamint a fogyókúrázók számára is hatékony segítség lehet. Használ a vérnyomásnak, kordában tartja a koleszterint. A japán teaszertartás igen nagy múltra tekint vissza. A IX. században Eichu buddhista szerzetes Kínából visszatérve vitte magával a teaszertartást a szigetországba.