Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Hajdú-Bihar megye). Így ma a Partium fogalma a történelmi jelentése mellett a Magyarországtól Romániához került alföldi területek összességét is jelöli, tehát például a szatmári vidékek ( Szatmárnémeti, Nagykároly) is beleértendők, amelyek történelmileg nem voltak ugyan a Partium részei, hanem mindig Magyarország területéhez tartoztak, de Trianon óta a történelmi partiumi területekkel alkotnak szoros területi egységet. Híres emberek Szerkesztés Bíró Lajos (1856–1931) zoológus Ady Endre ( 1877 – 1919) Érmindszent híres szülötte, a 20. századi magyar költészet egyik legjelentősebb alakja. Magyarország vaktérkép - Tananyagok. Arany János ( 1817 – 1882) Nagyszalonta híres szülötte, költő. Bakócz Tamás ( 1442 – 1521) esztergomi érsek, bíboros, Erdődön született. Bartók Béla ( 1881 – 1945) Nagyszentmiklóson született zeneszerző, zongoraművész, zenetudós. Bíró Lajos (zoológus) (1856–1931) tasnádi születésű zoológus (entomológus), néprajzi gyűjtő. Dsida Jenő ( 1907 – 1938) Szatmárnémetiben született költő.
E célból a magyar és erdélyi országgyűlések folyamatos kezdeményezéseket tettek, amelyek azonban a bécsi udvar ellenállása miatt mindig meghiúsultak. Mindössze annyi lett az eredmény, hogy a Partium visszacsatolását az 1792. évi 11., valamint később az 1836. évi 21. törvénycikkelyben ismét törvénybe iktatták, ami ismét csak papíron maradt. A törvény végrehajtásának ugyanis az Erdélyi Udvari Kancellária ellenállt. A partiumi megyék rendjei 1847-ben az erdélyi kormányzat viselkedéséről így írnak: "A magyar király parancsa iránti tiszteletlenség Erdély fejedelme iránti hódolatnak vétetett, a szentesített törvény iránti engedetlenség polgári erénynek. " Az 1848-49-es szabadságharc alatt, az Erdéllyel létrehozott unió keretében a Partium is átmenetileg Magyarországhoz tartozott. (1848. Magyarország három részre szakadása zanza. évi 6. törvénycikk a Részek visszacsatolásáról. ) Az egyesítést 1848 májusában Wesselényi Miklós irányítása alatt hajtották végre. A szabadságharc leverése után az osztrák kormány ismét elszakította Magyarországtól Erdélyt, és ezzel egyidőben Közép-Szolnok, Kraszna és Zaránd vármegyéket, Kővár vidékével és Zilah városával együtt az erdélyi polgári és katonai kormányzat alá helyezték.
György eleinte a török elvárások szerint cselekedett, valójában az ország egyesítésére törekedett. Nem tudta eldönteni soha, mikor merre fordul a kocka, ezért hol a Habsburgoknak hol a törököknek tett engedményeket, míg Ferdinánd 1551-ben megöleti. Református Tananyagtár Az ország három részre szakadása és az országrészek berendezkedése. 1556-ban a törökök akaratából újra Izabella kerül a trónra, akit anyja halála miatt János Zsigmond követ a trónon 1559-ben. A török szultán, és Ferdinánd trónutódja, II. Miksa békét kötnek 1568-ban Drinápolyban, emiatt Erdély is kénytelen volt rendezni kapcsolatait a Habsburgokkal, 1570-ben a speyeri titkos szerződés értelmében Zsigmond lemond a királyi címről Miksa javára és felveszi a fejedelem címet. Az egyezség szerint az Erdélyi területeket Zsigmond fiú utódja örökli, ha ilyen nincs, akkor a terület Miksáé. Zsigmond fiú utód nélkül halt meg 1571-ben, de Erdély és a Partium követeinek országgyűlése nem tartotta be a speyeri szerződést, a terület nem került Habsburg kézre, hanem megválasztották Báthory Istvánt, aki 1571-től 1586-ig birtokolja a fejedelmi címet, keménykezű fejedelem volt, ügyelt arra, hogy Erdély ne kerüljön idegen kézre, gondja volt arra is, hogy ne ingerelje a török Portát, így Erdély szemlátomást gazdagodott.
Lajos uralkodása (1516-1526) II. Ulászló 1516-ban hunyt el, utóda akkor 10 éves fia, II. Lajos lett. bábként kezelték. A törökökkel nagyjából Mátyás uralkodásának utolsó évei óta nem volt komoly baja a Jagellóknak. Mátyás 1483-ban kötött békét a törökökkel, amelyet időről-időre meghosszabbítottak. Kisebb határ menti csetepatékat leszámítva nagy összetűzés évtizedekig nem is volt. 1520-ban került a Török Birodalom élére II. Szulejmán. A szultán ajánlatot tett a béke meghosszabbítására II. Lajosnak, a magyar uralkodó azonban ezt visszautasította. Oka II. Lajos házassága révén (Habsburg Mária) a Habsburg-családdal rokonságba került. Bízott a Habsburg támogatásba. De a Habsburgok Franciákkal csatáztak 1520-ban IV. Mohácsi vész Előzmények Szulejmán a béke visszautasítását követően 1521-ben hadjáratot indít a Magyar Királyság ellen. legsúlyosabb vesztesége Nándorfehérvár Nincs magyar hadsereg. Királyi hatalom meggyengült. Belpolitikai zűrzavar. A vész 1523-tól a védelem megszervezése a Kalocsai Pál feladata volt (Kalocsai érsek) Újabb török támadás 1526-ban királyi parancsra a jobbágyokat fel kellett fegyverezni (csak 25.
Nekem tetszett az ötlet, hogy János vitéz bárki lehet, de ezzel visszaszorították a színészek fontosságát. Ezt úgy értem, hogy amiért több János vitézt láttunk a színpadon, elveszett a hős szerepe. Volt pár kifejezetten erős pillanat is. Ilyen volt például az, amikor Iluska meghal az előadás egy ideig átmegy groteszkbe. Szinte minden díszlet nélkül megy körbe a falu népe feketébe öltözve, közben pedig hallgatjuk az amúgy remekül megkomponált dallamokat. A látvány teljesen lenyűgözött. A színpad egy minden irányba mozgatható platform, és ezt láthatóan meg is akarták mutatni. Az árnyékokkal is ügyesen bántak. Sokszor nem is tudtam, hova nézzek. Az előadás hossza szerintem megfelelő volt, de máshogy kellett volna beosztani az időt. Az elejéről elvenni, a végére pedig nagyobb hangsúlyt helyezni. (Szerintem az emberek fejében kevésbé él így a mű vége. ) Összességében tartalmas délután volt. Broadway jegyiroda - Jegyvásárlás. De nem a színház miatt, hanem a sok ismerős arc miatt, akik közül volt olyan, akit hatodik év vége óta nem láttam.
Felejtsük el, amit eddig a János Vitézről tudtunk, kényelmesen dőljünk hátra, adjuk át magunkat nyitottan a különlegesnek, az eredetinek, az újnak, hiszen ezek a csodálatos művészek úgy vezetnek át egy addig nem látott világba dallamokkal, énekkel, tánccal, a csizmák koppanásával, ahogyan Kukoricza Jancsit földi kalandjait követően átvezeti sorsa Tündérországba. A fojtó kánikula után a felszabadító zápor. A némaság és a csend után a zene és a tánc. Janos vitez operettszinhaz. A hosszú túra után a domboldalon felfrissítő forrásvíz. Ugyanez mindannyiunk számára a karantén után a János Vitéz. Időtartam: 2x 45 perc Szöveg: Petőfi Sándorelbeszélő költeményealapjánBakonyi Károlyírta, Heltai Jenőverseinek felhasználásával.
A mű zenei átirata rendhagyó, hiszen figyelembe veszi Kacsóh Pongrác közel 120 éve írt daljátékát, ugyanakkor az egészet rock-folk zenei elemekkel gazdagítva hangszerelték át, Koltay Gergely vezetésével. A társulat az elbeszélő költemény és a zenemű eredeti szellemiségének megtartásával, lenyűgöző színpadi látvánnyal Petőfi Sándor születésének közelgő 200. évfordulója előtt kíván tisztelegni. János vitéz színház. A főbb szerepekben Puskás Dániel, Csonka Dóra, Nagy Róbert, Liszi Melinda, Csurulya Csongor, Csomós Lajos, Galambos Hajnalka, Berta János, Nádra Kitti, Bartus Botond szh., Lévai Attila és Miszlai Márton látható. A darabban fellépnek még a Színitanház növendékei és a Viharsarok Táncszínház művészei. Díszlettervező: Igaz-Juhász Katalin, jelmeztervező: Vesztergombi Anikó, zenei vezető: Koltay Gergely, koreográfus: ifj. Mlinár Pál.