Szerzői jog és iparjogvédelem Weboldalunk használatával jóváhagyja a cookie-k használatát a Cookie-kkal kapcsolatos irányelv értelmében. Leírás Faludi Gábor, Gyertyánfy Péter, Vékás Gusztáv, Lontai Endre: Szerzői jog és iparjogvédelem A szerzői jog és iparjogvédelem jegyzet a joganyag meg nem álló, lényeges elemeket érintő jelentős módosulása miatt folyamatosan megújul. Közben igyekszik megőrizni a tartósan érvényes elméleti, a felsőfokú alapképzés során elsajátítandó ismereteket is. Az új kiadó gondozásában, új köntösben megjelent kötet elsősorban a közös jogkezelés új uniós és hazai szabályozását összegzi, az érintett fejezet teljes átírásával, de e sajátos joggyakorlási forma lényegét bemutatva. Emellett jelzi az uniós védjegyjog jelentős módosulását. Az uniós és hazai bírói gyakorlat folyamatosan "termelődő" lényegesebb döntéseit is mértéktartóan feldolgozzák a jegyzet megfelelő részei. Vélemények Erről a termékről még nem érkezett vélemény. Legyél te az első, aki véleményt ír a könyvről!
A felhő alapú szolgáltatások fogalma, közérthető leírása. Vannak-e használható jogforrások? A felhő alapú szolgáltatások kapcsán felvetődő jogi kérdések (adatvédelem, szerződési jog, szabványosítás, szerzői jog) A szerzői jogi kérdések: - nyilvánossághoz közvetítés (lehívásra hozzáférhetővé tétel) - a nyilvánossághoz közvetítési jog esetleges kimerülése - kivételek (szabad felhasználások): magáncélú másolás? - kedvezményezett intézmények (könyvtárak, iskolák, múzeumok, archívumok) jogállása. Prezentáció letöltése Minden jog fenntartva! 2019. Magyar Nemzeti Múzeum Országos Muzeológiai Módszertani és Információs Központ
Összefoglaló A szerzői jog és iparjog védelem jegyzet a joganyag meg nem álló, lényeges elemeket érintő jelentős módosulása miatt folyamatosan megújul. Közben igyekszik megőrizni a tartósan érvényes elméleti, a felsőfokú alapképzés során elsajátítandó ismereteket is. Az új kiadó gondozásában, új köntösben megjelent kötet elsősorban a közös jogkezelés új uniós és hazai szabályozását összegzi, az érintett fejezet teljes átírásával, de e sajátos joggyakorlási forma lényegét bemutatva. Emellett jelzi az uniós védjegyjog jelentős módosulását. Az uniós és hazai bírói gyakorlat folyamatosan "termelődő" lényegesebb döntéseit is mértéktartóan feldolgozzák a jegyzet megfelelő részei.
A szerzői jog és iparjog védelem jegyzet a joganyag meg nem álló, lényeges elemeket érintő jelentős módosulása miatt folyamatosan megújul. Közben igyekszik megőrizni a tartósan érvényes elméleti, a felsőfokú alapképzés során elsajátítandó ismereteket is. Az új kiadó gondozásában, új köntösben megjelent kötet elsősorban a közös jogkezelés új uniós és... bővebben Utolsó ismert ár: A termék nincs raktáron, azonban Könyvkereső csoportunk igény esetén megkezdi felkutatását, melynek eredményéről értesítést küldünk. Bármely változás esetén Ön a friss információk birtokában dönthet megrendelése véglegesítéséről. Igénylés leadása Eredeti ár: 3 999 Ft Online ár: 3 799 Ft Kosárba Törzsvásárlóként: 379 pont 4 600 Ft 4 370 Ft Törzsvásárlóként: 437 pont 4 999 Ft 4 749 Ft Törzsvásárlóként: 474 pont Események H K Sz Cs P V 27 28 29 30 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20 21 22 23 24 25 26 31
-Kolozs B. -Menyhei Á. -Sándor I. 10% kedvezmény 8 000 7 200 Legnépszerűbb kategóriák Értesüljön az akcióinkról Iratkozzon fel, hogy elsőként értesüljön a legnagyobb kedvezményekről, az aktualitásokról és a könyvvilág legfrissebb eseményeiről.
Ám ez koránt sincs így! Az írott történelem kezdetei óta tudunk csúcstalálkozókról, amelyek rendszerint szomszédos országok uralkodói között mentek végbe. A magyar történelem legismertebb ilyen konferenciája 1335 őszén zajlott le I. Károly (Róbert) magyar király (a kép bal szélén) visegrádi palotájában. A térség nagyhatalmú uralkodói hazánkban gyűltek egybe, hogy nézeteltéréseiket rendezzék és közös ellenségeik ellen összefogjanak. A visegrádi királytalálkozó 700. évfordulójára megújul a teljes visegrádi vár. A nyilván lovagi játékokkal, vacsorákkal terhelt hosszú tanácskozáson részt vett a házigazdán kívül III. Kázmér lengyel király (balról a második), a később a Crécy-i csatatéren életét veszítő (Luxemburgi) János cseh király (jobbról a második) és fia, Károly herceg (Zsigmond királyunk későbbi édesapja) mint főszereplők (jobbról az első). A konferencia legfontosabb napjának november 19-e, Erzsébet napja tekinthető, ami aligha véletlen, hiszen ez volt Károly Róbert feleségének névnapja, aki ráadásul a lengyel király nővére is volt egyben. 1338 -ban Károly megújította a magyar-cseh szövetséget, 1339 -ben I. Károly és III.
Kázmér hajlott a kiegyezésre, hogy megszabaduljon a kétfrontos harctól. János cseh királynak pedig azért vált a kiegyezés érdekévé, mert német királyi ambíciói miatt ellentétbe került nemcsak az osztrák hercegekkel (Habsburgokkal), hanem IV. Lajos német-római császárral is. [1] Politikai egyezmény [ szerkesztés] A személyes találkozó előkészítéseként a lengyel és cseh király követei a magyar király küldötteinek jelenlétében 1335 augusztusában Trencsénben kidolgozták a megállapodás feltételeit. Ezt követően szeptember elején Károly Róbert szövetséget kötött a cseh királlyal II. Albert osztrák herceg ellen. [1] Ezután került sor 1335 október végén és november elején a hármas találkozóra Visegrádon. Megállapodtak a kölcsönös katonai segítségnyújtásról a IV. Lajos német-római császár és II. Albert osztrák herceg ellen, Luxemburgi János lemondott lengyel trónigényéről, III. Kázmér pedig Sziléziáról, valamint azt is tudomásul vette, hogy Pomeránia a Német Lovagrend birtokában marad. Visegradi Kiraly Talalkozo. [1] A közös katonai akciók eredményeképpen János cseh király 1336 -ban elfoglalta Ausztria északi részét, Károly Róbert pedig 1337 -ben visszafoglalta a Muraközt, és végleg leszámolt a Kőszegiek nyugati határ menti hatalmával.
A visegrádi királytalálkozó a Károly Róbert magyar király által összehívott, Luxemburgi János cseh király és Nagy Kázmér lengyel király részvételével 1335 október végén és november elején megrendezett diplomáciai találkozó volt. Eredményeképpen megszűnt a Lengyelország és Csehország közötti ellenségeskedés, helyette a három ország között szövetség és kereskedelmi együttműködés jött létre. Politikai egyezmény A személyes találkozó előkészítéseként a lengyel és cseh király követei a magyar király küldötteinek jelenlétében 1335 augusztusában Trencsénben kidolgozták a megállapodás feltételeit. Ezt követően szeptember elején Károly Róbert szövetséget kötött a cseh királlyal II. Albert osztrák herceg ellen. [1] Ezután került sor 1335 október végén és november elején a hármas találkozóra Visegrádon. Megállapodtak a kölcsönös katonai segítségnyújtásról a IV. Lajos német-római császár és II. Albert osztrák herceg ellen, Luxemburgi János lemondott lengyel trónigényéről, III. Kázmér pedig Sziléziáról, valamint azt is tudomásul vette, hogy Pomeránia a Német Lovagrend birtokában marad.
A lengyel király ebédjére pedig ezerötszáz kenyeret és élelmiszert bőségesen; borból száznyolcvan hordót mértek ki. Magyarország királya különböző drága ékszerekkel is megajándékozta a csehek királyát, úgymint ötven ezüstkorsóval, két tegezzel, két övvel, egy csodálatos sakktáblával, két felbecsülhetetlen értékű nyereggel, egy szíjas tőrrel, amely kétszáz ezüst márkát ért, meg egy csodálatos munkával kidolgozott gyöngykagylóval. Mivel Lengyelország királya adófizetője volt a csehek királyának, s mivel Károly, Magyarország királya feleségül bírta a lengyel király nővérét: Magyarország királya, Károly, ötszáz márka legfinomabb aranyat adott neki, hogy megváltsa őt a cseh királynak fizetendő adózástól. És ezt egymás között nagy eskükötéssel is megerősítették. " Történelmi érdekesség, hogy Luxemburgi Károly, János király fia, aki később maga is cseh király, majd német-római császár lett, önéletrajzában – amely az első ilyen jellegű király által írt írás! A nemzetközi politikai konferenciák nem a modern világ hozadékai.