Repárszky Ildikó, a Fazekas Mihály Gimnázium vezető tanára a nyolcadik rendhagyó történelemóra keretében, az első világháború előtti szövetségi rendszerek kialakulásának okait fogja bemutatni. Az órán a következő témákról fog szó esni: Hogyan függ össze a gyarmatosítás az európai hatalmi politika és a balkáni nemzetek önállósodási folyamata? Második ipari forradalom és hatásai a hatalmi viszonyokra A gyarmatosítás új hulláma, az imperializmus kora, új célok és eszközök Az európai szövetségi rendszerek kialakulásának összefüggései: francia-német ellentétek és a Bismarck vezette német diplomácia szövetségi politikája, ezek működőképessége a balkáni hatalmi és nemzeti konfliktusok közepette A német külpolitika irányváltása a 19. század végén A 20. Szövetségi rendszerek kialakulása az első világháború előtt. század eleji gyarmati összetűzések hogyan befolyásolják a szövetségi kapcsolatokat Miért lett a "Balkán Európa puskaporos hordója"? A már kialakult szembenálló hatalmi tömbök (központi hatalmak és antant) közötti szembenállás miért a Balkánon élesedik (1908-as annexiós válság)?
- második marokkói válság (1906. ) • Németország észak-afrikai terjeszkedése Franciaország ellen - 1904-1905. orosz-japán háború (Oroszország veresége) - USA terjeszkedése • 1898. spanyolok elleni győztes háború • 1901. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Panama-csatorna megszállása Az első világháború - a "közvetlen indok" 1878-ban a török ellenes szerb-bolgár felkelés orosz támogatással elűzte a törököket, és a Berlini Kongresszus már négy önálló új állam megalakulásáról dönthetett. Így jött létre a független Szerbia, Románia, Bulgária és Montenegro. A négy állam egymással szemben támasztott területi követelései megosztották a nagyhatalmakat. 1908-ban a Monarchia annektálta Bosznia-Hercegovinát, ami a nagyszerb álmokat dédelgető Szerbia számára elfogadhatatlan volt. A két ország – Szerbia és a Monarchia - éles ellentétbe került. Fokozta az ellentétet, hogy a korábban Ausztria barát politikát folytató I. (Obrenovics) Sándor szerb királyt 1903-ban merénylet érte, így halála után Ausztria ellenes Karagyorgyevics Péter lett az új uralkodó.
Napóleon fogsága, a császárság bukása. – a versailles-i kastélyban kiáltják ki a Német Császárságot a franciáknak ez megalázó, továbbá a németek elveszik Elzász-Lotharingiát, ami miatt a franciák revánsot akarnak venni, vissza akarnak vágni. – 1873 – Bismarck kezdeményezésére létrejön a három császár szövetsége: – Bismarck tartott attól, hogy Franciaország visszavág, ezért az ország elszigetelésére törekedett – Németország (I. Vilmos német császár), Oroszország (II. Okostankönyv. Sándor orosz cár), Osztrák- Magyar Monarchia (Ferenc József osztrák császár) – minden európai konfliktus esetén együttműködnek. – azonban az OMM és Oroszország között ellentét a "balkáni kérdés" miatt (az Oszmán Birodalom meggyengülése ugyanis jó lehetőséget kínált a terjeszkedésre, a Balkán pedig fontos stratégiai terület volt). – a Balkánon felerősödik a nacionalizmus, a nemzetek helyre akarják állítani a történelmi határokat, szabadságra vágynak a törökök leverik ezeket a mozgalmakat orosz-török háború (az oroszok beavatkoznak a török megtorlás miatt) vereséget szenvednek a törökök, a San Stefano-i béke zárja le a háborút, melynek következtében a birodalom gyakorlatilag elveszítette az európai területeket.
Nagyhatalmi vetélkedés A nagyhatalmak vetélkedésének az 1871 és 1914 közötti korszakban három fő területe volt: német – francia ellentét; a balkáni, "keleti" kérdés; a gyarmatokért folyó versengés. A német-francia ellentét a sedani vereségtől számítva egészen a második világháború befejezéséig végigkísérte az újkori történelmet. A balkáni államok helyzete Oroszország, a Monarchia és Anglia vetélkedésé nek színterévé alakult. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért - A szövetségi rendszerek kialakulása - Történelem érettségi - Érettségi tételek. Oroszország a tengerszorosok megszerzésétől remélte korábbi nagyhatalmi potenciáljának visszanyerését. Anglia tengeri hatalmának csorbítását, a Monarchia pedig egy nagy déli szláv állam létrejöttét akarta megakadályozni. A gyarmatokért folytatott küzdelem Anglia és Franciaország érdekellentéteinek alapját képezte. A német – francia vetélkedés A Németország megalakulásától (1871) Bismarck menesztéséig (1890) terjedő korszak politikatörténetét két tényező határozta meg: Bismarck törekvése Franciaország elszigetelésé re és Oroszország háborúi "és békéi" a Balkán-félszigeten.
1871 után Bismarck, a " vaskancellár " célja a status quo megerősítése, Franciaország elszigetelése volt. Tartott attól, hogy Németország ellen a francia diplomácia megszervez egy francia-orosz-osztrák szövetséget. Franciaország, miután belpolitikailag konszolidálódott, revans ot hirdetett Németország felé. Célja az elvesztett területek (Elzász-Lotaringia) visszaszerzése és a német terjeszkedés visszaszorítása volt. A szövetségi rendszerek kialakulása tétel. A kétfrontos háború rémétől rettegő Bismarcknak sikerült is Franciaország elszigetelése. A "három császár szövetsége"(1873) 1873-ban, nagyrészt Andrássy Gyula bábáskodásával, létrejött a német-orosz-osztrák császár szövetsége. A szövetség azonban ingatag lábakon állt, mert a Monarchia és Oroszország között a balkáni kérdésekben komoly érdekellentét volt. Igazolja ezt az 1877/78. évi orosz-török háborút lezáró San Stefánói béke is, amely szerint a győztes oroszok Törökországot szinte teljesen kiszorították volna Balkánról, s az általuk létrehozott "nagy Bulgária" a balkáni cári diplomácia biztos támasza lett volna.
A vasalást is megkönnyítheti egy apró ötlet. Jobban suhan a vasaló talpa a ruhákon, sőt, tisztábban is tartható, ha időnként gyertyaviaszba mártott ronggyal áttöröljük. A gyertyának a takarításnál is hasznát vehetjük: használatával kivédhető például a sokszor rettegett penészesedés a csempézett felületeken. A fürdőszobában frissen felrakott burkolat fugáit érdemes áthúzni egy kis gyertyaviasszal. Az így keletkező vízlepergető réteg megakadályozza a nemkívánatos gomba spórák megtapadását. A konyhában is jól jön a gyertya. Hagymaszeletelés közben érdemes meggyújtani egy szálat. A láng elégeti majd a hagymából felszabaduló illóolajokat, így azok nem a szakács szemét csípik. Sőt, vigyük a konyhát a szabadba! Nehezen hihető, pedig igaz, hogy egyetlen szál gyertya hője elegendő, hogy bárhol felforraljunk vele egy adag teának vagy levesnek való vizet, vagy hogy megsüssünk rajta egy tojást. Mire jó a gyertya a viasz? - Fönixközpont. Ehhez pedig csak egy kicsi gyertya-tűzhelyet kell rögtönözni. Fázik, fázik, átfúj a szél a lakáson, de nem tudja, honnan jön a huzat?
A lecseppenő forró anyag könnyedén lehúzható lesz róla. A bepiszkolódott, poros gyertya alkoholos ronggyal átdörzsölve újjávarázsolható. És vicces, de a gyertya egy spagetti szállal is meggyújtható. Ha minden elővigyázatosság ellenére foltot hagyott a gyertya, akkor pedig jöhet a jó öreg itatós. A terítőt, ruhaneműt két réteg itatós papír közé fogva addig kell vasalni, míg az utolsó csepp viasz is fel nem szívódik. Kötött holmiból az alkohol szedi ki, lakkozott bútorról pedig ne kaparjuk, hanem kartondarabbal távolítsuk el, és miután langyos vizes ruhával áttöröltük, érdemes lenolajjal is kezelni. Egy szál gyertya magyar. (forrás:) Nézz körül webshopunkban is. Gyönyörű gyertyák várnak rád! >>> Gyertyák, mécsesek
– Biztosan szegény emberekhez, akik talán még réztartót se tudnak adni alám, a viaszgyertyát meg kristálycsillárba helyezik, és fénypontja lesz a társaságnak. Előkelő uraságokra szórja a fényét – ó, de nagyszerű is az! Nekem alighanem másképp alakul a sorsom, hiszen csak faggyúból öntöttek. " Csakugyan szegény emberekhez került, egy özvegyasszonyhoz és három gyermekéhez, abba a rozzant kis házba, amely éppen szemközt volt az előkelő úri házzal. Megörült az özvegyasszony, amikor a gyertyát meglátta. – De szép szál gyertya! – kiáltotta. – Egész éjjel világít majd nekünk. És meggyújtotta. – Juj! – utálkozott a gyertya. – Közönséges kénes gyufával gyújtanak meg! Bezzeg a viaszgyertyát jobban megbecsülik odaát! Ott is akkor gyújtották meg a gyertyákat: felragyogtak a termek. Tizenhat szál gyertya (1984) - Hamu és Gyémánt. Kocsik robogtak a ház elé, előkelő öltözetű báli vendégek szálltak ki belőlük, zeneszó áradt ki az utcára. "Most kezdődik a bál! – gondolta sóvárogva a faggyúgyertya, s eszébe jutott a gazdag kislány örömtől sugárzó arca.
Cseppmentesen, szépen, egyenletes lánggal hosszan ég. 3 tipp a használatukhoz: Meggyújtás előtt vágd vissza 1 cm-re a kanócot, így hosszabb égési időt biztosíthatsz magadnak. Soha ne tedd gyúlékony tárgyak közelébe, ferde felületre, vagy túl közel egy másik gyertyához! Vékony formája miatt gyertyatartó mindenképp kell neki. Itt ajánlunk neked mellé egyet! Zománc gyertyatartónk méretben nem tökéletesen illik hozzá, de egy kis csöppentéssel rögzíthető bele a gyertya. Honnan ismerszik meg a minőségi gyertya, aminek égetése belső térben nem jelent egészségügyi kockázatot és még a világnak is jobb? További gondolatokért látogass el a blogra! Egy szál gyertya hollywood. Xxx Kapcsolódó termékek GYERTYÁK 1. 300 Ft -tól (1. 024 Ft + ÁFA) 900 Ft (709 Ft + ÁFA) 1. 300 Ft (1. 024 Ft + ÁFA)
Egyedi karcsú formájában van a legnagyobb különlegessége. Lassan, cseppmentesen és gyönyörű lánggal ég. Egy csomag 10 szál gyertyát tartalmaz. A gyertya átmérője 9mm, hosszúsága 27cm. ÉGÉSI IDŐ ± 2, 5 óra. MIBŐL KÉSZÜLT Magas tisztaságú, adalékanyagmentes paraffin, pamut kanóc. HOL KÉSZÜLT Dániában öntötték kézzel, egy kis családi vállalkozásban, nevük Kunstindustrien. Olvass róluk és a készítésről bővebben az 'Készítőink' menü alatt! Pauza tanácsa Különleges alkalmakra, egy igazán különleges formájú gyertya. Vékony formája miatt gyertyatartó mindenképp kell neki. Erre a célra kis üvegcséket ajánlunk, vagy homokba is szúrhatod. Honnan ismerszik meg a minőségi gyertya, aminek égetése belső térben nem jelent egészségügyi kockázatot és még a világnak is jobb? További gondolatokért látogass el a blogra! Xxx Kapcsolódó termékek GYERTYÁK 900 Ft (709 Ft + ÁFA) 1. 300 Ft -tól (1. Egy szál gyertya 1. 024 Ft + ÁFA) 800 Ft -tól (630 Ft + ÁFA)
– Ilyet se látok többé! " De az özvegyasszony legkisebb leánykája egyszerre csak odasomfordált testvéreihez, megölelte őket, és nagy-nagy titkot súgott a fülükbe: – Mit gondoltok, mi lesz ma vacsorára? Sült krumpli, úgy ám! – és csak úgy sugárzott a boldogságtól; a gyertya világa éppen az arcába hullott, s a gyertya olyan igazi örömet látott az arcán, mint nemrég az úri házban a gazdag kislányén, amikor így dicsekedett: "Ma éjszaka bál lesz nálunk, s a legszebb ruhámat veszem föl, a piros szalagosat! " "Lám, a sült krumpli ér annyit, mint a fényes bál! – gondolta a faggyúgyertya. -Hiszen egyformán örül ez a két kislány, a gazdag meg a szegény! " Még rá is tüsszentett az igazságra, helyesebben szólva sercent egyet, mert egy faggyúgyertyától csak ennyi telik. Asztalt terítettek, és nekiláttak a sült krumplinak. Ó, de pompás íze volt! Tíz szál gyertya. Valóságos ünnepi lakomát csaptak belőle. Még egy-egy almát is kapott mindenki vacsora után, csemegének. Aztán lefeküdtek a gyerekek, az édesanyjuk megcsókolta őket, s nyomban el is aludtak.
Tíz szál gyertya gyullad fel, mindegyik történetben egy, amely egy-egy sorsfordulót világít meg szereplői életében. A novellafüzért keretbe fogja Tóbiás János élete, aki keresztelőkor egy fedeles ezüstórát kap keresztapjától, s amikor utoljára felkattintja a fedelet, már kihunyóban van az utolsó gyertya is. Miközben a hősök életútját végigkövetjük, az epizódok és alakok nyomán megelevenedik a múlt század első felének Magyarországa is. 24. 000 ft