20 éves az ENSZ gyermekjogi egyezménye – Jogi Fórum 30 éves az ENSZ gyermekjogi egyezménye: ma a gyerekek veszik át az irányítást A Gyermekjogi Egyezményről - UNICEF A gyermekek jogainak világnapját ünneplik november 20-án világszerte, így Magyarországon is. A gyermekek jogairól szóló egyezményt 1989. november 20-án fogadta el az ENSZ Közgyűlése, Magyarország pedig 1990. március 19-én írta alá az erről szóló megállapodást. A világon ma 196 ország fogadta el a Gyermekjogi Egyezményt. November 20-án, a gyermekjogok világnapján évről évre a gyerekek veszik át egy napra a világ irányítását, és minden területen hallatják a hangjukat. Az UNICEF Magyarország idén először szervez egész napos ingyenes eseményt Gyermekek Világnapja címmel az Akvárium Klubban. Jelentések a Gyermekjogi Bizottságnak – gyermekjogiegyezmeny.hu. Az eseményen beszélgetések, neves szakértők, játszósarok és közösségi programok sora várja az érdeklődőket. "Olyan fontos témák kerülnek többek között terítékre, mint az anyaság és a munka kapcsolata, a gyermekkori traumák, a pozitív szülőség, a környezetvédelem, a gyermekjogok és az élménypedagógiai módszerek.
4. cikk Az Egyezményb en részes á llamok meg hoznak min den olyan törvényhozá si, közigazgatási va gy egyéb intézkedést, amelyek az egyezményben elismert jogok érvényesüléséhez szükségesek. Az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága – Wikipédia. Amennyiben gazdaság i, szociális és kultu rális jogokró l van szó, ezeke t az intézkedé seket a rendelkezésükre álló er források határai között, és, szükség esetén, a nemzetközi együttm ködés keretében hozzák meg. Szállás ajánlatok: Reggeli, All inclusive - Rtl2 online élő tv adás Miskolc városi közlekedés
-írják a honlapon. A közélet, a média, az üzleti világ, a kultúra és a sport különböző intézményeiben világszerte "fordított napot" tartanak, ahol a gyerekek egyrészt belekóstolnak a felnőtt szerepekbe, másrészt elmondhatják, mit gondolnak az adott közegről, és megtudhatják, milyenné válik az a világszelet, mire ők felnőnek. Az elmúlt években a Gyerekhang kampány keretében gyerekek szólaltak fel az Országgyűlés épületében, vették birtokba a rendőrség és a Budapesti Közlekedési Központ irányítóközpontját, újság okat szerkesztettek, mentősök től tanultak, beleshettek a színház i kulisszák mögé, sportklub ok és nagykövetség ek látták őket vendégül. Gyermekek jogairól szóló ensz egyezmény tagjai. Idén is az élet számos területén hallatják majd a hangjukat. A gyermekjogi egyezmény célja, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be. IDE kattintva te is elolvashatod, milyen jogok illetik a gyermekeket. Részvétel (Participation) A gyermekek képességeik fejlődésével egyre inkább képesek dönteni és aktívan részt venni egy közösség életében.
Pécsi ókeresztény sírkamrák A Magyarország déli részén, a Mecsek-hegység lábánál fekvő Pécs éghajlata, növényzete, zegzugos utcácskái valósággal mediterrán hangulatot árasztanak. Gazdag művészeti életével, színházával, múzeumaival, fesztiváljaival nemcsak a környék, de az ország egyik jelentős kulturális központja is. A várost Kr. u. II. század elején a rómaiak alapították. VILÁGÖRÖKSÉG - Pécsi ókeresztény sírkamrák (2000) | Bakancsos | UTAZÁS | MAGAZIN | LHP.HU. A IV. században Sopianae már virágzó tartományi székhely és a kora kereszténység egyik jelentős központja volt. Szent István, az első magyar király 1009-ben püspökséget alapított itt, 1367-ben pedig a városban kezdte meg működését Magyarország első egyeteme. A 150 éves török hódoltság építészeti emlékei, a dzsámik, a török fürdő és Idrisz baba türbéje ma is láthatók. Az ókori Sopianae temetőjében a Kr. IV. században egyszerű templomokat, kápolnákat, mauzóleumot és alattuk sírkamrákat építettek római elődeink. A több mint 200 éve folyó régészeti feltárások során a temetőépületek körül több száz melléklettel gazdagon ellátott sírra bukkantak a régészek.
számú, É-D-i tájolású sírkamrá t is, melyet a 4. végén kpnává alakították át. - Már 1913: ismerték, de csak 2000-03: folyó feltárások során sikerült tisztázni az V. sírkamra alaprajzát. A nyolcszögletű alaprajza miatt keresztelőkápolná nak elnevezett épületet is többször átépítették; É-i falához épített sírláda alapján utoljára sírkápolna lehetett. A centrumában álló 2 pillér és a (mo-i viszonylatban) szokatlan magasságban megmaradt falak alapján lehetséges a boltozat rekonstrukciója. - 2003: került elő a XIX. sírkamra. A 2004-es ásatások során már látszott, hogy ez is kétszintű épület volt, apszissal zárták le, s kívülről támpillér tartotta. Alul a sírkamrában 2 épített szarkofág, az É-i falban eucharisztikus fülke, falai vakoltak, festés nyomai nélkül. Kikindai András Koller 1804. - Monumenta Hungariae Archaeologiae II/1. Bp., 1873. (Henszlmann Imre: Pécsnek régiségei) - Szőnyi Ottó: A pécsi őskeresztény sírkamra. Bp., 1907. - Orsz. Magyar Régészeti és Embertani Társulat Évkv-e 11. Pécsi ókeresztény sírkamrák - Sumida Magazin. 1923-1926.
Az épület mellől több, labirintusszerű földalatti folyosó vezet el a feltárt sírkamrákhoz, városfalrészletekhez. A sírkamrák közül a legérdekesebb, a Péter-Pál és a Korsós sírkamra. Péter-Pál sírkamra A már 1782-ben felfedezett több szintes sírkamrát felülről és alulról is meg lehet nézni. Kivételes épségben maradtak meg a bibliai jeleneteket ábrázoló, száraz vakolatra festett falfestmények, amelyek a IV. század utolsó éveiben készültek. Pécsi ókereszteny sírkamrák . A sírkamrába benézve először Krisztus koszorúba foglalt monogramja, a krisztogram ragadja meg figyelmünket. Nem véletlenül lett ez a jelképe a pécsi világörökségnek. A krisztogramra két oldalán Péter és Pál apostol mutat fel. A többi freskó igen töredékesen maradt fenn, a bibliai témák, Ádám és Éva, Jónás próféta, Dániel története érdekes módon egyetlen jelenetbe van besűrítve. Korsós sírkamra A IV. század második felében készült sírépítmény a falát díszítő, halotti torokra utaló füles korsóról kapta a nevét. A falakon szőlőinda és szőlőlevél motívumokat láthatunk.
Az épületek közt vannak kétszintesek, ezek egyszerre temetkezési és szertartási helyként is szolgáltak. A Cella Septichora Látogatóközpont betekintést nyújt hat kétszintes kamrába, és két nagyobb egyterű épületbe. Az I. számú (Péter-Pál) sírkamra különlegessége, hogy mind a falak, mind a dongaboltozat díszesen festett, az északi oldalon egy krisztogram (Krisztus-monogramm) dominál. Pécsi ókeresztény sírkamrák nyitvatartás. A krisztogramra oldalról két férfialak mutat, őket Szent Péterként és Szent Pálként sikerült azonosítani, innen kapta nevét a cella. A II. számú (Korsós) sírkamrát 1939-ben tárták fel, és részben hasonló az I. számú sírkamrához. A kamrába eredetileg egyetlen sírládát helyeztek el a falmélyedés alá, de később egy második sír is bekerült, ezzel teljesen befedve a kamra belterületét. A falfestmények a boltozat kivételével rekonstruálhatóan fennmaradtak. A falak vörös és kék sávokkal alsó és felső részre tagoltak, és többek közt rácsszerű kerítés, virágmotívumok, szőlőindák, illetve az északi fülkében egy boroskorsó – melyről a nevét kapta a sírkamra – fedezhetőek fel a szekkókon.
A sírkamra északi falán Ádám és Éva bibliai jelenetét és az oroszlánok barlangjába vetett Dániel prófétát ábrázolta a festő. A feltárt, és már látogatható sírkamrák közül a legismertebb a Péter-Pál sírkamra, amit bibliai jelenetek, Péter és Pál apostolok képei, állati és növényi motívumok díszítenek, és a Korsós sírkamra, ami az északi fal fülkéjébe festett korsóról kapta a nevét. A háromkaréjos kápolna 1922-ben került elő a püspöki palota északkeleti sarkánál. Festett falai 1, 30 m magasságig állnak. A hétkaréjos temetői épület egy része a plébánia épülete alatt, más része a Káptalan utca alatt fekszik. Ezeket 1938-ban feltárták, majd visszatemették. Fetter Antal pécsi helytörténész az 1960-as években agyagból kézzel kis téglákat, és cserepeket formázott, majd felépítette belőlük a három- és hétkaréjos temetőkápolnák modelljeit. Pécsi Ókeresztény sírkamrák - világörökség | Épített örökségek. Ezek láthatók a Régészeti Múzeum kiállításán. Geocaching adatok A várfal és ami mögötte van (GCVFAL) Szélesség N 46° 4, 747' Hosszúság E 18° 13, 511' Magasság: 180 m Megye/ország: Baranya Geoláda típusa: Hagyományos geoláda Nyugati várfalsétány (GCNYVF) Szélesség N 46° 4, 609' Hosszúság E 18° 13, 296' Magasság: 157 m Nagyobb térképért klikk a képre!
A föld alatti sírkamrák és emlékkápolnák a késő római kori Európában élt keresztény közösségek kitartásáról és hitéről tanúskodnak, valamint bemutatják egy máig ható és napjainkig élő kultúra és civilizáció gyökereit. Sopianét a Kr. u. II. század elején alapították a rómaiak. A IV. századra már virágzó tartományi székhellyé és a kereszténység egyik jelentős központjává vált - és maradt is keresztény kegyhely, hiszen Pécs 1009 óta püsköki székhely. Az ókori város ókeresztény közösségétől számos sírépítmény, sírkamra, épített sír, kápolna és mauzóleum maradt ránk. Többnyire a földfelszín alatt épített sírkamrák fölé emelték a kápolnákat, így a kétszintes építmények kettős feladatot láttak el: egyszerre szolgáltak temetkezési helyként és szertartások céljára. Annak ellenére azonban, hogy a föld alatt épültek, sosem voltak katakombák - lévén nagyrészt a IV. században emelték őket, amikor a kereszténységet a Római Birodalomban már nem üldözték. Szórványos források már a XVIII. század elején is említést tesznek római kori leletekről, a tudományos feltárás azonban csak a Péter-Pál sírkamra 1782-es felfedezésével indult meg.