Magyar Kémikusok Egyesülete — A Víz Különleges Tulajdonságai By Viktória Petrikovits

Garda Tó Szállás
Középiskolai Kémiai Lapok A Magyar Kémikusok Egyesülete Kémiatanári Szakosztályának folyóirata Alapító: † Dr. Várnai György Főszerkesztő: Zagyi Péter A szerkesztőbizottság: Elnöke: Dr. Magyarfalvi Gábor Tagok: Dr. Borbás Réka, Dr. Horváth Judit, Dr. Ősz Katalin, Tóth Edina, Dr. Tóth Zoltán, Dr. Varga Szilárd, Zagyi Péter Szerkesztőség: Magyar Kémikusok Egyesülete, 1015 Budapest Hattyú u. 16. E-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. Címlap. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. 06-1-201-6883 Kiadja: Magyar Kémikusok Egyesülete Felelős kiadó: Androsits Beáta Terjeszti: Magyar Kémikusok Egyesülete Előfizethető: postai utalványon a Magyar Kémikusok Egyesülete, 1015 Budapest Hattyú u. 16. II. 8. címre vagy átutalással a CIB Bank Zrt. 10700024-24764207-51100005 pénzforgalmi jelzőszámon "MKE9068" megjelöléssel. Megjelenik évente ötször. Előfizetési díj a 2018. évre: 4000 Ft, mely összeg magában foglalja az áfát. A Magyar Kémikusok Egyesülete tagjai számára kedvezményes előfizetési díj: 3000 Ft. ISSN 0139-3715 (Nyomtatott) ISSN 2498-5198 (Online) A kiadó számára minden jog fenntartva.

Címlap

Tanárok, tanárképzés, NAT2020 2020. Klímaváltozás 2018. Élelmiszer-alkotók kémiája 2018. Analitikai Kémia 2017. Kiegyezéskori kémia 2016. Elérhetőség. Kémiaoktatás - módszertan 2015. Életünk a víz 2014. Magyarország gyógyszeripara 2011. Vegyészek a borról Címlap Webhely impresszum Jogi nyilatkozat Adatvédelmi nyilatkozat Cookie tájékoztató © 2021 Magyar Kémikusok Lapja. Minden jog fenntartva. Tartalomkezelés és tárhelyszolgáltatás: Molcomp System Kft.

Archívum

Török Ferenc (1929–1981) kémikus [ÚMÉL., MÉL. ] Török Gábor (1902–1966) vegyészmérnök [ÚMÉL., MÉL. Archívum. ] Török Tibor (1914–1999) kémikus [ÚMÉL., MNL. ] V [ szerkesztés] Vajta László ( 1920 – 1979) Vágó György ( 1912 – 1971) Vámos Endre ( 1921 – 1987) Vándor József ( 1897 – 1955) Varga József 1891 – 1956) Vargha László ( 1903 – 1971) Vinkler Elemér ( 1909 – 1996) Varsányi György ( 1921 –2010) W [ szerkesztés] Wágner Dániel ( 1800 – 1890) Wartha Vince ( 1844 – 1914) Winkler Lajos ( 1863 – 1939) Winterl József Jakab ( 1739 – 1809) Wolf Emil ( 1886 – 1947) Z [ szerkesztés] Zechmeister László ( 1889 – 1972) Zemplén Géza ( 1883 – 1956) Zrínyi Miklós ( 1949 –)

Elérhetőség

vegyészmérnök, c. egyetemi tanár, az MTA doktora.

Slide1 localhost/sites2019/KOKEL2019/images/slides/ localhost/sites2019/KOKEL2019/images/slides/ localhost/sites2019/KOKEL2019/images/slides/ localhost/sites2019/KOKEL2019/images/slides/ Címlap Támogatók Impresszum Letölthető anyagok Beszámoló 2019-20 Beszámoló 2020-21 Mengyelejev Diákolimpia IJSO Előfizetés (a megrendelőlap letöltése) e-mail: Ez az email cím védett a spam robotoktól. A megtekintéséhez JavaScript szükséges. A KÖKÉL 2021/22 tanévi megjelentetése részben a Miniszterelnökség megbízásából a Nemzeti Tehetség Program által meghirdetett NTP-LAP-21-0004 azonosító számú pályázati támogatásból valósul meg. Támogatói plakát KÖKÉL 2021/22 tanévi pontversenyek díjkiosztó - 2022-05-20 11:30 Nevezés a KÖKÉL 2021/22-es pontversenyeire: A 2022/3. szám megoldásainak beküldése: A kémiai diákolimpiák magyar oldala: Fotógaléria 2020-21 eredményhirdetés 2021-22 díjkiosztó Évfolyamok XXX. évfolyam - 2003 XXXI. évfolyam - 2004 XXXII. évfolyam - 2005 XXXIII. évfolyam - 2006 XXXIV. évfolyam - 2007 XXXV.

A víz kémiai szempontból stabilis vegyület. Égéskor a hidrogén és legtöbb szerves anyag hidrogéntartalma vízzé alakul. A vizet csak magas hőmérsékleten (2000 °C fölött) vagy elektromos áram segítségével lehet elemeire bontani. A vízben az apoláris molekulájú anyagok általában rosszul oldódnak. Kivétel a szén-dioxid és a halogénelemek, amelyek apoláris molekuláik ellenére is viszonylag jól oldódnak a szobahőmérsékletű vízben. Ennek oka az, hogy ezek az anyagok a vízzel kémiai reakcióba is lépnek. A klórmolekulák egy része hidrogén-kloriddá és hipoklórossavvá (HOCl) alakul: a szén-dioxiddal pedig a víz szénsavvá egyesül:

A Víz Kémiai Tulajdonságai

Gondolod, hogy még élhetnénk, ha a víz csak folyadék lenne a Földön természetesen előforduló hőmérsékleten? Mi a helyzet csak gázzal / szilárd anyaggal? A jég kevésbé sűrű, mint a víz Ez csak azt jelenti, hogy a jég a vízen úszik, és a tavak felülről lefelé fagynak le. Ez egyértelműen fontos a jégen élő állatok számára, mivel élőhelyeik jelentősen lecsökkennének vagy nem léteznének Egyáltalán, ha süllyedne a jég. Hasonlóképpen a halak és a tó életét is érintené, ha a tavak és tavak alulról felfelé fagynának be – a tó tetején lévő fagyasztott vízréteg némi szigetelést biztosít, és megakadályozza, hogy a többi víz lehűljön. úgy teszi, hogy gátat szab a hidegnek levegő és az alatta lévő víz. Ez azt jelenti, hogy a nagy víztestek nem fáznak olyan mélyen a mélyben, mint amilyen lehet, ha a jég elsüllyed, és segít a vadon élő állatoknak a tavakban túlélni a tél folyamán. Valójában a víz sűrűbbé válik, és addig hűtik, amíg el nem éri a $ 4 ^ \ circ $ értéket. C (amelyet a thegraph-on láthat), utána ismét kevésbé sűrűsödik.

A víz hőmérsékletének megemeléséhez, más oldószerekkel összehasonlítva sokkal nagyobb energia befektetésre van szükség. Más anyagokkal összehasonlítva a víz sokkal több hőenergiát képes elnyelni és kiengedni, miközben a saját hőmérsékletét csak kis mértékben változtatja. Mivel az emberi test nagy részét víz teszi ki, így a test képes megbirkózni különböző környezeti hőmérsékletekkel és a testhőmérsékletet egy kényelmes és biztonságos tartományban tudja tartani. A víznek, más anyagokkal összehasonlítva sokkal több hőenergiára van szüksége ahhoz, hogy a párolgás megkezdődjön. Ezért van az, hogy a bőr felszínéről elpárolgó víz, azaz izzadság, nagyon hatékony eszköz arra, hogy a testet hidegen tartsa, mert meglehetősen nagy mennyiségű hő távozik a testből, ahogy az izzadság elpárolog. Ez csak néhány a víz igen speciális tulajdonságai közül, amik lehetővé tették az élet kialakulását és fennmaradását. Becsüljük meg a vizet, amiért életet ad testünknek és figyeljünk oda, hogy a test mindig megkapja a számára szükséges mennyiségű és minőségű vizet, hogy ezek a folyamatok zavartalanul le tudjanak játszódni.