A székely zászló a székelység szimbóluma, amit 2004-ben alkottak meg, és 2009-ben neveztek ki Székelyföld hivatalos zászlajának. Baloldali szalagerősítéssel. 2. 146 Ft Baloldali szalagerősítéssel ellátott, kültéri gyászzászló fekvő kivitelben, UV-sugárzásnak ellenáll és kiválóan alkalmas a 6-12 méter magas zászlórudakra. 2. 223 Ft Magyar zászló, címer nélkül, álló, felül bújtatóval. Kereszttartóval ajánlott, függesztő zsinórral, csúcsdísszel, Zászló anyaga: 100% hurkolt poliészter Fekvő kültéri magyar zászló, címer nélkül, baloldali szalagerősítéssel, alul és felül kapoccsal. 6-12 méter magas zászlórudakra ajánljuk. Időjárás álló. Magyar nemzeti zászló története 7. 2. 781 Ft Utcák és közterek díszítésére alkalmas, magyar nemzeti zászló villanyoszlopra, szettben, kompletten, tartóval és 70 cm-es nyéllel. Strapabíró, 100% poliészter. Exkluzív kivitelű, céges asztali zászló, selyemszatén anyagból. Alul rojttal, két oldalán és a felfüggesztésnél arany színű zsinórral, zászlótartó nélkül. Az asztali zászló településeknek is kiváló választás.
A szovjet csapatok november 4-i beavatkozása után 1956 decemberében a salgótarjáni és az egri sortűz követelt számos halálos áldozatot. A Rákosi-diktatúra elhúzódó válsága által érlelt forradalom politikai irányítása az MDP reformkommunista szárnya kezében összpontosult. Ennek központi alakja Nagy Imre volt, aki október 24-én kormányfői megbízást kapott, és akivel november elejéig együtt haladt Kádár János, az MDP - Gerő Ernő helyére 25-én megválasztott - első titkára. A forradalom napjait politikai pezsgés jellemezte: újjáalakultak a korábban megszűnt vagy megszüntetett politikai pártok és szervezetek. Nagy Imre koalícióssá változtatta kormányát, bevonva a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) néven megújult MDP-vel együttműködésre hajlandó pártokat, a Független Kisgazdapártot, a Parasztpártot és a Szociáldemokrata Pártot. Árpád-sávos zászló, történelmi zászlók | Szkíta webáruház. A politikai paletta sokszínűvé válásához hasonlóan az utcán harcoló fegyveres felkelők és a tüntetők sem voltak egységesek, ám a nemzeti függetlenség visszaállítása, a diktatúra lerombolása mindegyikük elsődleges céljai között szerepelt.
Olvasta már a Múlt-kor történelmi magazin legújabb számát? kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám) Nyomtatott előfizetés vásárlása bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel. Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot. 9 945 ft 8 990 Ft Digitális előfizetés vásárlása a teljes archívumhoz való hozzáféréssel 25% kedvezménnyel. Az első 500 előfizetőnek. 20 000 ft 14 990 Ft
A forradalom leverését követően, 1957-ben új címert terveztek, ennek már volt - a nemzeti színekkel, vörössel, fehérrel és zölddel vágott - pajzsa, amelyen a sisakdíszként használt vörös csillag az ország kommunista jellegét és a munkásosztályt jelenítette meg, a pajzstartó búzakalászok pedig a parasztságot jelképezték. Magyar nemzeti zászló története tv. A koronás és a Kossuth-címer maradt "harcban" A rendszerváltás idején abban mindenki egyetértett, hogy ezt a címert nem lehet tovább használni, vissza kell térni a hagyományos magyar címerhez. A közvéleményt és a politikusokat is megosztotta azonban, hogy a régi-új állami címer a koronás kiscímer vagy a Kossuth-címer legyen-e. A koronás címer hívei azzal érveltek, hogy a hatalmi jelvény államiságunk történelmi folytonosságát jelképezi, a korona az állam szimbóluma inkább, mintsem a királyságé. A Kossuth-címer felé hajlók e címerben a nemzeti önrendelkezés, a szabadság és függetlenség, a demokratikus törekvések jelképét látták. Felmerült az is, hogy mindkét címer legyen hivatalos, mert mindkettő mellett szólnak komoly történelmi érvek, azaz különböztessék meg az állami és a történelmi címert, s alkalomtól függően használják a koronás, illetve a korona nélküli jelképet.
45/2014. (XII. 17. ) OGY határozat: "1. Az Országgyűlés, fejet hajtva mindazon emberek, közösségek és emlékük előtt, akik e zászló és címer alatt harcolva életüket, szabadságukat adták a magyar nemzetért, vagy e zászló és címer tisztelete miatt szenvedtek bármilyen sérelmet vagy hátrányt, Magyarország zászlaja és címere iránti tisztelettől vezérelve, megbecsülésének kifejezése érdekében a nemzeti színről és ország címeréről szóló 1848. évi XXI. törvénycikk elfogadásának emlékére március 16. napját a magyar zászló és címer napjává nyilvánítja. 2. A zászlók története » Csibészke Magazin. Az Országgyűlés felhívja az intézményeket, szervezeteket, és egyúttal felkéri a polgárokat, hogy a nemzeti kulturális örökségünk részét képező magyar zászló és címer megbecsülésének kinyilvánításaként 2015. március 16. napjától kezdve ezt a napot közösen, méltó keretek között ünnepeljék meg. 3. Ez az országgyűlési határozat a közzétételét követő napon lép hatályba. " Erő, hűség, remény Magyarország zászlaja három egyenlő szélességű - piros, fehér és zöld színű - vízszintes sávból áll, amelyben a piros szín az erő, a fehér szín a hűség, a zöld szín a remény jelképe.
2017. október 23. 09:34 MTI 1956 októberében Magyarországon békés tüntetéssel kezdődő, fegyveres felkeléssel folytatódó forradalom bontakozott ki a Rákosi Mátyás nevével összefonódó kommunista diktatúra és a szovjet megszállás ellen. 1990 májusa óta a forradalom október 23-i kezdőnapja Magyarország nemzeti ünnepe. A budapesti műegyetemisták 1956. október 22-i nagygyűlésükön 16 pontban foglalták össze követeléseiket, másnapra pedig tüntetést szerveztek ezek nyomatékosítására és a lengyel munkástüntetések iránti szolidaritás kinyilvánítására. A magyar zászló és címer napja - A Turulmadár nyomán. A követelések között szerepelt a szovjet csapatok kivonása Magyarországról, új kormány létrehozása Nagy Imre vezetésével, a magyar-szovjet kapcsolatok felülvizsgálata, általános, titkos, többpárti választások, teljes vélemény- és szólásszabadság, szabad rádió. A budapesti Petőfi-szobornál tartott október 23-i tüntetésen Rákosi- és Gerő-ellenes jelszavak hangzottak el, a résztvevők követelték a szovjet csapatok kivonását, a zászlókból pedig kivágták a szovjet mintájú címert.
Forrás: Orlai Petrich Soma festménye / Wikimedia Commons A 26 éves Petőfi Sándor és a 18 éves Szendrey Júlia 1847 szeptemberét Koltón töltötte a Teleki-kastélyban. A költő feltehetőleg gyakorta bámult ki nászutas lakosztályuk ablakából a vadregényes tájra, s mintegy mellékesen megírta a magyar irodalom talán legszebb szerelmes versét, a Szeptember végént. Ránk is hasonlóan melankolikus napok, hetek várnak, így időszerű, hogy a bágyadt napfényű, télváró időszakban betekintsünk kicsit a házaspár szeptemberi dátumoktól hemzsegő életébe. Szendrey Júlia, aki sokkal több volt, mint "csak" Petőfi Sándor felesége - BaHír. Forrás: Unsplash/Johannes Plenio További cikkek a rovatból
A XVI. században a törökök terjeszkedésével sok horvátországi család elhagyta otthonát, s többen az észak-magyarországi vármegyékben telepedtek le. Feltehetően ezek között kell keresni a költő apai ősét is, aki a királyhoz való hűségért kapott nemességet, de csak a dédapáig vihető vissza a származás. Petofi sandor felesege. Petrovics György 1747-ben vette feleségül Pazsitka Borbálát a felvidéki Vagyócon, feltehetőn sokadik gyermekként 1768-ban itt született egy Tamás nevű fiuk. 1785-ben a család a jobb élet reményében Aszódra költözött. Itt a szlovák származású báró Podmaniczky család volt a földbirtokos. Nagy erőfeszítéseket tettek gazdaságuk felvirágoztatására, és ösztönzésükre több evangélikus-luteránus vallású szlovák család telepedett ide, a földesúr is luteránus volt. Petrovics Tamás itt tanulta el a mészárosmesterséget, s még abban az évben, mikor ide kerültek, 17 évesen megházasodott: az ugyancsak szlovák származású Salkovics Zsuzsannát vette feleségül. 1786-ban megszületett első gyermekük, Mihály, majd három év múlva Erzsébet, de ekkor már Kartalon laktak.
Szendrey Júliát 1868. szeptember 6-án érte a halál. Temetéséről matuzsálemi kort megélt édesapja, Szendrey Ignác gondoskodott, aki a Kerepesi-temetőben helyeztette leányát végső nyugalomra; a társadalom merevsége ellen egész életében lázadó nő fejfájára végül leánykori és első asszonyneve került, és a népi emlékezet is Petőfi feleségeként tartja őt számon. Petőfi sándor felesége neve. Forrás: Nyitókép: Irodalmi Jelen Kattintson az alábbi gombra vagy a kommentek között bővebben is kifejtheti véleményét.
Amint az esküvői hókuszpókusznak vége lett, rögtön kocsira ültünk, s vágtattunk Koltóra. Egy kis kalandunk is volt az útban... Nagybányán túl, Misztótfaluban eltört egy kerekünk. Feleségem csak mosolyogta a bajt, de én dühösen dühödtem, s félrementem, hogy feleségem ne halljon, és ott kedvem és rangom szerint kikáromkodtam magamat. Egyéb következése nem lett a dolognak, csak hogy az itteni késedelem miatt másnap értünk Koltóra. Az éjet Nagybányán töltöttük egy fogadóban... házasságom első éjét egy fogadóban! Így nézne ki ma Petőfi felesége! | Éva magazin. Nem hiába vagyok a csárdák költője. Beteljesült végzet A mézeshetek felhőtlen boldogságban teltek a festői Koltón: Júlia naplójában megörökítette - megjelenése előtt Petőfi tapintatosan finomította felesége dagályos stílusát, ő maga pedig olyan gyönyörű szerelmes verseket vetett papírra, mint a Beszél a fákkal a bús őszi szél, a Minek nevezzelek és az Állj meg feleségem. Házasságának boldog biztonsága megnyugtatta Petőfit, de valahogy érezte, az idill nem tart soká: Koltón született Szeptember végén című híres verse, melynek jóslata hamar beteljesült Egy ország ítélte el Szendrey Júliát amiért még a gyászév letelte előtt újra férjhez ment.
Műfordítóként alkotott jelentőset Férje elvesztése kétségbeeséssel töltötte el a mindössze 21 esztendős asszonyt, és hosszú hónapokon keresztül minden követ megmozgatott azért, hogy eltűnt férje nyomára akadjon. Szendrey Júlia 1849 során Erdélybe utazott, majd útlevélért folyamodott, hogy Petőfit az emigránsok akkori gyülekezőhelyén, Törökországban kutathassa fel. Miután külföldi útját nem engedélyezték, az asszony legközelebbi barátjához, Horvát Árpád történészhez fordult, akihez 1850 júliusában később férjhez is ment. Szendrey Júlia második – vélhetően kétségbeesésében kötött – házasságát a közvélemény és Petőfi baráti köre meglehetősen hűvösen fogadta, ugyanakkor az asszony mégis megtalálta a boldogságot, és később négy gyermeket is szült Horvátnak. Legidősebb fiával, Petőfi Zoltánnal viszont elhidegült a kapcsolata, mivel a fiú – a vándorszínészettel és a költészettel – rövid élete során apja életformáját választotta. Fotó: Az ötvenes évek elején Szendrey Júlia visszatért az íráshoz, és bár számos verset közölt, és naplót is vezetett, elsősorban mint műfordító alkotott jelentőset; nevéhez fűződött Hans Christian Andersen számos híres meséjének – például A rendíthetetlen ólomkatona vagy A császár új ruhájának – magyarra fordítása.
Feleségek felesége, Lelkemadta kicsikéje! Jer ide már az ölembe, Mulassak veled kedvemre. Szerettelek lyánykorodban, Szeretlek most százszor jobban, Nem százszor, de ezerszerte, Ha meg nem haragszol érte. Nem is tudja a nőtelen, Mi az igazi szerelem; Hogy tudná az istenadta? Még csak akkor tanulgatja. Nőtelen ember szerelme Csak virág a kalap mellett; S most a szerelem énnekem Lélekzetem, szivverésem. De boldogok is vagyunk ám, Ugye, lelkem kis Juliskám? Meg se várjuk a halálunk, Elevenen égbe szállunk! Küldd el ezt a verset szerelmednek!