Az utolsó vacsora című kép több érdekes részletet rejt, mint azt sokan hinnék. Nem csoda, hiszen a művészet történetének egyik, ha nem a legérdekesebb figurája, Leonardo da Vinci festette, aki szívesen csempészett elgondolkodtató szimbólumokat, titokzatos elemeket műveibe. 1494 és 1498 között készült a monumentális mű, amelyen sajnos ma már csak kevés, valóban a polihisztor alkotó kezének tulajdonítható ecsetvonás látható. Az utolsó vacsorát ugyanis többször is restaurálták. Az utolsó vacsora vázlatai kerülnek kalapács alá. Bármennyire is felülíródtak a vonások, a titkok a mai napig látszanak: Da Vinci képén időről időre felfedeznek egy-egy addig beazonosítatlan, mégis jelentős részletet. Érdekes részletek Az utolsó vacsorán A következő képeken ilyeneket mutatunk be: elgondolkodtató, vajon Da Vinci tényleg rejtett, mögöttes tartalommal festette-e ezeket a milánói Santa Maria delle Grazie-templom falára. Mivel azonban zseni volt, aki fényévekkel haladta meg a korát, és gondolkodásával lenyűgözi az utókort, minden feltételezésnek van racionalitása.
A két kifejező vázlat azonban, amelyet egy olyan tanítványa készített, akire nagy hatással volt, fényt derít erre a technikára. A rajzokra a Sotheby's Mesterek papírra készült munkái öt évszázadból elnevezésű aukcióján július 6-án lehet majd licitálni. Várhatóan egyenként 120 ezer fontért is elkelhetnek. (MTI)
A zenészt és informatikust nem hagyta nyugodni a hír, tovább kutatott. A festmény egyes elemeiből rajzolódik ki a kotta: az asztalon látható kenyerek, Jézus és az apostolok kezei mind egy-egy zenei jegyet szimbolizálnak. S bár a hangjegyek megvoltak már, de zeneileg még nem volt teljes, mígnem Pala rájött, hogy a kottát nem a hagyományos módon kell olvasni, hanem jobbról balra, Leonardo különleges írásmódjához hasonlóan. Az utolsó vacsora – Leonardo falfestményén nem látszik, mégis megnézhetjük Jézus lábait | Magyar Kurír - katolikus hírportál. A helyes ütemet jelző szimbólumokat is megtalálta idővel az olasz kutató, s végül egy 40 másodperces zenei művé állt össze. Pala szerint a legjobban orgonán szól a dal, amely hangszert a festmény készültének idejében is legszélesebb körben használták. Az 1979-ben megkezdett és 20 éven át tartó restaurálás után helyreállították a kép eredeti színeit. Nem volt egyszerű művelet a repedezett művön az eredeti ecsetvonások elővarázslása, mert az évszázadok alatt helyenként többször is átfestették. A freskó megtekintése csak is előreváltott jeggyel lehetséges, a jegyet itthonról, interneten is megvásárolhatjuk.
INFORMÁCIÓK A JEGYEKRŐL, FOGLALÁSRÓL: A MÚZEUMBAN JEGYET NEM ÁRULNAK, CSAK AZ ELŐRE MEGVÁSÁROLT JEGYEKET ADJÁK ÁT! A kép megtekintésére 30 fős turnusokban van lehetőség. Egy turnus 15 percet tölthet el a kép megtekintésével! NYITVATARÁS: A múzeum hétfőnként zárva tart! Kivételes alkalamakkor, ünnepekkor nyit csak ki, ezeket a napokat előre jelezzük. Minden héten keddtől szombatig: 8. 15től- 18. 45-ig Vasárnaponként: 14. 00-től 18. 45-ig ÁRAK: Idegenvezetés nélküli normál jegyárak: Teljes árú jegy ( 25 év felett): 10. 500 Ft/db Fél-Kedvezményes jegy: (18-24 év között): 5040 Ft/db Kedvezményes jegy ( 18 év alatt): 4200 Ft/ db A kötelező idegenvezetés egységesen plusz 4000 Ft /fő áron. Leonardo da vinci az utolsó vacsora festmény elemzése. 10. 30, 12. 30, 16. 00, 18. 00 órakor kötelező idegenvezetéssel olasz nyelven! 9. 30, 11. 30, 15. 00, 17. 00 órakor kötelező angolnyelvű idegenvezetés van! FOGLALÁS: Jegyigénylését küldje el nekünk a itt az oldalunkon a jobb oldali mezők kitöltésével. Kérjük adja meg a legtágabb időtartamot, amikor alkalmas lenne az időpont a múzeum meglátogatására.
Az Európai Unió Alapjogi Chartája Egy igazságos társadalomban mindannyiunknak azonos jogai vannak. Az Európai Unió Alapjogi Chartája az az uniós jogszabály, ami rögzíti mindazokat a személyiségi, állampolgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat, amelyek mindenkit megilletnek az EU-ban. A Charta minden egyént az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás azon egyetemes és demokratikus értékeinek középpontjába helyez, amelyekre az EU épül. Az Európai Unió élen jár ezen alapvető jogok előmozdításában és védelmében. Tudj meg többet az egyes alapvető jogokról, a Chartáról, és arról, hogy mit kell tenned jogaid megsértése esetén. #RightHereRightNow A gyermek jogai A gyermekeknek biztosítani kell a lehetőséget, hogy biztonságos, gondoskodó és ösztönző környezetben éljenek, ahhoz, hogy a megvalósíthassák mindazt, ami bennük rejlik. Az Európai Unió Alapjogi Chartája óvja és védi a gyermekeknek, mint egyéneknek, és mint a család és a közösség tagjainak a jogait és érdekeit, lehetővé téve ezáltal, hogy teljes mértékben élvezhessék emberi jogaikat.
Ezt követően 1984-ben a Közgyűlés nagy többséggel elfogadta az Európai Unióról szóló szerződés tervezetét (Spinelli-terv), amely úgy rendelkezett, hogy az Uniónak öt éven belül el kell fogadnia egy alapvető jogokról szóló nyilatkozatot. Az Európai Parlament több alkalommal is szövetségesre talált az Európai Közösségek Bíróságában, melynek ítélkezési gyakorlata szerint a közösségi jognak biztosítania kell az emberi jogok védelmét. Az Egységes Európai Okmány 1987. július 1-jei hatálybalépésével megerősítést nyert az a kötelezettségvállalás, hogy a tagállamok a szabadságra, az egyenlőségre, a társadalmi igazságosságra és más alapvető jogokra építve mozdítják elő közösen a demokráciát. Az Európai Parlament azonban abbéli meggyőződésében, hogy az emberi jogok tiszteletben tartása elengedhetetlen feltétele a Közösség legitimitásának, ennél is tovább akart menni. Ezért 1989. április 12-én elfogadta és kihirdette az alapvető jogokról és szabadságokról szóló nyilatkozatát, és kérte a polgárokat, hogy aktívan támogassák azt.
Jelenlegi hely: Home Az Ön jogai az EU-ban Az Európai Unió Alapjogi Chartája A Charta teljes szövege Az Európai Unió Alapjogi Chartája az EUR-Lexen, az uniós jog hivatalos honlapján A Charta alkalmazása Az alapvető jogok az uniós jogalkotási folyamatban, az Alapjogi Ügynökség szerepe és éves jelentések a Charta alkalmazásáról Miért van szükség a Chartára? Az Alapjogi Charta, alkalmazási köre és az emberi jogok európai egyezményéhez való viszonya Mikor alkalmazandó a Charta? Tudnivalók az Európai Unió Alapjogi Chartájának alkalmazásáról
1. Mi az EU Alapjogi Chartájának jelentősége? A dokumentum kiáll az EU alapját jelentő olyan értékek mellett, mint az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és szolidaritás. Ezek az elvek garantálják az európaiak számára a szabadságot, a biztonságot és az igazságosságot, tiszteletben tartva a jogállamiságot és demokráciát. 2. Miért van szükségünk a Chartára? A múltban az európaiak alapvető jogait különböző időpontokban és különböző szintekem, módokon garantálták a különböző országok. Ahhoz, hogy megfeleljen a társadalmi, tudományos és technológiai változásoknak, az EU úgy döntött hogy egyetlen dokumentumban kell összefoglalni az alapvető személyes, polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat: ez az Európai Unió Alapjogi Chartája. 3. Milyen jogokat garantál a Charta? A Charta 54 cikkből áll, amelyek 6 fő részre tagolva az uniós polgárok alapvető- és szabadságjogait biztosítják: méltóság szabadságok egyenlőség szolidaritás a polgárok jogai igazságszolgáltatás A Charta emellett olyan ún.
Az Európai Unió Alapjogi Chartáját egy Konvent dolgozta ki, melynek részvevői a nemzeti kormányok és az Európai Bizottság egy-egy tagja és az Európai Parlament tagjai voltak. Hét fejezetben, 54 cikkelyen keresztül határozták meg az Európai Unió alapvető értékeit. A Chartát a 2000. december 7-én írták alá a nizzai csúcstalálkozón. Ezeket a polgári, politikai, gazdasági és szociális jogokat az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége védelmezi, mely 2007. március 1-jétől működik Bécsben. Az ügynökség célja továbbá az, hogy az európai polgárokat megismertesse az őket megillető jogokkal, emellett összefogja az emberi jogok védelmében tevékenykedő szervezeteket. A korábbi, Rasszizmus és Idegengyűlölet Európai Megfigyelőközpont nevű intézmény feladatait veszi át, de tevékenységét más területekre is kiterjeszti. A Charta fontosabb elemei több ország törvényeibe beépültek, így néhány hazaiban is megtalálhatóak. Azonban a fontosabb elemek Martonyi János ígérete ellenére a 2012-ben elfogadott Alaptörvénybe nem kerültek bele.